Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. február A magyarországi cukorfogyasztás egy főre eső évi mennyisége 42 kilóról 35 kilóra esett vissza. Ennek kielégítéséhez évi 400 ezer tonna cukor előállítására van szükség, a 12 működő magyar cukorgyár teljes kapacitása viszont 580 ezer tonna. Emiatt a cukoripar tavalyi vesztesége 800 millió forint volt s az idén is minimum 500 millió forint veszteség várható. Ezért fokozatosan leépítik a cukorgyárakat és lehet, hogy jövőre a most meglévőknek csak a fele fog működni. Exportra ugyanis nem érdemes termelni, amíg ugyanis a világpiacon 27-28 forintért kapható egy kiló cukor, Magyarországon 48 forint az előállítási költség. Az idén viszont még a lecsökkent belföldi igényeket sem képes kielégíteni a cukoripar és az az ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy külföldről kell importálni cukrot. A hiány oka, hogy kevés volt a cukorrépa: a gyárak alacsonyan tartották a felvásárlási árakat, ezért a gazdák kevesebb répát termeltek. Az ország ellátásához 110 ezer hektárnyi cukorrépa szükséges, ezzel szemben idén csak 84 ezer hektár volt a vetésterület. * Megszületett a döntés a Szekszárd térségébn építendő új Duna-híd ügyében: a széleskörű versenytárgyaláson nemzetközi hírű külföldi cégek nyújtották be ajánlataikat s ezek közül a Közlekedési Minisztérium a GTM International nevű francia konzorcium javára döntött. A közel 13 milliárd forintos beruházás munkálatai még ez évben megkezdődnek és a tervek szerint 1997-ben adják át a forgalomnak az új hidat. A hidat építő francia cég 35 évre kapott koncessziós jogot, ami azt jelenti, hogy ennyi ideig szedhet a hídon étkelőktől használati díjat. * A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta helyzetjelentést adott a napokban Magyarországról elemezve az Antall József halála miatt előállt helyzetet. Az "Antall után - szélcsend vihar előtt" című cikkben az orosz hírmagyarázó azt fejtegeti, hogy a közelgő választásokon a kádári MSZMP örököseinek, a szocialistáknak lesz a legnagyobb esélyük. A moszkvai lap foglalkozik az új miniszterelnök, Boross Péter személyével és "talányosnak" nevezi politikai karrierjét. Végül emlékeztet arra, hogy a Demokrata Fórum népszerűségi indexe jelenleg 10 százalék körül jár és ez nem ad sok bíztatást a pártnak a parlamenti helyekért folyó harcban. * Emlékezetes, milyen megdöbbenést keltett hazai és emigráns körökben egyaránt az a térkép, amit pár héttel ezelőtt közölt a ZMENA című szélsőségesen nacionalista szlovák lap. A térképen Magyarország szerepelt, de új határokkal: a magyarázó szöveg szerint így fogják felosztani egymás közt az országot a szomszédai — románok, szer- bek, szlovákok és horvátok —, amennyiben az nem hajlandó elismerni a jelenlegi határokat... Az újság szerint Szlovákia a magyarok terjeszkedési szférájába tartozik és a szlovákai magyar kisebbség nem más Budapest számára, mint az expanzió eszköze. A szlovák lap uszítása azóta is tovább folyik, melynek újabb jeleként most egy külügy- minisztériumi tanácsost, bizonyos Pavel Mikolát szólaltatnak meg a legutolsó számban. Ö azt állítja, hogy a magyarok máig sem tudtak megszabadulni a Nagy-Ma- gyarország szindrómától és a szomszédos országokban kisebbségeik csak arra szolgálnak, hogy lázítsanak általuk. Mikola még azt az állítást is megkockáztatja, hogy a szlovákiai, a romániai és a jugoszláviai magyarokat a háttérből Budapestről irányítják, amit bizonyít az is, hogy mindhárom kisebbségi csoport követeléseit tartalmazó memorandumok egyazon írógéppel készülnek... Mindennek fokozottabb jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy Mikola a pozosonyi külügyminisztérium magasrangú tisztviselője. A "magyar veszély és irrendentizmus" ecsetelése közben Mikola más európai országokat megvádol "ferde számdékokkal". így többek közt azt állítja, hogy az úgynevezett Balladur-terv is Magyarországnak kedvez, mert — úgymond — Európa bedőlt a magyaroktól származó dezinformációnak. * Az amerikai törvényhozás által létrehozott Nemzeti Demokrácia Alapítvány egyik feladata segíteni a demokratikus gyakorlattal nem rendelkező országokban a demokrácia megerősödését: az Alapítvány már 1989-ben bekapcsolódott tanácsadói tevékenységével az akkor kialakulóban lévő magyarországi pártok szervezeti kiépítésének folyamatába, egy évvel később pedig segítséget nyújtott a választások lebonyolításához. Az Alapítvány két intézményt tart fenn, mindkettőt azzal a céllal, hogy szükség esetén technikai támogatásban részesítsék az arra érdemesített pártokat: a Nemzeti Demokratikus Intézet és a Nemzetközi Republikánus Intézet egyaránt foglalkozik külföldi pártok sponzorálásával. A magyarországi pártok idén is folyamodhatnak segítségért, ami nem lehet anyagi természetű. Az Intézet szóvivője elmondta az MTI-nek, hogy már felvette velük a kapcsolatot több magyarországi párt is és megkezdődtek a szakmai konzultációk. A szóvivő tájékoztatása szerint az amerikai kongresszustól 1993-ban kapott anyagi alapból eddig mintegy 200 ezer dollárt fordítottak magyarországi programok szervezésére. * A WASHINGTON POST január 5-i száma Bratislavából (Pozsonyból) keltezett hosszú cikket közöl, mely ismerteti Michal Kovac szlovák államelnök legutóbbi nyilatkozatát országa NATO-felvételével kapcsolatosan. Kovac szokatlan eréllyel szállt síkra a visegrádi tömbhöz tartozó négy közép-európai állam, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország teljesjogú NATO-tagsága mellett és kifejtette, hogy az amerikai elnök által felajánlott "Partnership for Peace" megoldás nem elégíti ki ezeket
