Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. május Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXI. SZÉCSÉNYI VÁR (Nógrád megye) Története Szécsény hajdani mezővárosában, a mai várkerületnek nevezett emelkedettebb részén, a volt Forgách- kastély helyén állt egykor a szécsényi vár legkorábbi magja. A mai kastély a vár falainak felhasználásával a XVII. század második felében épült. Szécsény község a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A vár első írásos említése 1461- ből származik, bár építését már 1334-ben engedélyezték. Nevét a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi családtól kapta. A vár építője feltehetően Zsigmond király országbírója, Szécsényi Ferenc volt. 1462-ben Guthi Országit Mihály nádor, majd később Losonczy Albert tulajdona. A várhoz tartozó Szécsény mezővárost Károly Róbert 1334-ben ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyet Buda kapott. A vár egyben a várost is védte. A jól felszerelt, nagy kiterjedésű várnak a török időkben fontos szerepe volt. 1552-ben jutott török kézre, s jelentőségét bizonyítja, hogy a török nagyszámú 229 főnyi állandó őrséget tartott benne. Miután 1593-ban Pálffy Miklós hadai visszafoglalták, egyik legfontosabb végvárunk lett. Megerősítésén 1608-ban három megyei járás jobbágynépe dolgozott, és bár védelmére 300 lovast és 200 gyalogost rendeltek, 1663-ban újra elfoglalták a törökök. Koháry István várkapitány, amikor már nem tudott ellenállni, felgyújtana a várat. A töröktől 1683-ban Sobieszky lengyel király foglalta vissza végleg, s a várban hatalmas mennyiségű fegyvert zsákmányolt, ami azt bizonyítja, hogy egyike volt a legjobban felszerelt várainknak. Történeti emlékét a templom géli falán elhelyezett márványtábla hirdeti. A történelem folyamán még jelentős szerepet játszott Szécsény, amikor II. Rákóczi Ferencet 1705-ben itt, a vár alatti mezőn, a Szentlélek-patakon túl elterjedő Borjúpáston tartott országgyűlésen, vezérlő fejedelemmé választották. A vár a barokk Forgács-kastély építésével szűnt meg végleg. Maradványa a várkerület északi oldalán még fellelhető, ahol a partfal meredeken ereszkedik az Ipoly síkságára. A mai kastély az egykori vár belső vára helyén áll. Alatta a dongaboltozatos pincék részben még a vár pincéi voltak. A vár falait felhasználva, észak-nyugati tornyát régebben emeletes kertpavilonná alakították. A kastély északi alagsorának nyugati sarkán a két kőkeretes gótikus ablak még a régi vár részlete. A külső vár egyik kör alaprajzú ágyútornya pedig ma raktár. Az egykori vár eredeti elrendezéséről egy XVI. századból ránkmaradt alaprajz tájékoztat. Eszerint a Szécsényi vár szabálytalan, nyújtott négyszög alaprajzú, kül-ső- tornyos vár volt, széles árokkal körülvéve, amelyen híd vezetett át. A nagy kiterjedésű vár területén helyet kapott a ferences kolostor és annak temploma. A templom gótikus sekrestyéje szép műemlék. Az oratórium, az ún. Rákoczi- szoba - ahol a fejedelem gyakran megszált - látogatott gótikus belső helyiség. A várárkon belül kőfal húzódott, míg külső peremét palánk kerítés erősítette. A kő védőfalon, a töréspontokon két sokszögű és két kör alaprajzú külső torony épült. A vár magja - a mai kastély helyén - két külső toronnyal ellátott épület volt, amelyet ugyancsak árok vett körül és választott el a várterület többi részétől. Az egykori nagy kiterjedésű vár maradványait főként házfalakba és kerítésekbe beépítve találjuk. Viszonylag ép maradványokat a várterület északi oldalán láthatunk, ahol a partfal meredeken ereszkedik le a kastélykert, a patak, majd az Ipoly síkjára. Itt az egyik tornyot kilátóvá alakították át. A vár területén épült Forgácskastély hazánk jelentős barokk műemléke. A műépületet helyreállították, ahol Szécsény helytörténete és egyéb időszaki kiállítások tekinthetők meg. A tervek szerint állandó képzőművészeti kiállítást, országos vadászati kiállítást, Nógrád megye flórája és faunája, valamint régészeti emlékei című kiállításokat tartanak itt. A kastély parkjában csónakázó-tó, sportkombinát található. Séta a várromhoz: A szécsényi vár a község belterületén épült. A vasútállomás a község északi végén van. A szécsényi főutcán, a községháza előtt szállunk le az autóbuszról, majd a Rákóczi úton Balassagyarmat felé haladunk. Néhány lépésre szűk, macskaköves mellékutcához, az Ady Endre utcához érünk, azon jobbra fordulunk. Itt már az egykori vár területére jutunk. Szécsényben sem turistaszálló, sem szálloda nincs. Szállást csupán magánházakban kaphatunk. HOLLOKO VARA (Nógrád megye) Története A község belső része védett. Festői hatását a község mögött közvetlenül emelkedő dombon álló vár romjai még fokozzák. A várhoz a községen keresztül vezet az út, s közben érdemes a szinte egy utcából álló település néhány jellegzetes házacskájánál megállni. Ezek a palóc népi építészet legszebb példái. A házak előreugró kontyos tetőzete, alattuk a faoszlopos tornácok gazdag, mozgalmas ritmust adnak az utcaképnek. Eredetileg a házak fagerendákból épültek és a falazatot tartották, de a gyakori tűzvészek és az erdőírtások után fahiány miatt az utóbbi időben kőből, téglából vagy vályogból építkeztek. A ma látható egységes utcakép a XX. század elején alakult ki, de
