Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-05-01 / 5. szám

1994. május AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 17 MAGYARORSZÁGI HÍREK- Szerkeszti: Faggyas Katalin, Budapest ­* Április 7-én befejezte munkáját a negyven év óta először szabadon választott Magyar Országgyűlés. 1990. május 2-a.óta 432 törvényt, illetőleg törvénymódosító jogszabályt, 354 országgyűlési határozatot, s néhány állás- foglalást, irányelvet, nyilatkozatot fogadott el. Szabad György házelnök kijelentette: most már áll a jogállam, a parlamentáris demokrácia alapja. * Befejeződött az úgynevezett kopogtatócédulák gyűjtése. Ismeretes, hogy csak az lehet képviselő jelölt, aki 750 ilyen ajánló szelvényt tudott összegyűjteni a válasz­tópolgároktól, s csak az a párt állíthatott listát, amely kel­lőszámú képviselőjelöltet tudott indítani. így országos listát tizenöt párt állíthat: a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt, az Egyesült Kisgazdapárt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a magyarországi Zöld Párt, a Nemzeti Demokrata Szövet­ség, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Munkáspárt, az SZDSZ, a Fidesz, a Vállalkozók Pártja, az Agrárszövetség és a Köztársaság Párt. * Az Országos Választási Bizottság május 29-ére, vasárnapra tűzte ki a választások második fordulóját. Ez azt jelenti, hogy június végéig össze kell hívni az új Ország­gyűlést és meg kell választani az új kormányt. Június 7-ig a pártok és a független jelöltek elszámolnak a költségvetési támogatás felhasználásáról, augusztus 29-ig a szavazóla­pokat megsemmisítik. * Jeszenszky Géza külügyminiszter hivatalosan át­nyújtotta Magyarország felvételi kérelmét az Európai Unióhoz. így Magyarország az első kelet-közép-európai ország, amely ezt a lépést megtette; azóta már Len­gyelország is benyújtotta csatlakozási kérelmét. Úgy tudni, 1997-ben kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások, amelyek eredményeként 2000-től lehet Magyarország az Európai Unió tagja. * Több, a devizagazdálkodással kapcsolatos jogsza­bály megváltozik május elsejével. A legtöbbeket érintő módosulás, hogy a jelenlegi ötezer forint helyett májustól húszezer forintnak megfelelő összegű valutát tarthatnak az állampolgárok maguknál, illetve vihetnek ki az országból engedély nélül. Kossuth Lajos halálának századik évfordulója alkal­mából egész évben megemlékezések vannak. Március 20-án nemcsak Magyarországon, hanem több külföldi városban, így Torinóban, halála helyszínén is megemlékeztek a ma­gyar államférfiról. * A Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűn­tett miatt emelt vád alól Szombathelyi Ferenc volt volt vezérezredest, a Magyar Királyi Honvéd vezérkar egykori főnökét, mert az 1946-ban s terhére rótt bűncselekmé­nyeket nem követte el. * A közeli jövőben a folyamatban lévő harmincöt nyomozás közül várhatóan öt 1956-os sortűz - a bezencei, az egri, a mosonmagyaróvári, a salgótarjáni és a tisza- kécskei - ügyében él vádemelési javaslattal az illetékes ügyészség. * Hivatalosan is megkezdődött Mindszenty József bíboros életének egyházi vizsgálata, aminek célja az 1975- ben elhúnyt magyar katolikus egyházfő boldoggá avatása. Nem a botránykeltés vagy a kampánypropaganda szándéka vezette a KDNP-t, amikor szót emelt a kétes ma- gánosítási ügyletek ellen - hangoztatta egy fórumon Hasz­nos Miklós. A kereszténydemokrata alelnök úgy vélekedett, hogy az ÁVÜ eddig a saját kénye-kedve szerint privatizált, s döntött gyakorta a kormány helyett. A privatizáció a kívántnál kevesebbet segített a magyar tulajdonosi réteg megteremtésében. A politikus nem értette az MDF, a nagy "testvér" egyes köreinek sértődöttségét a KDNP jelzései miatt. Mint mondta, egy koalíciós párttól őrültség lenne a kormány ellen dolgozni, de az MDF-nek is meg kell érte- nie^hogy a KDNP önálló párt, olykor másfajta vélemény­nyel. * A nagyenyedi börtönbizottság javaslatára továbbra is fogságban marad Erdélyben az évek óta raboskodó zetelaki Illyés István és Boldizsár Ferenc, s valamint a szé­kelykeresztúri Bálint Mihály, akiknek büntetését pedig Ili­escu elnök kegyelmi rendelete a negyedére csökkentette. * Bősön több hétre mindkét zsilipkamrában leállt a forgalom. A jobboldalon egy ukrán tolóhajó akadt fenn, a baloldaliban pedig az alsó zsilipkapú egyik szárnya kisza­kadt és használhatatlanná vált. Példátlan, hogy egy nem­zetközi víziúton így megbénult a forgalom, emiatt Magyar- ország tiltakozó jegyzéket is átnyújtott. Sajnos beigazo­lódnak azok félelmei, akik a kezdettől ellenezték a bősi erőmű felépítését - de a szlovákok továbbra is makacsul ra­gaszkodnak ehhez az ipari szörnyhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents