Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
1994. január AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XVII. TIHANY VÁRA (Veszprém megye) Története A Balatonba benyúló Tihanyi-félsziget keleti oldalán, a tóra néző meredek, magas parton álló apátság a XIII. századtól megerősített hely volt. Magát az apátságot I. András király alapította 1055-ben, ő építtette fel a monostort és a templomot is. A XI. századi épületekből ma már csak a hatoszlopos altemplom áll, középen az alapító András király sírkövével. A tihanyi várra vonatkozó első és egyben hiteles adatot 1327-ből ismerjük, a korábbiak hamisak. Ennek ellenére lehetséges, hogy a tatárjárás szomorú tapasztalatai alapján a XIII. század második felében építették ki Tihany várát. Az újabb kutatás megállapította, hogy a félsziget nyugati oldalán, a meredek sziklás oldalú Csúcs-hegyen középkori vár állott. A hegy tetején nagyméretű, ötszögletű torony körül Árpád-kori edénytöredékeket találtak. Ennek alapján feltételezik, hogy a XIII-XV. századi tihanyi vár a Csúcs-hegyen épült és nem az apátság körül. A vár a XIV. században a királyok, illetve a királynék birtokában, 1387 és 1392 között pedig magánkézben volt. Az utóbbi évben kapta vissza hosszú pereskedés után az apátság. 1507-ben még a tihanyi apát várnagya igazgatta, 1527 után azonban végleg világi kézen levő vár lett belőle. Devecseri Csórón András, a veszprémi püspökség javainak kormányzója, veszprémi főispán kapta meg. Ő építtette belőle azt a végvárat, amely 1546-tól királyi őrségével a balatoni végvár vonal egyik nagyon fontos láncszeme volt. 1554 és 1558 között igen nagy munkával igyekeztek korszerű erőddé alakítani. A szemközti somogyi parton ebben az időben rendezkedett be a török hódoltság. Tihany szerepe és jelentősége rendkívül fontos lett. A törökkori végvár az apátság körül épült ki, a csúcshegyi kőtornyot azonban még 1627-ben és 1652-ben is említik, mint fontos védelmi pontot. A várban 1703-ig tartózkodott királyi őrség, amely a Győri Főkapitányság szervezetéhez tartozott. A XVIII. század elején, a Rákóczi- szabadságharc bukása után a bencés rend a kolostor és a templom újjáépítésének idején, 1719 és 1736 között lebontatta és nyomtalanul eltüntette a várat. Túraútak 1. A hajóállomásról a 300 m-nyi hosszú finom hajlású mólón indulunk kifelé. A kikötővel szemben balra a vízművek tornya. Jobbra 4(H) m-t megyünk, majd elhagyjuk a műutat és balra a kiépített turista úton érjük el a Ciprián forrást, a félsziget egyetlen szépen foglalt forrását. Az erdei út tovább vezet, az Óvár sziklafalába vájt Barátlakásokhoz (600 m), amely a félsziget műemlékeihez tartozik. I. Endre által letelepített orosz szerzetesek vájták a cellákat. A sziklafalon jól megfigyelhető a hajdani vulkán felépítése, a le- csurgó vizek és szél munkája. Tovább emelkedünk az ösvényen, az Óvár kráter peremén (220 m) levő kilátópadig szép kilátás nyílik a tóra és a Balatontól északra húzódó hegysorra. Az Óvár keleti oldala a Balaton medencéjének besüllyedésének idején leszakadt, de nagyobb része még ma is látható. A korai vaskorszakban itt megtelepült törzs építette ki földvárrá az egykori Krátert. A kilátó-pádnál térkép szemlélteti a földvár felépítését. A sáncok alatti ösvényen 15 p alatt érjük el az Attila-dombot. Az országút északi oldalán halomsírok emelkednek, vaskori temetkezés emléke. Az Attila-dombra lépcsős úton jutunk fel, és a kálvária mögött levezető úton érünk a szép kilátású Viszhang-dombra. 2. A kikötő előtti térről a túristaút átvezet a műút hídja alatt. Jelzésünk a Kvassay sétányon vezet tovább. A szerpentinen minden fordulónál új, szebb részleteket pillantunk meg a tájról. A dombtetőn utunk az Óvár bejárata mellett az Attila-dombra vezet. Lépcsősoron lemegyünk, és elhaladunk a református imaház műemléképülete előtt. Közelben láthatók a vaskorszakból származó jellegzetes halomsírok. Az országúton (1 km) eljutunk a Kiserdő-tető oldalában levő manduláshoz. Jobbra fordulva jutunk fel a félsziget közepén levő Kiserdő-tetőre (207 m). A hegy északi oldalán bazalttufa sziklák hevernek. A vezet a hegy alatt húzódó földútig. Ezen megyünk - szántóföldek mellett - az elágozást jelző tábláig, ahonnan a levendulamező mellett, majd egy fenyőerdőn keresztül érjük el a Csúcs-hegyet (232 m). A csúcson az egykori vár ötszögü tornyának alapfalai még láthatók. (Folytatjuk.) félsziget közepén levő Kiserdő-tetőre (207 m). A hegy északi oldalán bazalttufa sziklák hevernek. A Kiserdőtetőről szőlők között út vezet a hegy alatt húzódó földútig. Ezen megyünk - szántóföldek mellett - az elágazást jelző tábláig, ahonnan a levendulamező mellett, majd egy fenyőerdőn keresztül érjük el a Csúcs-hegyet (232 m). A csúcson az egykori vár ötszögü tornyának alapfalai még láthatók. UGOD VÁRA (Veszprém megye) Története A Pápától keletre fekvő község közepén, kisebb dombon álló templom helyén volt a középkori vár, amelyből csak a domb oldalait tartó szabálytalan kőfalak maradtak meg. 1772-ben, a templom építésének idején bontották le a vár romjait, s anyagát a templom falaiban építették be. Ugod várát a Bakony keleti lejtőin elterülő birto
