Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-10-01 / 10. szám

1994. október

AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ

9

tudják. Ezekután kért bocsánatot Horn Gyula Szlovákiától. Most már csak az hiányzik, hogy újdonsült kormányfőnk bocsánatot kérjen Mongóliától a tatárokat ért veszteségek miatt a tatárjárás idején. Mongólia után következhetne Törökország, melyet megkellene követni a 150 éves megszállás alatti ellenállásért. Nem maradhatna ki Ausztria sem az elnézésből azért, hogy néhány tábornokunk még idejében elbujdosott és ezért hiányzott Aradról 1849. október 6-án, a névsorolvasásnál. Amennyiben Horn Gyula úgy gondolja, hogy feltétlenül bocsánatot kell kérnie valamiért, akkor nyugodtan kérhet bocsánatot a magyar néptől 1945 és 1989 között terjedő idő alatti diktatúráért, melyben azért ő is könyékig benne volt. Ezért még Pozsonyba sem kell elzarándokolnia.

MESTERSÉGEK ÜNNEPE

Hábel Györgyné Gabriella beszámolója egy budapesti kulturális rendezvényről:

Minden évben augusztus 20-án, Szent István ünnepén és az azt követő két napon át kiállítást és vásárt rendeznek a Budai Várban, Mesterségek Ünnepe címmel. Nyolcadik alkalommal került sor az idén erre az eseményre, aminek helye a Tóth Árpád sétány volt, a nyugati bástyafal mentén. Ilyenkor a Vár vásári hangulatot áraszt: az ideiglenes színpadokon népi (nem cigány!) zenekarok, néptáncosok adnak műsort és gyerekek is maskarás "mese- műsort". A Kapisztrán- és a Szentháromság tér tele van árusokkal, sok székely is árulja jellegzetes szőtteseit, hímzett térítőit, fafaragásait és fazekas árúit. A Tóth Árpád sétányon azok a népművészek mutatják be mesterségük fogásait, akik jórészben csak műkedvelők, de művészi igénynyel. A sétány két oldalán állnak sorban a megyei nép- művészeti és más egyesületek sátrai. A résztvevők készségesen mutatják be művészetüket. A szövők kézi szövőszékeiken csattogtatják a vetélőket, vagy surrannak a rongyszőnyeg "rongyai", a fazekasok nyakig agyagosán forgatják korongjaikat. Vannak még kovácsok, kosárfonók, kékfestők, csuhé-báb készítők, szűcsök, hímzők, fafaragók, citera készítők, merített papír készítők, és természetesen mi csipkeverők is kivonultunk, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének tagjai, reneszánsz ruhákba öltözve, hiszen a csipkeverés abban a korszakban terjedt el Európában. Húsz asztalt kaptunk és nagy volt az érdeklődés vert csipkéink iránt. Többen jelentkeztek tanulásra, fiatal lányok, de még férfiak is. Bár mindig sok a látogató, az anyagi haszon kevés, mert a befektetett rengeteg munka nem térül meg. A Népművészeti Egyesület értékeli a résztvevő megyék, szervezetek bemutatóinak színvonalát s ettől függ a következő évi anyagi támogatás. A kellemes, napsütéses idő kedvezett a Mesterségek Ünnepének, ami három nap után nagy sikerrel zárult. (FMH)

TERJESSZE LAPUNKAT

KONFERENCIA A NEMZETI KISEBBSÉGI JOGOKRÓL

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) Parlamenti Közgyűlése július 4. és 8. között Bécsben tartotta évi konferenciáját. Ezen az EBEÉ 53 tagállama országgyűlési képviselőinek delegációi vesznek részt. A Konferencia 3. Bizottsága, melyben dr. Győriványi Sándor (FKgP) és dr. Varga László (KDNP) országgyűlési képviselők is tagjai, foglalkozott az emberi és önrendelkezési jogok érvényesülésével, védelmével a demokrá- cióhoz való viszonyával, valamint az e tárgyban kiadandó határozat-tervezettel.

Az ügy előadója az osztrák dr. Schieder Péter volt, a magyar delegáció nevében pedig dr. Varga László szólt hozzá a témához és kifogásolta a határozat-tervezetet, aminek kiegészítését kérte.

A határozat tervezet 8. pontjában szerepelt ez a mondat: "Megállapítva, hogy az emberi jogok rendszeres megtagadása az EBEÉ részes államaiban akadályozza a békés és demokratikus fejlődést", míg a 11. szakasz így szólt: "Meggyőződésének ad hangot, hogy az önrendelkezéshez való jog rendszeres megtagadása esetén a lehetséges EBEÉ-válaszlépések egész skáláját fontolóra kell venni, így a politikai párbeszéd, az Emberi Dimenziós Mechanizmus beindítása, illetve szakértői és jelentéstevő missziók kiküldése lehetőségét egyaránt."

Varga László felszólalásában kifejtette, hogy az emberi jogok és az önrendelkezési jog erősítése és védelme helyes, de a nemzeti kisebbségi jogok említése nélkül hiányos. Ugyanis az emberi jogok nem tartalmazzák a nemzeti kisebbségi jogokat, míg az önrendelkezési jog és a nemzeti kisebbségi jogok között sok azonosság mellett léteznek különbségek s e jogok gyakorlása az érintett országokban változó: a feltételek nem egyenlőek, ezért szükséges az önrendelkezési jog mellett a nemzeti kisebbségi jogok erősítése és védelme.

A javaslathoz, amelyet dr. Varga László írásban is benyújtott, csatlakozott dr. Tokaji György, az RMDSZ jelenlévő képviselője. A szlovák és a román delegáció viszont hevesen tiltakozott a javaslat ellen, de az előadó, dr. Schieder nagyon fontosnak minősítette azt s végül a Bizottság nagy többséggel elfogadta. Másnap, július 8-án az előadó a Bizottság javaslatát a plenáris ülés elé terjesztette, ahol a szlovák és a román delegáció ismét ellenezte azt, ám a plenáris ülés elsöprő többséggel mellette szavazott.

Általános vélemény szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Parlamenti Közgyűlésének fenti határozata jelentősen megerősítette a nemzeti kisebbségi jogokat s azok gyakorlásának rendszeres megakadályozása esetén a felelősséget a kormányokra hárítja, mert ezzel ártanak a béke és a demokrácia ügyének. A fenti határozat ugyanakkor szélesebb lehetőséget ad a sérelmek kivizsgálására. § Qy