Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7-8. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. júl.- aug. Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXII. ILONA-VÁR, ECSEG (Nógrád megye) Története Egykor a község határában, a Szuha-patak völgyében emelkedő, alacsony, de meredek lejtőjű hegy tetején állt Ecseg vára. Ma csak itt-ott emelkednek ki az alapfalak a felszín domborulatából. Ezeket távolról vagy a hegy aljából nem is lehet látni. A múlt századi metszetek ábrázolása szerint 100 évvel ezelőtt tornyának romjai még magasan állottak. A várat először 1327-ben említik, azonban már jóval korábban épülhetett. Akkor Csák János tulajdona volt, aki - hírhedt rokonával, Csák Mátéval ellentétben - a megye több nagybirtokosával együtt Károly Róbert mellé állt. A rozgonyi csata után (1312) azonban érthetetlen módon a királytól Csák Mátéhoz pártolt. Ezért a hűtlenségéért életével fizetett, s 1324-ben elkobozták várát, és azt Róbert Károly kedves embere, Harsendorfer Farkas kapta meg. Az ő halála után a várat Szécsényi Tamás fia, Kónya örökölte házasság útján. A XV. században a vár uradalma egyetlen falura (Ecseg) zsugorodott, és tartozékait sem említették. A XV. század második felében Ecseg falu hollókő tartozéka, tehát az ecsegi várnak már semmi jelentősége sem volt, sőt valószínűleg akkor kezdődött a pusztulása. A török időkben Ecseg vára már rom volt. A vár egykori szerkezete ásatás nélkül már nem állapítható meg. Körülötte csak a hajdani várárok nyoma látható, a csekély alapfal-maradványokat is benőtte a gyom, úgy, hogy eredeti alaprajzára még következtetni sem lehet. Említésre méltó Ecseg XV. századi műemlék temploma, melynek hajója barokk, a tornya gótikus. A balassagyarmati Palóc Múzeum a vár területéről néhány XIV. századi edénytöredéket őriz. FEHÉRKŐ-VÁR, SÁMSONHÁZA (Nógrád megye) Története A vár Sámsonháza határában van. A falun keresztül haladva a palóc parasztházak szép példáit láthatjuk; nagy füstlyukas, kontyos, deszkaormozatos nyeregtetőzettel. A sámsonházai evangélikus egyházban megtekinthető Kossuth Lajos 1871. IV. 6-án, Torinóban kelt sajátkezű levele. Ez az okmány Nógrád megye egyetlen ismert Kossuth-emléke. A hagyomány szerint II. Béla király uralkodása alatt élt egy Sámson nevű nagy hatalmú főúr. Ő építtette a várat a XII. században. Történeti adataink azonban csak 1409-től említik; 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak, majd 1439-ben Tari Rupertnak, 1454- ben Tari Györgynek a birtoka; 1472-ben viszont már elpusztult. Többé nem is építették fel, a török harcokban már nem szerepelt. Szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amely fellegvárból és alatta húzódó elővárból áll. A kettőt mély szakadék választja el egymástól, amelyen egykor felvonóhíd vezetett át. A belső vár udvara tojás alakú, ehhez falszorosokon keresztül vezet az út. A külső falszoros gyűrűjében kör alakú vízgyűjtő medence van. Az északkeleti oldalon, a vár udvara felé néző helyiségek falainak magas romjai állnak. Külső falai ablak nélküliek. Belső oldalukon sikfödémre utaló gerendalyukak láthatók. ZAGYVAFŐI VÁR, ZAGYVARÓNA (Nógrád megye) Története Zagyvaróna község feletti, 423 m-es, erdős várhegy felszínén nagyrészt csak alaktalan, elszórt falmaradványok láthatók. A vár történelméről csak annyit tudunk, hogy azt a Rátót nemzetség építtette a tatárjárás után. A husziták a XV. században elfoglalták, de Mátyás király visszavette tőlük. Azután a történelemben már nem szerepelt. Maradványai nagyrészt elpusztultak. Túraútvonal Salgótarján vasútállomástól autóbusszal a zagyvarónai végállomásig útazunk. Onnan a PL. túristajelzés mentén észak felé, 200 m-re elérjük a P jelzést. A Vár utcán jobbra fordulunk és a temetőbe vezető lépcsősoron a Vár-hegy lejtőjén épült, alapjaiban Árpád-kori, erősen átalakított templomhoz érünk. Ezen túl, a temetőn keresztül a kiemelkedő csúcs déli oldalán rövid, de annál mere- dekebb úton - a népi elnevezés szerinti kőasztalon - megyünk keresztül. Innen délnyugat felé szép kilátás nyílik Salgótarjánra, Zagyvarónára. A kőasztaltól rövid, de meredek út vezet a sűrű bozóttal benőtt hegycsúcsra, ahol az egykori Zagyvafői várnak már csak szórványos romjait találjuk. BAGLYAS VÁRA- BAGOLY-VÁR VAGY BAGLYAS-KÓ (Nógrád megye) Története A XIII. századi, teljesen elpusztult várat a Kacsics nemzetség Illés vagy Hollókői ága építette. Illés fiai 1310- ben három más várukkal együtt Baglyast is átadták a felvidéki oligarchának, Csák Máténak. Mivel a Kacsics nemzetség Illés ágának hadai a rozgonyi csatában a Csák Máté
