Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-10-01 / 10. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. október Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György *** SZENT ISTVÁN 1994 címmel konferenciát hívott össze a Független Kisgazdapárt Budapesten, ahol az állam- alapító nagy királynak a mához szóló üzeneteire hívták fel a figyelmet az előadók. A tanácskozás végén döntés született egy nemzetstratégiai bizottság életrehívásáról, amelynek feladata lenne: állástfoglalni a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben. A konferencián résztvevő határokon inneni és túli magyar politikusok egyetértettek abban, hogy a szomszéd országokkal csak akkor szabad kétoldalú szerződéseket kötni, ha a kisebbségben élő magyarok számára biztosítják a nekik járó szabadságjogokat. A Kisgazdapárt jelenlévő vezetői ezzel kapcsolatban leszögezték: amennyiben a magyar kormány a konferencián elhangzott véglemények ellenére elhatározza az alapszerződések napirendre tűzését, akkor a Független Kisgazda- párt olyan indítványt terjeszt a parlament elé, hogy az foglaljon állást a trianoni és a párizsi békediktátumok ellen és fejezze ki reményét, hogy ez az igazságtalan állapot egyszer megszűnik. Nagyné Maczó Ágnes, a Kisgazdapárt alelnöke ehhez még hozzáfűzte, hogy a tervbevett nemzetstratégiai bizottság "összmagyar kormányként" működik majd, amit minden bizonnyal úgy kell értelmezni, hogy a határokon túli magyarság, így az emigráció is bekapcsolódhat a munkájába. *** Magyar egyházi vezetők — élükön Seregély István érsekkel, a katolikus püspökkari konferencia elnökével és Hegedűs Lóránt református püspökkel — találkoztak Fodor Gábor művelődési miniszterrel és Gál Zoltán házelnökkel. Seregély érsek hangsúlyozta, hogy a kormánynak el kell oszlatnia a hívők aggodalmait a vallásszabadság jövőjével kapcsolatban. Válaszában Fodor Gábor kifejtette, hogy a kormány partnernek tekinti az egyházakat és nem fogja lassítani az egyházi ingatlanok visszaadását. Fodor Gábor a hitoktatásról elmondta: ő ugyan kivenné e tárgyat az órarendből, de ehhez bizonyos esetekben nem ragaszkodnak, s a hittantanár csak akkor lehet tagja a tan- tesületnek, ha más szaktárggyal is rendelkezik. *** *** Megkezdődött a hatpárti egyeztetés a régóta vajúdó méditörvény első változata fölött. A rádiózást és a televíziózást, valamint a nyomtatott hírközlést szabályozó törvényjavaslat legfontosabb célként a tájékoztatás szabadságát, tárgyilagosságát és függetlenségét határozza meg, a vélemények sokszínűségének érvényesítése érdekében. A törvény definiálni kívánja a legfontosabb fogalmakat a reklámközleményektől a frekvenciákig. A műsorszolgáltatás alapelve, hogy az adások nem állhatnak egyetlen politikai párt vagy csoport szolgálatában. A jogszabálytervezet intézkedik az Országgyűlés rádió-televizió testületének felállításáról, melynek öt tagja lesz és feladata az adások kiegyensúlyozottságának ellenőrzése. A rádió és a televízió vezetőinek kinevezését úgy szabályozza a törvény, hogy a jelöltekre az illetékes parlamenti bizottság pályázat kiírása után tesz javaslatot, majd a kulturális bizottsági meghallgatás után a végső döntést a képviselők titkos szavazása hozza meg. *** Gyulay Endre Szeged-csanádi megyéspüspök levélben fejezte ki aggályait a kormány felé egy televizióban elhangzott Horn-bejelentés miatt, melynek az volt a lényege, hogy az egyházi iskolák csak un. normatív támogatást fognak kapni a jövőben az államtól, éppúgy, mint az alapítványi vagy a magániskolák. Ez a rendelkezés figyelmen kívül hagyja az előző kormánnyal húsz évre kötött szerződést, melynek érvényességét ez a kormány is elismerte. Gyulay püspök ezután kifejti, hogy ha ez megtörténik, az egyházi iskolák nevelői körülbelül feleannyi munkadíjat fognak kapni, mint az állami és önkormányzati iskolák pedagógusai. Pedig -- teszi hozzá — az igazságtalanul elvett és államosított, de nem kárpótolt egyházi vagyon kamataiból biztosan kitelne az egyházi iskolák tanítóinak, tanárainak az azonos munkáért járó fizetéskiegészítése. A püspök attól tart, hogy az egyházi iskolák így kénytelenek lesznek tandíjat szedni a tanári fizetések pótlására, amire nem minden szülő lesz képes. "így kénytelen lesz lemondani az általa kívánt, de el nem érhető, állítólag szabad, vallásos szellemű iskoláról gyermekei számára" — írja a továbbiakban Gyulay Endre püspök, majd így folytatja: Ha pedig az egyházak nem tudják működtetni az iskoláikat, akkor azokat újra megkapja az állam. Végül azzal fejezi be a levelét, hogy amikor a katolikus püspöki kar képviselői legutóbb Fodor Gábor művelődési miniszternél jártak és választ kértek nyugtalanító kérdéseikre, eloszlatták kételyeiket. Vajon kinek higyjünk? — teszi föl a kérdést Gyulay Endre Szeged-csanádi megyéspüspök. *** Süleyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke szeptember második hetében Göncz Árpád meghívására Magyarországra látogatott. A háromnapos hivatalos látogatás alatt Demirel tárgyalásokat folytatott a török-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítéséről, amely mindkét fél érdekeit szolgálná. A török államfő látogatása második napján Baranyába utazott, ahol Pécs városában megtekintette a törökkori építészeti emlékeket és gyönyörködött a város szépségeiben. Délután a vendég felkereste a szigetvári várat, melynek ostrománál tizenötezer török katona lelte halálát s most a vár mellett lévő temetőben vannak eltemetve, együtt azzal a két és félezer végvári vitézzel, akik a vár védelmében estek el. Itt alakította ki a helyi önkormányzat a magyar-török barátsági
