Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
1994. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 betiltásukat követelte. A finn sajtó ingerülten reagált erre a jegyzékre és Moszkva beavatkozásáról cikkezik, emlékeztetve arra a 33 év előtti incidensre, amikor Hruscsov küldött hasonló demarsot Helsinkibe, az 1961-es elnökválasztás előtt kifogásolva a választási kampány szovjetellenes élét. Emiatt rendkívül feszültté vált a helyzet a két ország között és Kekkonen elnök csak minden diplomáciai képességét latbavetve tudta elsimítani az ellentétet. (Jóval később tudta meg a világ, hogy a szovjet tankok már felsorakoztak a határon, hogy így gyakoroljanak nyomást a finn kormányra.) A finn lapok most a "61- es beavatkozás emlékét idézik és visszautasítják a szovjet módszerekre emlékeztető jegyzék hangját. A finn külügyminisztérium válaszjegyzékében leszögezi, hogy a kormány elítél minden szélsőségesen nacionalista megnyilvánulást, akárhol jelentkezzék is. (Ez célzás Zsirinovszkij mozgalmára.) * *‘Clinton elnök beterjeszette a jövőévi költségvetést, melynek összege 1,52 trillió dollár, 2 százalékkal magasabb, mint 1994-ben. Az 1995-ös budget legszembetűnőbb változásai az előzőkhöz képest, hogy emelkedtek az egészségügyre, a szociális biztosításra, a nevelésre és az igazságszolgáltatásra előirányzott összegek, ugyanakkor csökkent a mezőgazdaságra, az energiatermelésre, nemzetközi kapcsolatokra, a védelemre és a tudományra (űrkutatásra) fordítható keret. Clintonnak nem lesz könnyű dolga elfogadtatni ezt a költségvetést a Kongresszussal. * “Vasárnap lebonyolították Finnországban az elnökválasztást, melyen a szociáldemokrata Martti Ahtisaari szerezte meg a szavazatok 54 százalékát, ellenfelével, Elizabeth Rehn eddigi honvédelmi miniszterrel szemben. Ez volt Finnország történetében az első eset, hogy a nép közvetlenül szavazott az elnök személyére és a választást nagy érdeklődés előzte meg: a szavazásra jogosultak 82 százaléka járult az urnákhoz. Ahtisaari eddig diplomataként szolgálta hazáját és bár érdeklődési körébe inkább a külpolitika illik, a választási kampány során ígéretet tett a belpolitikai gondok orvoslására. Finnország tudvalévőleg pár év óta súlyos gazdasági bajokkal küzd, aminek egyik legfőbb oka a szovjet piac megszűnése. A finn munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot és az életszínvonal csökkenése az egész népet érinti. * “Mexikóban ásatásokat folytató amerikai régészek egy eddig ismeretlen nagyváros romjait találták meg a Mexikói öböl partján. A nagykiterjedésű település kb. 1500 évvel ezelőtt vált lakatlanná, egyelőre fel nem derített okok miatt. A város virágzása a IGisztus előtt 4- 500-as évekre eshetett s akkoriban legalább húszezer ember élt a falai között, ami abban az időben rendkívül nagy szám volt. A város a Mexikói öbölhöz egészen közel épült, kikötője is volt. Több piramis nyomait fedezték fel a kutatók és a városközpont kialakítása arra vall, hogy ezen a helyen élénk kereskedelmi tevékenységet folytattak a polgárok. A város méretei igen nagyok voltak: 24 mérföld hosszan és 12 mérföld szélességben tárták fel épületek nyomait, amelyeket évszázadokon át benőtt dús vegetáció és az avatatlan szem elől eltakar a trópusi növényzet. A felfedezett szobrok és reliefek nem mutatnak hasonlóságot a maya kultúra emlékeivel, de azok alapján azt sem lehet valószínűsíteni, hogy a várost aztékok lakták volna, akik csak sokszáz év múlva alapították meg ezen a tájon birodalmukat. Az archeológusok El Pital nevet adták a romvárosnak, melynek kiásása rövidesen megkezdődik. ♦ John Major brit miniszterelnök moszkvai látogatása jó alkalmat nyújtott Jelcinnek annak ismételt kinyilatkoztatására, hogy Oroszország nem nézné jó szemmel, ha a NATO erők harci repülőgépei bombáznák a szarajevói szerb állásokat. "Egyesek Oroszország nélkül akarják megoldani a boszniai kérdést — mondta az orosz elnök Major kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatójukon —, de kijelenthetem, hogy ez nem fog sikerülni és mi ezt nem engedhetjük meg." Az angol miniszterelnök ugyanitt úgy nyilatkozott, hogy az nyugateurópai országok és az Egyesült Államok is jó néven venné, ha Moszkva lat- bavetné politikai befolyását Boszniában a megegyezés érdekében, mert az sokat lendíthetne az ügyön. Jelcin megviseletnek látszott a sajtókonferencián, mint egyik munkatársa megjegyezte, azért, mert egy hétig fiúval betegeskedett. Ezért is nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, sőt el kellett halasztania a Parlament előtt tervezett beszédét is a köztársaság helyzetéről. Azon a héten Clinton elnök többször is kereste Jelcint telefonon, de eredényte- lenül. (Egyébként a nemzetközi sajtóban változatlanul tartja magát az a hír, hogy Jelcin súlyos betegségben szenved és már csak egy-két éve van hátra. A Kreml eddig sohasem erősítette meg a hírt, de nem is cáfolta. Hallgat.) Hallatta véleményét a boszniai ügyben Gracsov honvédelmi miniszter is, aki azt mondta, hogy a maga részéről ellenzi a NATO katonai beavatkozását és azt nem tartja szerencsés ötletnek. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Kozirjev külügyminiszter is. “Szarajevóba látogattak a világ két nagy iszlám országának, Pakisztánnak és Törökországnak a miniszterelnökei, akik történetesen mindketten nők: Pakisztáné Benazir Bhutto, az utóbbi pedig Tansu Ciller. A két kormányfő Alija Izetbegovics boszniai elnök kíséretében megtekintette a 22 hónap óta tartó háború okozta károkat és ígéretet tettek arra, hogy minden eszközzel támogatják a boszniai moszlim közösséget. A látogatásnak az volt a célja, hogy ráirányítsa a világ figyelmét a moszlimokat pusztító népirtásra és jelezze az iszlám népek egymás iránti szolidaritását.
