Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-10-01 / 10. szám

8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. október pacsok nyílt mocskolódása. Az eredmény nem maradt el. A gyűlölet-keltőket ma jobban utálják, mint valaha. Sok em­ber ösztönszerű ellenreakciója az antiszemitizmus. Az SZDSZ-nek és a mögöttük állő sanda erőknek sikerült elérniük, hogy ma Magyarországon - tehetetlenségükben -, olyan emberek is az antiszemitizmus talán kétes fegy­veréhez nyúlnak, akiktől ez sokáig távol állt. Egyes poli­tológusok szerint, mindebben van egy adag tudatosság. A liberális csoportok a magyarság önérzetét, keresztény szellemét, alattomos módon kikezdik, és amikor az ellen- reakció antiszemita elemeket tartalmaz, akkor nagyhangon tele üvőltik a világot, hogy a magyar nép zsidógyűlölő. Most szemtanúi lehetünk a Kisgazdapárt hasonló előre megkomponált lejáratásának. Egy dologban tévednek ezek az urak. Ötven éven keresztül a médiákat mindig olyan célokra használták fel, mely a jóérzésü emberekben ellen­szenvet keltett. Ennyi idő alatt a magyarságban kialakult egy olyan ösztön, melynek következtében mindig azok mellé állt, akiket az írott vagy az elektromos sajtó meg­próbált bemocskolni. Minél hangosabban üvöltenek a liberális médiák, annál jobban erősödik a kisgazdák tekin­télye. Ennek még az sem mond ellent, hogy néha Torgyán is hibázik, ilyen volt például a Duna Tv elleni kirohanása. Ugyanis az emberek fülének muzsika, ha azt hallják, hogy a Kisgazdapárt hatalomra kerülésekor a rablók el lesznek számoltatva. Gondoljunk csak a szocialisták többmilliárdos vagyonmentésére, az MSZOSZ-nek a székház panamáira, és a liberális vezetés alatt álló bankok kifosztására. Az elektromos médiák vezetői gyűlölet-keltésükért cserébe milliókat vehetnek fel mondjuk New York - New York mű­sor címen, és újra vezető szerepet kaphattak Bánóék és csapata. A külső szemlélő csak kapkodja a fejét és arra a megállapításra jut, hogy ebben az országban már mindent lehet. A közállapotok ilyen mélyre süllyedése is óhatatlanul a kisgazdák malmára hajtja a vizet. A koalíció gusztustalan marakodása, a liberálisok szakítással való fenyegetőzése, és az egész politikai élet a bagdadi bazár szintjére való lesüly- lyesztése, egy általános kiábránduláshoz vezet. Ha szétválik a koalíció, az MSZP a maga 54 százalékos többségével ki­húzhatja 98-ig. A lakosság műveltebb része már tudja, hogy a szocialistáknak sem esélyük, sem képességük nincs arra, hogy a gazdaság szekerét kihúzzák a kátyúból. A Bokros­féle megszorító intézkedések csak azt a célt szolgálják, hogy a lakosság mérhetetlen nyomora árán pótolják a gaz­daságból kirabolt tőkét. Mivel ez a folyamat állandó, a Bokros-csomag megszorító intézkedései még fokozódni fognak. Ekkor jön egy Dr. Torgyán, aki azt hangoztatja, hogy jaj a tolvajoknak. Ezek után nem lehet csodálkozni az SZDSZ és az MSZP szinte beteges gyűlöletén. De mindez a Kisgazdapártot és Dr. Torgyánt nem zavarja. Növekvő népszerűséggel menetel egy kitűzött cél felé, melyet hata­lomnak neveznek. Soós Géza Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani A napokban a helyi rádió nyílt fórumán egy derék kanadai polgár elítélő hangon nyilatkozott a balkáni né­pekről, nem csak a volt Jugoszlávia népeiről, "akik bi- gottságukban valláshárorúba sodorják a térséget és a kanadai fiúk életüket kockáztatják, hogy szétválasszák őket." A földrajzi helyzet és a történelmi háttér ismerete nélküli kijelentés engem is bosszantott, de az, hogy a prog­ramvezető meg sem próbálta ezt a rosszindulatú tájé­kozatlanságot kijavítani, az egyenesen felháborított. Sajnos az észak-amerikai közönség nagy része teljesen tájékozat­lan. A média képviselői pedig csak a hivatalosan be­idegződön nézeteket ismerik. A "politikailag helyes" gon­dolkozás erősen korlátozza, hogy mi az, amit helyesnek fo­gadhatunk el és mi az, amit nem. Nem hiszem, hogy az illető, aki a "vallásháború" hangzatos megjegyzést bedobta a köztudatba, szentelt-e időt arra, hogy megvizsgálja azt a tényt, hogy az első világháborút, mely ennek a konfliktusnak az előzménye, és elengedhetetlen a balkáni konfliktus történelmi megíté­léséhez, megvizsgálja? Az első világháborút elindító lövés ugyanis Szarajevóban dördült el. Az így elkövetett trónörökös gyilkosság mögött az Orosz Birodalom azon évszázados törekvése állt, hogy a Földközi-tengerre befo­lyását kiterjessze. Ezt az egész Európát négy évre lángbaborító kon­fliktust végül is az Entente hatalmak megnyerték. A béketárgyalások alapelvéül az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson tetszetős jelszavát, a "Népek önren­delkezési jogát" fogadták el. De a bosszút szomjazó fran­ciák már kezdetben a Habsburg Birodalom teljes megsem­misítését tűzték ki célul. A vesztes Osztrák-Magyar Monar­chiának sarokpontja és legerősebb egysége a háborút min­den eszközzel ellenző Magyarország volt. Az az ország, melynek körvonalai még a hegy és vízrajzi térképen is jól felismerhetők, mert természeti egységet alkotott és akkor 14 milliós lakosságával a legnagyobb egységes tömb volt a Habsburg birodalmon belül. Ezt az országot meg kellett semmisíteni, mivel a szláv egyesülés útjában állott. A népek önrendelkezési jogának szemérmetlen megsértésével egy olyan csonka országot hoztak létre a győztes nyugati ha­talmak, mely egyetlen ország Európában, amely minden határán a saját etnikumával van körülvéve. A szláv testvériség gondolatától vezérelt csehek egy olyan országot harácsoltak össze maguknak, melynek sem történelmi, sem kulturális kohéziója nem volt. A cse­hek teljesen más kultúrát és történelmet hoztak magukkal, mint Kárpátokon belül élő szlávok, vagy a kárpátaljai rutének, hogy az odadobott kilencszázezer magyart ne is említsük. Csehszlovákiát a cseh érdekek dominálták. Ez a konglomerátum, a közös szláv vérség ellenére is teljesen

Next

/
Thumbnails
Contents