Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-10-01 / 10. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. október várhoz tartozó birtokkal 2000 forintért zálogba adott neki. 1388-ban Tari László váltotta meg jelentős összeggel a várat, amelyet 1389-ben Zsigmond király is neki adományozott. Ezután az Országh és Kompolti családoké. Közös költségen gondoskodtak a karbantartásáról. 1552-ben a nagy egri török ostrom után megnövekedett a siroki vár jelentősége. Birtokosa, Országh Kristóf jelentős számú őrséget - 100 lovaskatonát - tartott ott. Az ő építkezései nyomán vált a vár nagyobbá. Országh Kristóf 1561-ben bástyás várövvel erősítette meg. 1596-ban Sírok vára is török kézre került, mivel Eger elestének hírére a várkapitány és őrsége elhagyta. 1687-ben visszafoglalták a töröktől. Ekkor a hadászati jelentőségét elvesztette, többé nem is javították, és falai lassan elpusztultak. A sziklára épült, szabálytalan alaprajzú vár belső, felső és külső, illetve alsó várból állt. Az utóbbit két ó-olasz rendszerű bástya erősítette. A felső várhoz sziklába vésett, meredk gyalogút vezet, amelynek gyalogos kapuját is sziklából faragták ki. A felső vár magja hosszan nyújtott téglalap alaprajzú. A várfal alacsonyabb ott, ahol a sziklafal nem esik túlságosan meredeken a völgy felé. Ezt a szélesebb, szabálytalan, sokszögű alaprajzú, övező várfalat a délnyugati és északkeleti sarkain ó-olasz bástyák erősítik tölcsérbélésű ágyúlőrésekkel. A vár leghosszabb, azaz északi oldalának közepe táján erősen megtörik. Ehhez a falhoz egykor különböző rendeltetésű helyiségek csatlakoztak. Az északkeleti fal alatt háromágú, alagútszerű járat húzódik kisméretű, rejtett ajtónyílásokkal. Eredetileg aknafigyelő folyosó lehetett. Az alsó várból a felsőbe vezető alagút a dereka táján villásan 3 ágra oszlik: a középső a felső várba vezet, a két oldalső pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli körül. A vár három oldalról meglehetősen meredek. Dél felől pedig egyenesen szédítő mélységű sziklákon áll. A vár vízellátását élővizű, több mint 20 m mélységű kút biztosította. A fellegvári részről gyönyörű kilátást élvezhetünk távoli tájakra is. Délre Sírok község és a Tarna-völgye, a község mögött, a völgy közepén a Kis- és a Nagy-Vár-hegy emelkedik, amelyek eróziójával kettévágott a Parádi-Tarnával egyesülő Tarna-patak évezredes munkája. Délnyugat és nyugat felé a Keleti-Mátra gerincvonulata sorakozik, amely a kékes tömbjén csúcsosodik legmagasabbra, de hátul Galyatető is látszik még. A nyugat felé eső, közeli Darnó-hegy, - amely a Mátra legősibb tönkje - a Parádi-völgy felé eltakarja a kilátást, de északnyugat felé a Mátra hullámzó vonulatai s távol a salgótarjáni hegyek jól láthatók. Észak felé, a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek (Ó-Bükk) csúcsai emelkednek. Északkelet felé a távolban merészen magasodik a Bükk hegység fennsíkja, közöttük a bélapátfalvai Bélkő a legszembetűnőbb fehérlő szikláival. Kelet felé az Eger melletti Vár-hegy és a Nagy-Eged, valamint a közöttük húzódó Tiba-bérc hosszú vonulata zárja le a távoli panorámát. Túraútvonal: A siroki és szarvaskői várakban legyünk óvatosak. Veszélyesek! A siroki vasútállomástól az észak felé vezető műúton indulunk. Az útelágazásnál jobbra, a Sírok községbe vezető műúton folytatjuk a túrát a templomnál levő útkereszteződésig. Utunk a templom előtt vezet el, s a temető melletti úton, az útelágazásnál jobbra, meredeken felvezet a vár felé. Hátulról, a kazamaták nyílásán lehet a fellegvári részbe veszélytelenül felmenni. A siroki vártól az összefüggő erdőben a hegygerincen haladunk (ez egykor hadiút volt) Szarvaskő felé. Az erdőn túl a szarvaskői-hegyek szép panorámája tárul elénk. Keleti irányban a völgy felé, a gémeskút mellett Szarvaskő község házai közé érünk. A templom után balra feltűnik a sötét sziklákon épített szarvaskői vár. A szélső házaknál, a sziklafal tövében felkapaszkodhatunk a várba. *** FÖLDVÁRAK GALYA-VÁR. Galyatetőtől 1,5 km-re, északnyugatra, 820 m-es lejtőkúpon található a vár. Csak Galyatető felé, a kevésbé meredek részén van várárka, mert a többi részén olyan meredek a hegyoldal, hogy természetes védelmet adott az erődítménynek. Területe tekintélyes. Északi fátlan, sziklás részéről csodálatos a rálátás a mélyen alatta települt Mátraalmásra, de tiszta időben a Magas- Tátráig is elláthatunk. Legegyszerűbben a Galyatetőről közelíthetjük meg. VERPELÉTI FÖLDVÁR. Verpelét vasútállomástól 1,5 km-re északnyugatra a 214 m-es Föld-várnak nevezett tetőn van. Nem tévesztendő össze a verpeléti várhegy 196 m-es magaslatával, mert ettől 1 km-re nyugatra található. A domború tetőn meszes kövek kerülnek elő a talajból, tehát valamikor kőépitmény lehetett a helyén. Valószínűleg csak jelzőtorony volt, amely üzenetet közvetített a siroki és a verpeléti várak között, mert erről a helyről mindkettő kitűnően látható, de a két vár egymást nem láthatta. A jelzőlánc feltehetően Oroszlán-vár-Ka- názs-vár-Parádi-vár felé is kiterjedhetett. A művelt területen levő egykori vár gyűrűje szépen kivehető ma is. Átmérője kb. 70 méter. VÖRÖSVÁR. Parádfürdőn az Ilona-patak és a Parádi-Tarna-patak által bezárt szögben álló hegyet nevezik Vörösvárnak. Tetejét erdő borítja. Csak ha nagyon figyelünk, akkor vesszük észre a csúcson, a keleti oldalon a várgyűrűt. Területe kicsi, tehát nem volt komoly erődítmény. Az erdő miatt különösebb kilátásban nincs részünk. PARÁDI VÁR-HEGY. Párád község templomától 1 km-re délnyugatra a legmagasabb csúcsot nevezik Várhegynek. Csúcsa hasonló a Vörösváréhoz, csak itt még eltömött pincebejáratszerű üreg is van, amelyet a kiváncsi emberek már megbontottak. Sáncárokra csak az egyik oldalon következtethetünk. Ezt nagyon sűrűn veszi körül bozót, ezért nehéz áttekinteni. A falu Parádsasvár felőli végétől, a szélső ház mellett, a hegy felé induló ösvényen, a
