Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-11-01 / 11. szám
1994. november AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 11 Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * A Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) a vezető koordinátora annak a nyolctagú nemzetközi bankcsoportnak, amely 300 millió USA-dollár értékű szindikált hitelt nyújtott a Magyar Nemzeti Banknak — olvassuk a Magyar Távirati Iroda jelentésében. A bankkonzorcium által szervezett kölcsönt harmincöt bank adja, melyek közt vannak európai és távol-keleti pénzintézetek is. Az ötéves futamidejű hitel kamata évi 1,75 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat. Az ünnepélyes aláírási aktus után Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya előreláthatólag nem éri el a 3 milliárd dollárt, annak ellenére, hogy az első félévben közel 2 milliárd dolláros defeicit keletkezett. Hárshegyi Frigyes hozzátette, hogy a most felvett 300 dolláros hitellel az ország ezévi finanszírozása teljes egészében biztosítottnak látszik. A sajtótájékoztatón elhangzott egyik kérdésre az MNB alelnöke azt válaszolta, hogy bár az országnak az idén összesen 3,7 milliárd dollár értékű kölcsönt kell törlesztenie, azt teljes egészében fedezik az eddigi hitelfelvételek. — Az ember ámulva olvassa ezt a hírt és nem képes megérteni a magyar gazdaság vezetőinek gondolkodását. Bár az ide 3,7 milliárd fizetési kötelezettséghez arányítva a most felvett 300 millió jelentéktelen összegűnek tűnik, mégis tovább növeli az adósságállományt, ami a kamatos kamatokkal állandóan nő és számos pénzügyi szakember szerint hovatovább elviselhetetlen terhet jelent az ország számára. * "Kátyúban a magyar textilipar" - állapította meg Győri Katalin, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület főtitkára azon a sajtókonferencián, amit a Fenomén nagykereskedelmi áruház vezetői hívtak össze, új áruházuk megnyitása alkalmából. Az előadó megállapította, hogy a hazai textilipar gyakorlatilag megszűnt, alapanyaggyártás nem folyik és a még működő egy-két textilgyár is import nyersanyagból dolgozik. A gyapjú-, a selyem- és a pamutipar termelése - a volt szovjet piac összeomlása miatt - a kilencvenes évek elejére a minimálisra zsugorodott, a fejlett országok piacain pedig árban és minőségben nem tudta felvenni a versenyt más országok termékeivel. A vállalatok nagy része felszámolásra került, a gyárakat bezárták. Egyedül a kötőipar maradt talpon, mivel e területen a termelés kisüzemi méretekben gazdaságos. A konfekció- iparban szinte teljesen megszűnt az önálló piacra való termelés, a szakma külföldi bérmunkából tartja fenn magát. Ez azonban olyan mértékű kiszolgáltatottságot jelent, hogy bizonytalanná teszi a magyar konfekcióipar jövőjét. A hozzászólásokból az a vélemény tükröződött, hogy a hazai piac védtelen: a termelőket és a tisztességes kereskedőket megfojtja a gyenge minőségű külföldi dömpingárú. - Elszomorító kép ez a hajdan világhírű és egész Közép-Eu- rópát ellátó magyar textiliparról, melyet olyan gyárak reprezentáltak külföldön, mint a Goldberger. Hogy a hazai textilgyártás ide jutott, annak egyik oka az, hogy a kommunizmus évtizedeiben a KGST a magyar termékeket a szovjet piacra irányította, ahol nem támasztottak igényeket a minőséggel szemben. így aztán megrekedtek az ötvenes évek szintjén, amire nyugaton nen akad vevő. * A magyar parlament szeptember utolsó napján tartott ülésén szavazott az önkormányzati törvényről, amely szabályozza a közeljövőben sorrakerülő önkormányzati választások rendjét is és kimondja, hogy a szavazás — ellentétben a parlamenti választásokkal — egyfordulós lesz. Mint tudjuk, az ellenzéki pártok ezt kezdettől fogva ellenezték, mert ez a rendszer a két koalíciós kormányzó pártnak kedvez. Amikor a törvényt szavazásra tették fel, az ellenzéki padsorokban ülő képviselők egy emberként felálltak és elhagyták az üléstermet. A döntés így 261 - 1 arányban az egyfordulós rendszer javára történt. Most mutatkozott meg először, hogy a nyomasztó számbeli fölényben lévő kormánykoalícióval szemben mennyire tehetetlen a négy ellenzéki párt, hiszen összefogva sem tudnak megakadályozni egyetlen kormánydöntést sem. Marad a szavazások bojkottálása, ami a tiltakozás demonstrálására jó, de eredményt nem lehet vele elérni. A szavazás után az ellenzéki pártok elhatározták, hogy közös feliratban fordulnak a köztársasági elnökhöz és kérik őt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem megfontolás végett küldje azt vissza az Országgyűlésnek. Ha ez a lépés nem vezet eredményre, az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul - tájékoztatta a sajtót Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője. Az újságírók a szavazás körül történtekről kérdést intéztek Horn Gyulához, aki azt felelte, hogy ezzel nem szenvedett sérelmet a demokrácia, mert az ellenzéki képviselőknek "szívük joga", hogy kivonuljanak az ülésteremből, ami egyébként őszerinte nem volt más, mint "a feltűnési vágy kifejezése". * A Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap küldöttsége Budapesten tartózkodik és vizsgálja a magyar pénzügyeket. Békési László pénzügyminiszter már többízben találkozott Michel Camdessus vezérigazgatóval, aki az IMF képviselőjeként vesz részt a vizsgálatban. - Békési László sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat azokról a tapasztalatokról, amelyeket előzőleg, a két nemzetközi szervezet madridi közgyűlésén szerzett és beszámolt ottani tárgyalásairól. Elmondotta, hogy Camdessus úr meghallgatta a magyar kormány elgondolásait és együtt sorra- vették a nézetkülönbségeket is. A vezérigazgató újra figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon a helyzet súlyos,
