Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-11-01 / 11. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. november az elmúlt évek alatt az ország minden addigi előnye elveszett, amit a korábbi reformok révén elért. Az egyensúlyhiány mértéke komoly aggodalomra ad okot a pénzpiacokon és a nemzetközi pénzügyi körök számára Magyarország megítélésénél teljesen közömbös, hogy ezért melyik kormány a felelős. Az IMF általánosságban elfogadta a magyar gazdasági programot, ugyanakkor kiköti, hogy 1995-ben a folyó fizetési mérleg hiánya nem lépheti túl a 2 milliárd dollárt, az államháztartásban a bevételek és kiadások közti különbség nem lehet negatív és az elsődleges költségvetésnek minimum nullszaldósnak kell lennie. A deficit összege nem haladhatja meg a nemzeti össztermelés 5 százalékát. Békési László megjegyezte, hogy a Valutaalap már gyanakvóvá vált Magyarország iránt, mert 1982 óta gyakran előfordult, hogy a magyar ígéretek nem teljesültek. Megemlítette még a magyar pénzügyminiszter, hogy 180 ország küldöttei jöttek el a madridi közgyűlésre, amelyen jubileumot is ünnepeltek: a második világháború végén az amerikai Bretton Woods-ban alapított két intézmény most lett 50 éves. * Pál László ipari miniszter szakvéleményt terjesztett a parlament elé s abban megindokolja, miért nem tartja megvalósíthatónak a budapesti világkiállítást. Az "Előterjesztés a Kormány számára az EXPO "96 kiállítás megrendezésének lemondásáról" című dolgozat elöljáróban megállapítja, hogy "a társadalom — kellő tájékoztatás hiányában — csalódottan vette tudomásul a bejelentést." A háromoldalas indokolás azonban elfeledkezik arról, hogy a kellő tájékoztatás elsősorban a kormány dolga lett volna. Itt csak azzal érvel, hogy a világkiállítás lemondása 43 milliárd forint megtakarítást jelent az országnak. "Bebizonyosodott — olvassuk —, hogy a megrendezés az előirányzottnál jóval nagyobb költségvetési terhet jelentene", holott ezt sok szakember vitatja, de állítása számszerű bizonyítására mégsem tér ki a miniszter. Később ez áll az előterjesztésben: "Szakemberek szerint a sikeres megrendezéshez már nem lett volna elegendő a rendelkezésre álló idő sem". Ennek ellentmond egy összefoglaló jelentés, amit pár hónappal ezelőtt adott ki a Világkiállítási Fórum, melynek megállapítása szerint az építkezés az ütemterv szerint halad és az előkészületek rendje megfelel a követelményeknek. — A miniszteri előterjesztés egyik legnagyobb szépséghibája, hogy befejezett tényként beszél az EXPO lemondásáról, holott annak megrendezéséről a parlament törvényt szavazott meg, aminek megváltoztatására csak a parlament lehet illetékes. A kormány csupán javaslatot tehet a parlamentnek, de mindaddig, amíg az nem hoz ellenkező értelmű döntést, az EXPO kérdése nyitva marad. Egy parlamentáris demokráciában ezt még akkor is így kell nézni, ha a 72 százalékos többség birtokában pillanatig sem lehet kétséges, hogy a miniszter előterjesztését meg fogja szavazni a parlament. * Az elmúlt héten nagy fogást csináltak a román határon a magyar vámőrök: egy mosóport szállító török kamionban 95 kilogram tiszta heroint találtak, aminek az értéke 330 millió forint. Amikor a Romániából érkező teherautó beállt a biharkeresztesi határátkelőhelyre, a török sofőr felmutatta a fuvarlevelet, ami Angliába szólt. A vámőrök megkezdték a rutinellenőrzést, de a hátsó raktér felnyitásakor feltűnt a mosóporos dobozok szokásostól eltérő elhelyezése és a kábítószer keresésére betanított farkaskutya valamit jelzett. Lepakoltatták az árut és a dobozok mögött különösebb fedés nélkül megtaláltak 131 csomag nagy tisztaságú heroint. Amíg a vámőrök a zsákmány számbavételével voltak elfoglalva, a török sofőr kámforrá vált: beszaladt a közeli kukoricásba és nyoma veszett. A kábítószert és a kamiont a vámőrség lefoglalta és a rendőrség megkezdte a nyomozást a heroin tulajdonosa után. * A magyar parlamentben szeptember 27-én Horn Gyula 70 perces beszédet mondott, melyben felvázolta a kormánypolitikát és hivatkozott a nehézségekre, amelyekkel a kormánynak meg kell küzdenie ahhoz, hogy megoldást találjon a bajok orvoslására. Horn Gyula expozéjában az ország jelenlegi helyzetéért minden felelősséget az előző kormány nyakába igyekezett varrni, de arról hallgatott, hogy a mostani állapotokért milyen felelősség terheli a negyvenéves kommunista uralmat. Az ellenzéki pártok szónokai egymásután álltak fel és szedték izekre a miniszterelnök nyilatkozatát, bírálva a kormányprogramot és rámutatva annak gyönge pontjaira. A felszólalások közül kiemelkedett a Fidesz nevében jelentkező Orbán Viktor élesen kritikus beszéde. — Itt kell megemlíteni, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke legutóbb Visegrádon tartott előadást a fiatal demokraták ottani szervezetében. A szónok kifogást emelt a kormány tervezett önkormányzati és választási törvénymódosítása ellen, mondván, hogy ez év májusában a kormánykoalíció két pártja csak kormányzásra kapott felhatalmazást, nem pedig rendszerváltoztatásra, a bevált alkotmányos intézmények módosítására. Hozzátette: a hat parlamenti párt közösen kapott megbízatást a választókból és az arányos felelősségválallásból nem lehet kirekeszteni az ellenzéki pártokat. A Fidesz alelnöke kifogást emelt a közelgő törvényhatósági választások egyfordulósra tervezett lebonyolítása ellen, mert ez a módszer csakis a két kormánypártnak kedvez. Orbán Viktor és Deutsch Tamás beszédei arra mutatnak, hogy a Fidesz egyre keményebb ellenzéki álláspontot foglal el a kormánnyal szemben. * * A Fővárosi Önkormányzat legutóbbi ülésén több felszólaló kifogásolta, hogy a budapesti Metró vonalain kevés a rendőr és a föld alatt romlik a közbiztonság. Az egyik városatya ismertetett azt a megdöbbentő esetet, amikor a Deák tér és a Kossuth tér között közlekedő metró-szerelvényen egy cigánycsapat menetközben kifosztotta a földalatti egyik kocsijának összes utasát és az
