Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7-8. szám
1994. júl.-aug. AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 7.5 oldalán Károly Róbert ellen harcoltak, a győztes Károly Róbert váraikat elkobozta, és a Kacsics nemzetség Folkus ágából származó Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta 1327-ben. A vár nem volt jelentős. Ezt az is bizonyítja, hogy az alatta levő Baglyas község a XV. század közepén már Somoskő tartozéka volt. Valószínű, hogy a XV. századtól a vár pusztán állt. Ma már a nyomai is alig találhatók. A Salgótarján területén, a főtéri vasútállomástól félórányira található Baglyas-kő felkeresését most már csak a hajdani vár talpazata, az ún. vulkánembrió természeti szépsége és ritkasága indokolja. HASZNOSI VÁRAK:- CSERTERI VÁR, ÁGASVÁR, ÓVÁR (Nógrád megye) Története A Mátra nyugati részén, Pásztón át a Galyatetőre vezető műút mellett települt Hasznos község. Határában régen három vár állott: Óvár, Cserteri vár és Ágasvár. Ezek egykor a Kövecses-patak völgyében vezető, fontos hadi út védelmére épültek. A három vár közül csak a Cserteri vár romjai maradtak ránk, a községen túl, egy kiugró sziklafal ormán, a Kövecses-patak északnyugati oldalán. A távolabbi, jellegzetesen vulkanikus eredetű, csonkakúp alakú hegyen egykor Ágasvár állott, mig veleszemközt, valamivel alacsonyabb hegyen Óvár emelkedett. A legépebben maradt Cserteri vár romjaitól keletre a Mátra erdői, nyugatra a Cserhát hegyei, délnyugatra a Muzsla-tető látható. A három vár közül - a nevükből ítélve - Óvár épülhetett legkorábban. A várra vonatkozó történeti adatunk nincsen. Valószínűleg a Rátót nemzetség birtoka volt, mint a közelében emelkedő másik két vár is. Még a középkorben elpusztult. Az őskori és avar településre épült középkori vár a mai csekély nyomokból ítélve földgyűrüs sánc lehetett, s a terepszintek eltéréseiből következtetve, fellegvára és elővára is volt. Ezen a területen eddig még nem végeztek régészeti feltárást. Óvár beomlott falait betemette a föld, s elrendezésére csak a terep domborulataiból következtethetünk. Ágasvár eredetileg királyi vár lehetett. Történetéről annyit tudunk, hogy 1265-ben már állott, amikor a Rátót nemzetségből származó Domokos nádor fiát, Istvánt az ifjabb királyné (IV. Béla király István nevű fiának felesége) lovászmesterévé nevezte ki és adományként Ágasvárat kapta. Ez a Rátóti István volt a középkorban oly jelentős Tari és Pásztói családok őse. Ágasvár később a Tari család birtoka lett, de jelentőségét a XV. században már elvesztette, mert 1472-ben csak várhelyként említették. A csekély falmaradványok keveset árulnak el eredeti elrendezéséből. Nagy kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú vár lehetett, amelynek romjai a múlt században még álltak. A Cserteri várat 1300 körül emelhette a Rátót nembeli II. Domokos, mert Ágasvár 1265. évi adományozásakor még Tar községhez tartozott, amely viszont Ágasvár tartozéka volt. Ekkor tehát még nem állhatott; 1300 körül viszont már a hasznosi előnevet használták az innen származó Rátót nembeliek. A középkorban a Pásztói család tulajdona. A török ellenállás nélkül vette be, később az egri vár tartozéka lett A romokból kiolvasható elrendezés a hollókői várra emlékeztet. A vár magjában álló ötszög alaprajzú öregtoronyba itt is keskeny falszorosok vezetnek. A keleti oldalon a 8-10 m magas falak egykor a palotaépülethez tartoztok. Az öregtorony mellett még egy erős, négyzetes torony is megkülönböztethető az erősen feltöltött terepen. A vár árokrendszere nagyrészt betömődött, de a hegyhát felől a terepszínt alakulataiban még felismerhető. A várháromszög legjelentősebb birtokosainak, a Rátót nemzetségnek látványos, címerrel díszített kettős ülőfülkéje a pásztói római katolikus plébánia templom gótikus kápolnájának déli falán látható. A templom délnyugati sarkában pedig két nagyméretű, háromajtós, egymásra épített templomnak romkertje látható. Ezek az épületek hozzávetőlegesen egykorúak a hasznosi várakkal. Túraút Az ágasvári túristaháztól északi irányban, bozótos hegyoldalon, igen meredek, sziklás ösvényen kapaszkodunk fel az Ágasvár 789 m-es csúcsára. A csúcsról szép körkilátás tárul elénk. Kelet felé a Mátra-bércet, Mátraszentlászlót, Piszkés-tetőt, Kékes-tetőt és Mátraszentimrét; dél felé Tóthegyest, Hideg-kút hegyesét, a Muzslát és az Óvárat; nyugat felé Pásztót és távolabb a Cserhátot, észak felé Nagybátonyt, a Zagyva-völgyét, távolabb Salgótarjánt és a Karancs-Medves hegységet látjuk. Ágasvár csúcsán a hajdani várnak ma már csak csekély romjait találjuk. KÖNYVKIADÁS A Magyar Tudományos Akadémia tervbe vette, hogy Dr. Wagner Ferencnek a Bay Zoltánról írt angol nyelvű (Zoltán Bay Atomic Physicist, a Pioneer of Space Researc. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985) még ebben az évben magyar fordításban kiadja. Egyébként a könyvről még most is jelennek meg szemlék, így Paul Forman tollából jelent meg terjedelmes ismertetés a Historical Studies in the Physical and Biological Sciences hasábjain (Vol. 23, Part 2,1993). Wagner Ferenc két művét, a Hungarian Contributions to World Civilization és a Toward a New Central Europe címűt a kanadai öregcserkészek könyvakciója keretében Budapesten újranyomták. Wagner Ferenc tudományos életrajzát további 3 lexikon közli: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda; Nyugati Magyar Irodalmi Lexikon és Bibliográfia; és a bécsi Austrian Institute of East- and Southeast European Studies szerkesztésében Handbook of international Research on Sovjet, East- and Southeast European Studies.
