Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-10-01 / 10. szám
1994. október AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 19 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXIV. MÁTRADERECSKEIVÁR (KANÁZS-VÁR) (Heves megye) Története A Mátra hegység északi részén, Mátraderecske és Recsk községek közt lévő hegyhát nyugati végén lévő magaslaton áll a kb. 15 m magas, magányos torony maradványa. Északkeleti oldala fent faragott szép, de omladozó mérműves kövekkel van kirakva. Állagmegóvása nagyon fontos lenne, hisz messze vidéken nem találni ilyen szép és impozáns őrtornyot. Keletről kettős sáncárok védte, s ebből az irányból volt a feljárati útja is, amelyet Három- hányáspuszta felől érkezve, a gyepes hegyoldalban jól kivehetünk. Környezetét akácerdő borítja, de ennek ellenére messziről látható. A 260 m-es hegynek három csúcsa van: északi, déli és nyugati. Az utóbbin, Balata-bércen állnak a vár omladékai, amelyek elrendezését nem rudjuk megállapítani. A várnak egy kb. 15 m magas toronymaradványa még ma is látható! A várat tartó szikla három oldalról megközelíthetetlen, meredek, a keletre fekvő hegygerinccel való összeköttetést pedig egy jelentős határárok (sáncárok) teszi szinte lehetetlenné. A pápai tizedjegyzékben 1327-ben először Recsk és 1332-ben De Reske néven említik, az 1350 óta ismert Recski család birtokát. A Recskiek építhették Kanázsvárat v. Kanászvárat, amely valószínűleg a siroki várhoz tartozott, a Parád-Sirok-Eger út biztosítása céljából. Túraút: A mátraderecskei vasútállomásról a faluba vezető úton, kb. 200 m-re a Kanázsvári utcán indulunk délkelet felé. A cigánynegyed után, a malom magányos épületénél, ahol az út jobboldalában forrás is akad, elhagyjuk a falut. Az agyagos talajú úton, nagy kanyar után máris megpillantjuk Kanázs-vár tornyát. Pár perc alatt a vár alatti gémeskúthoz érünk, s onnan toronyiránt felmegyünk a várba (5 perc). Majdnem teljes körkilátásban gyönyörködhetünk. Délre Recsk község házainak egy része s az érdekes Nagykő kopár szírtje, fölöttük, hátul a Keleti-Mátra gerincsora látszik. Balról jobbra sorakoznak a Kalapostető, Gazos-kő sziklái, Cseresznyés-tető, Remete-tető, Szederjés-tető, jobbra, hátúi a legfenségesebb a 638 m-es Nagy-Zúgó-hegy. A várak egykor egymásnak leadott jelzései szempontjából nagyon fontos 602 m-es Oroszlán-vár zárja le a gerincsort. Közelebb legszembetűnőbb a Györke-tető és a Csákány-kő kőbányával sebzett oldala. Nyugat felé, a közeli Lahócán túl legmagasabb a Galyatető, de vele egyirányban, balra a parádi Vár-hegy csúcsa is látszik. Galyatetőtől jobbra Bo- dony község néhány háza és templomtornya tűnik elénk. Északra Mátraderecske egy része terül el. Lent a völgyben, alattunk a Kálkápolna és kisterenye közötti vasútvonal sínpárja kanyarog. *** OROSZLÁN-VÁR (OROSZLÁNKŐ VÁRA) (Heves megye) Története A Keleti-Mátra gerincén, Domoszló és Parádfürdő összekötő vonalában a Cserepes-tető 734 m-es csúcsától 1 km-re, északkeletre a 602 m-es Oroszlán-vár csúcsán találhatók a romok. Csekély falmaradvánnyal fél méternyire állnak ki a talajból a déli és keleti oldalon. Ellipszis alakú, hossztengelye kb. 35 m. Történelmi okiratokban a XIV- XVI. században szerepel. Az Aba nemzetség Kompolti család birtoka volt Kisnána várával együtt. Valószínűleg a török időkben pusztították el. Várárka körben felismerhető, de különösen szembetűnő a tisztás felé eső, nyugati oldalán, ahol a 4 m széles, kemény sziklába vágott árok a belehullott törmelék ellenére is 3 m mély. A vár tetején meghonosodott az erdő. A nyugati várárok szélén kezdődő, lejtős tisztásról jó a kilátás a Kékes-tető felé eső tájakra és délre, a markazi és domosz- lói hegyekre. *** SIROKI VÁR (Heves megye) Története A község a Mátra keleti szélén, a Parádi- és Le- leszi-Tarna patak összefolyásánál elterülő fenyő, cser és tölggyel övezett völgykatlanban települt, ahol az Eger- Parád, és a Pétervására-Vepelét utak kereszteződnek. A vár a község központjától 1 km-re, északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is lenyűgöző látványt kelt. Mellette 400 m-re, északkeletre érdekes toronyalakzatokat láthatunk: Török asztal, Barát és Apáca. A várrom alsó várudvarát és kazamatáit már részben feltárták. A vár eredetileg az Aba nembeli Borh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, akkor azonban Csák Mátéval való szövetségük miatt királyi parancsra ostrommal elfoglalták, és 1324-ben a király az ugyancsak Aba nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá. 1332-ben Chenyk cseh vitéz tulajdonába került, de rövidesen királyi vár lett. 1372-ben az Aba nemzetségbeli Domoszlai Miklós - aki akkor Heves vármegye alispánja volt - saját költségén kijavíttatta a várat, amelyet ezért Nagy Lajos király a
