Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. február "ETHNIC HUNGARIANS IN SLOVAKIA ARE DEMANDING SELF-GOVERNMENT" címmel jelent meg számunkra rendkívül fontos cikk a WASHINGTON POST január 10-i számában. Szerzője, David Ottaway Ko- marnoból (Komáromból) keltezett helyszíni tudósítása a szlovákiai magyarok múlt héten tartott tanácskozásáról szól és a cikkhez mellékelt térképpel együtt igen hasznos tájékoztatást nyújt az amerikai olvasók számára. A térképen Csonka-Magyarország szerepel és a három trianoni utódállam, mindegyik nevénél feltüntetve, hogy mekkora magyar kisebbség él a területén: 600 ezer, 2 millió és 350 ezer fő. A cikkíró elmondja, hogy a komáromi sportstadionban 3000 ezer küldött képviselte a 600 ezer főnyi szlovákiai magyarságot és bár a négyórás gyűlés a legnagyobb rendben zajlott le, mégis idegességet okozott szlovák körökben, amelyek attól tartanak, hogy a magyarok által követelt önrendelkezési jog csak a első lépés az országtól való elszakadás felé. Az amerikai újságíró megemlíti, hogy Szlovákia lakosságának 11,5 százaléka magyar nemzetiségű és ez a határ mentén egy tömbben élő népcsoport igényt tart a "társ-nép" státusra, amit a pozsonyi kormány nem akar elismerni. A magyarok ezenkívül magyarnyelvű iskolákat és kétnyelvű város- és utcanevek használatát követelnek az általuk lakott területen. A szlovák sajtó azzal vádolja a szomszédos Magyarországot, hogy szítja az elégedetlenséget és el akarja szakítani a magyarokat Szlovákiától. A POST viszont idézi Duray Miklóst, a szlovákiai magyarok egyik vezetőjét, aki a gyűlésen kijelentette: "Minden népnek joga van az önrendelkezésre és mi is akarjuk azt gyakorolni Szlovákia határain belül". * "Magyar szervezetek a világban" címmel jelent meg a Magyar Távirati Iroda kiadásában az a kézikönyv, mely öt földrész 148 országából 1427 magyar szervezet címét és adatait tartalmazza. Mint emlékezetes, az MTI másfél évvel ezelőtt már adott ki egy hasonló címjegyzéket, de az igen hiányos volt, ezért került sor most a bővített és javított kiadás megjelentetésére. A vaskos kötetben szerepelnek Magyarország külföldi képviseletei, konzulátusai és kulturális központjai. A könyvben megtalálhatók a külföldi magyar újságok, rádiók, televíziók címei és adataik is. (Sajnos, a könyvben lapunk címe rossz. Az irányító számot 21277-nek írták, az helyesen 21227. Kérjük, akik megkapják a könyvet, javítsák ki a címet. Szerk.) A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló hasznos tájékoztatókkal is bővült a kötet. * Minden előkészület megtörtént a norvégjai Lille- hammerben január 12-én kezdődő XVII. téli olimpia megnyitására. Kitűnő állapotban vannak a pályák, a síversenyekhez van elég hó, a korcsolyapályák jege elsőrangú. Norvégia igyekszik kitenni magáért és a kis hegyi üdülőfalut alkalmassá tették a világversenyek lebonyolítására. Eddig csak egy panasz hangzott el: az olimpiai falu szálláshelyeinek előzetes megszemlélésekor a svéd olimpiai bizottság kifogásolta az ágyak 200x90 centiméteres méreteit. Több versenyzőjük nem férne el ezekben — mondták, mire a norvégok sietve rendeltek még 250 darab extra méretű ágyat... Lillehammer mindenre felkészülve várja a világ ifjúságát, a téli sportok legjobbjait. * Január 11-én összeült az új orosz parlament. Az újonnan választott törvényhozást, melynek 450 tagja van, Jelcin elnök üdvözölte és kifejezte azt a reményét, hogy a testület konstruktív munkát fog végezni és elősegíti a reformok megvalósítását. Beszédében Jelcin többször említette Oroszországot, mint nagyhatalmat, melynek küldetése van, amit el kell végeznie. A parlament alsóházával egyidőben tartotta első ülését a felsőháznak megfelelő Szövegségi Tanács, melynek 178 tagja van. Mindkét testület tagjai ideiglenes helyen jöttek össze, mert az orosz parlament épülete még mindig magán viseli a múlt évi ostrom nyomait és a helyreállításra csak később kerül sor. A parlament első ülésén feltűnő viselkedésével igyekezett magára irányítani a figyelmet Zsirinovszkij, akit állandóan ostromoltak a riporterek. Az ultranacionalista pártvezér szeret meghökkentő dolgokat mondani és ez vonzza az újságírókat. (Itt kell megemlítenünk, hogy pár héttel ezelőtt, amikor Zsirinovszkij Bulgáriában járt, Romániáról mondott véleményt, ami magyar fülnek nem hangzik éppen rosszul. Kijelentette, hogy "Románia mesterséges állam, mely annak köszönheti létrejöttét, hogy az olasz cigányok ellopták a magyarok, bolgárok és oroszok földjét". Nem csoda, ha emiatt megsértődtek a románok és Melescanu külügyminiszter magyarázatot kért bukaresti orosz nagykövettől. Zsirinovszkij izgága és közveszélyes fráter, akit nem szabad komolyan venni, de úgy tartja a közhit, hogy gyerekek és bolondok megmondják az igazat. A románokról adott jellemzése mindenesetre közel áll az igazsághoz... * Nem kell félteni a leszerepelt vagy csak éppen visszavonult politikusokat: a nyugdíjas kor keserűségét megédesítik az előadásokért kapott tiszteletdíjak, amelyek hatalmas mellékjövedelmet biztosítanak számukra. És a hajdani "nagy nevek" sűrűn kapnak meghívásokat kluboktól, vállalatoktól, társaságoktól. Egy ilyen meghívásnak George Bush 80 ezer dollárért tesz eleget. Az őt követő "legdrágább" előadó Norman Schwarzkopf tábornok, aki egy előadásért 60 ezer dollárt kér. Gorbacsov igazán szerény, mert ő beéri 50 ezer dollár körüli összeggel, míg Margaret Thatcher igénye sem terjed túl 45 ezer dollárnál. Henry Kissinger csak 30 ezer dollárt számít egy "fellépésért", míg a sereghajtó Ronald Reagan, aki már 20 ezer dollárért is hajlandó előadást tartani.