Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-11-01 / 11. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. november szerződni azokkal, akik nem szűntek meg gyűlölni és pusztítani a magyart és mindazt, ami magyar. Gondoljunk csak bele, miért találták ki a kisantant-fővárosokban a határok örökérvényűségét, és miért követelik oly hevesen annak alapszerződébe vételét? Azért, hogy szóba se jöhessen a magyarlakta területek visszacsatolása, amikor ebbe a nagyhatalmi vákuumban felerősítik a magyar kisebbségek elpusztítását, és ne legyen még ez a kártyalap sem a magyar fél kezében. Csak az van végleg elveszve, amiről a nemzet önként lemond. De a nemzet nevében nincs joga semmiféle négy évre választott pártkormánynak lemondani semmi olyanról, aminek az elvesztése a nemzet érdekei ellen van. (Magyar Fórum) KI GYILKOLTA MEG RAOUL WALLENBERGET? IGAZSÁGTÉTEL VAGY JUSTIZMORD? Mivel október első napjaiban Izrael állam és a Magyar Köztársaság illetékes hatóságai között több fontos megállapodás született a zsidók kárpótlása ügyében, a magyarságvédő politikai szervezetek nyilvánosságra hozták az elfeledett Dési-Dregán-ügyet. amikor is Wallenberg meggyilkolása miatt halálos ítéletet hoztak és az elítéltet kivégezték. * A második világháború után fantasztikus kombinációk, híresztelések kaptak lábra - a külföldi világlapok és a magyar újságok is könyvtárakat megtöltő mennyiségű írások tömegével árasztották el olvasóikat - ezeknek a híreknek, álhíreknek egyetlen célja volt: fényt deríteni a svéd diplomata, a követségi titkár Raoul Wallenberg eltűnésének körülményeire és feltételezett gyilkosának kilétére... Ismert: a Wallenberg vezetésével működött zsidómentő akció emberfeletti küzdelmet vívott a magyarországi nyilas és a németországi megszálló csapatok vezetőivel annak érdekében, hogy minél több zsidót megmentsenek az elhurcolástól. E tevékenység irányításával megbízott diplomata azonban - közeli munkatársainak tanúbizonysága szerint - 1945. január 13-án eltűnt s mert a Népbíróság László Dezső-tanácsa előtt tett vallomásukat 1948 óta (valakik valamiért) agyonhallgatják, immár fél évszázad óta folyik a találgatás..., voltaképpen kik és hol végeztek vele..., egyáltalán, gyilkosság áldozata lett-e Raoul Wallenberg? 1948. októberében állították bíróság elé Dési-Dre- gán Miklóst, akit 13 háborús és népellenes bűnös csoportjában azzal vádoltak, hogy ő adott parancsot Buda legrettegettebb nyilaskeresztes osztagának (az ún. Bakonyvölgyi- csapatnak) Wallenberg felkutatására és a helyszínen történő kivégzésére. A népbírósági akták Dési-Dregán Miklós borbély, a nyilasház "körzetvezető helyettes parancsnoka" ügyében többek között az alábbiakban idézett, Müller Károly könyvkiadó által tett tanúvallomást tartalmazza: "Amikor a nyilas banditák fogságában voltam, kihallgatás közben és rabságom alatt állandóan láttam ezt az embert, akiről akkoriban azt mondták nekem, hogy Hegyinek hívják Azóta is Hegyi néven élt az emlékezetemben, de itt. a tárgyalás folyamán meggyőződtem arról, hogy tévesen tájékoztattak akkoriban, mert nem Hegyinek hanem Dési- Dregánnak hívják Nem tévedek mert heteken át láttam intézkedni, gyilkosságra parancsot adni 1945. január 13-án kihallgatáson voltam Dési-Dregán szobájában, amikor behívatta a hírhedt Bakonyvölgyi-osztag pribékjeit és szétosztott közöttük két-két sokszorosított fényképet. - Bakonyvölgyi megkérdezte tőle, ki ez az ember, - mire Dési-Dregán kioktatta őket, hogy az a "nyomorúlt" Wallenberzet ábrázolja, a másik kép pedig a svéd követségi titkár gépkocsiját. Dési-Dregán parancsot adott: ha az autót meglátják, állítsák meg és a benne ülő Wallenbereet rögtön lőiiék agyon. A pártszolgálatosok tudomásul vették a parancsot és szétszéledtek." - fejezte be vallomását Müller. Dr. László Dezső tanácselnök tényként állapította meg a vádlott bűnösségét. - az ítélet indokolásában - melyet 1948 október 23-án hirdettek ki - a népbíróság Raoul Wallenberg közeli munkatársainak tanúvallomására is hivatkozott, kihangsúlyozva "nyilvánvalónak tartja, hogy Dési-Dregán kiadott parancsa alapján a nemeslelkű, hősi bátorságú emberbarát ez alkalommal a nyilas orgyilkosok áldozata lett." Lévai Jenő, a korszak ismert szakértője, illetve Palásti László újságíró könyveket, riportokat írtak Wallen- bergről, nyomozásaik egyes állomásaikról - ők is, sok-sok kutatóhoz hasonlóan legfeljebb addig jutottak el, hogy Pest felszabadulása után Budára akart átmenni a svéd diplomata, tárgyalni a nyilasok vezetőivel annak érdekében, hogy az ott bujkáló üldözöttek egyrészét megmentse. Jónéhány személlyel beszélt (ezt korabeli nyomozati adatok rögzítik), kérte őket: csónakon vigyék át az ostrom alatt álló Budára... Tervezett debreceni útja előtt, nem véve figyelembe az életveszélyt, átkelt a Dunán. Az irattári anyagok legalábbis ezt a verziót erősítik meg. Raoul Wallenbergről, mint tudjuk, a békülékeny Moszkva az utóbbi években több jelentést is kiadott. Úgy a svéd kormány, mint egyéb - az ügyben érintett ország, társadalmi szervezet - csak azt kapta, amit az oroszoktól (még előbb a szovjetektől) elvártak, Moszkva elismerte az elhurcolás tényét, Wallenberg Szovjetunióban bekövetkezett halálát... Bár kétségbevonhatatlan dokumentumok nem igazolták: az egyik Moszkva melletti börtönben végeztek vele vagy talán a Gulag valamelyik táborának hótemetője lett utolsó állomása...? E találgatások - beleértve a budapesti vitát is - most már az idők végtelenségéig folyhatnak. A világ soha nem szerzett minden kétséget kizáró bizonyosságot haláláról, az elkövetőkről, - bizonyosság az ún. Wallenberg- ügyben mindössze egy akadt: Dési-Dregán Miklóson 1948. októberében a svéd követségi titkár meggyilkolása miatt végrehajtották a halálos ítéletet. Kiss Tamás
