Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
1994. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 a népeket. Kovac nyilatkozata rokonszenves lenne, ha - mint a POST cikke megjegyzi — ugyanakkor nem tett volna sanda célzásokat arra, hogy Szlovákiának azért van szüksége mielőbb biztonsági garanciákra a nyugati katonai szövetség részéről, mert fenyegetve érzi magát "nacionalista és soviniszta szomszédaitól". A POST tudni véli, hogy Kovac az oroszokra és a magyarokra gondolt, majd hozzáfűzi, hogy Szlovákiában 660 ezer magyar él és ez a nagy létszámú kisebbség egyre több jogot követel magának és a helyi ön- rendelkezés megvalósítását tűzte ki céljául. A magyar nemzetiségű lakosság Szovákia déli határánál egy tömbben él és a bratislavai kormány attól tart, hogy szeparatista mozgalom támad fel, mely a vitatott területsáv annek- tálására igyekszik ösztönözni Magyarországot. Az amerikai újságíró kitér arra is, hogy a kisebbségek miatt feszültség van Szlovákia és Magyarország között, aminek feloldása aligha remélhető a NATO-ernyő Közép-Európára való kiterjesztésétől. Végül ismerteti a térség más vezetőinek, többek közt Walesa lengyel és Havel cseh elnöknek a véleményét, akik mindketten országaik haladéktalan NATO-felvétele mellett vannak. * Józsa Fábián belügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós pártok a következő ciklusban újra benyújtják a külföldi magyarok szavazati jogáról szóló törvényjavaslatot, ami tudvalévőleg a karácsony előtt tartott parlamenti szavazáson nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Mivel a közvéleményben tartja magát, hogy a törvényjavaslat elsősorban az SZDSZ ellenzésén bukott meg, az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának SZDSZ-es tagja, Szigethy István szükségesnek tartotta nyilatkozni ez ügyben, mondván: pártja nem zárkózik el azelől, hogy olyan külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazhassanak, akiknek Magyarországon lakásuk van. De azt felelőtlenségnek tartaná az SZDSZ, hogy egy széleskörű törvény beleszólási jogot biztosítson a legfontosabb magyar belügyekbe olyan embereknek, akiknek hiányzik a kellő tájékozottságuk. * Kevesen tudják, hogy a frissen szerzett szabadság és demokrácia egyik vívmányaként Magyarországon napjainkban már tizennyolc játékkaszinó működik, melyek közül tizenötben csak valutában játszhatnak a vendégek. Ez is azt a régi tételt igazolja, hogy Nyugattól először a szemetet, a káros és ártalmas szokásokat veszi át szülőhazánk társadalma. Magyarország felzárkózik Nyugathoz: ma már olyan kis városokban is pörög a rulettgolyó és keverik a "black jack" kártyákat, mint Nyíregyháza... De a budapesti négy kaszinón kívül lehet játszani (és pénzt veszíteni) Székesfehérvárott, Győrött, Szentendrén, Kecskeméten, Pécsett, Hévizén, Debrecenben és másutt. A játékkaszinók többsége magánvállalkozásként üzemel, ami nem kis tőkét kíván: a kaszinó megnyitásakor egymillió dollárt kell letétbe helyezni és a bevételből hetven százalék vándorol az állam zsebébe. Az eddigi tapasztalatok szerint a magyarországi kaszinókban nem forognak milliós összegek, mint Monte Carlóban és az átlagos vendég egy este nem költ többet 3-4 ezer forintnál. Mint emlékezetes, a rendszerváltás előtti években magyar állampolgárok számára tiltott gyümölcs volt a szerencsejáték és amikor az enyhülés időszakában, 1981-ben a vári Hilton Hotelben megnyílt az első magyarországi "játékbarlang", oda csak külföldiek tehették be a lábukat, ha útlevéllel (és dollárral) igazolták magukat. Aztán lassan lazultak a szabályok a rendszerváltás előestéjén, 1989-ben már megszűnt a magyar állampolgárokkal szembeni diszkriminálás: ők is éppúgy elveszíthették forintjaikat, mint a nyugati turisták a márkáikat, vagy dollárjaikat. Mert (ez is) a demokráciához tartozik... * Kettős természeti csapás sújtotta Karácsony és Újév között Magyarország jelentős részét: megáradtak a Tisza és mellékfolyói, a Bodrog számos helyen kilépett medréből és nagy területeket öntött el. * Az ünnepek alatt hatalmas hőmennyiség zúdult a Dunántúlra: két napon át minden út járhatatlanná vált és elakadt, keresztbe fordult, árokba csúszott járművek jelezték a hóvihar nyomait. A havazás miatt napokra megbénult az egész Dunántúl közlekedése, helyenként még a vonatok is a hótorlaszok foglyaivá váltak. * Január első napjára sikerült a főútvonalakat annyira megtisztítani, hogy a forgalom ha lassan is, de megindulhatott. Vas és Zala megyében az alsóbbrendű utak egy részén még mindig hóakadályok vannak és több község megközelíthetetlen. * Shalikashvili tábornok, az Egyesült Államok egyesített vezérkarának főnöke európai útja során Varsóban felvetette egy közös NATO-lengyel hadgyakorlat tervét, amit Walesa elnök elfogadott. Az amerikai vezérkari főnök javasolta, hogy a NATO tagságra váró három másik közép-európai ország — Csehország, Magyarország és Szlovákia — is képviseltesse magát a lengyelországi hadgyakorlaton. Az elképzelés az, hogy ezzel a gesztussal is bizonyítsa a NATO, hogy kész katonai együttműködésre a volt szovjet-vazallus közép-európai államokkal. (Hogy Moszkva vajon nem veszi-e majd provokációnak a NATO csapatok mozgását a határai közelében, az majd elválik...)
