Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. május lözni az állam szerepét. A választásokon a párt - hagyományaihoz híven - a szakszervezetek képviselőit nagy számban kívánja indítani. * Nemzeti Demokrata Szövetség (NDSZ) Alapítási év: 1991. május 17. A párt 1990-ben nem indult még a választásokon, állami támogatást nem kap. Jelenleg 4 képviselője (1%) van a parlamentben. Tagok száma: 3000-4000. A párt elnöke: Pozsgay Imre (szül. 1933. XI. 26.), társelnöke: Bíró Zoltán (szül. 1941. IV. 21.). Az NDSZ részletes programja elkészült, a dokumentumot azonban csak a februárban kezdődő kampányidőszakban hozzák nyilvánosságra - nyilatkozta Bíró Zoltán. A program azonban nem fog új elemet tartalmazni a más formában már ismerhető tervezethez képest - tette hozzá. Eszerint a párt alapvető célja az önkormányzatiság, a „civil” társadalom erejének növelése, ugyanakkor az állam szerepének növelése az országos és nemzeti feladatok koordinálásában. Vállalkozásbarát, a belső piacot védő gazdaságpolitikát tart fontosnak az NDSZ, a fellendülést elsősorban az export növelésétől reméli. A párt elengedhetetlennek tartja a külső adósságszolgáltatás terheinek leépítését, ezért nemzetközi egyezmények megkötését szorgalmazza. Uj alkotmány szükségességét vallja az NDSZ, megfontolandónak tartja a második kamara felállítását a parlamentben. Nem szocializmusban vagy kapitalizmusban kell gondolkodni, hanem „nemzeti pragmatizmusra van szükség Bíró Zoltán biztos benne, hogy a párt a választásokat követően bekerül a parlamentbe, az esetleges koalíciós esélylatolgatásoknak azonban még nem látja értelmét. * Magyar Piacpárt Alapítási év: 1993. szeptember 2. A pártot az MDF-ből kivált képviselők alapították, jelenleg 4 hellyel rendelkezik a parlamentben (1%). A tagok száma: „nem publikus”. A párt elnöke: Balás István (szül. 1949. V. 28.) Miniszterelnök-jelöltjét eddig nem nevezte meg. A párt 1993-as megalakulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy az eredeti MDF- programot fogja megvalósítani. Céljuk a privatizáció nemzeti alapokra helyezése, a külföldi hitelek átütemezése, vagy akár a visszafizetések azonnali hatállyal történő felfüggesztése. A Piacpárt nevében a „piac ” arra utal, hogy nélküle nincs vállalkozás. Nemzeti elkötelezettségű, vállalkozás- és gazdaságbarát párt a Magyar Piacpárt, a vállalkozóktól kezdve a kisegzisztenciá- kig sokakat - köztük a munkanélkülieket is - meg akar szólítani. A párt a történelmi tények feltárását kívánja, de nem célja, hogy „a szülők bűneiért a gyermeket büntessék”. A Magyar Piacpárt a Magyar Egyeztető Testület (MET) keretében kívánja összehangolni a „nemzeti, demokratikus erőket, beleértve a nyugat-európai ^emigrációt is, ezért szorgalmazza, hogy a nemzeti alapon álló pártok tárgyalóasztalhoz üljenek" - nyilatkozta Szilassy György képviselő. Az 1994 januárjában megtartott tanácskozáson a Piacpárt mellett a Torgyán József vezette FKgP - a párt részvételét később G. Nagyné Maczó Agnes cáfolta -, a Magyar Elet és Igazság Pártja, a Magyar Legitimista Párt, a Nemzeti Demokrata Szövetség és a Nemzeti Parasztpárt vett részt. * Munkáspárt Alapítási év: 1989. október 19. A párt a Magyar Szocialista Munkáspárt örökségének tekinti magát, nevét 1992-ben változtatta Munkáspártra. MSZMP néven jelenleg a Munkáspártot „megalkuvó politikája” miatt elhagyók tömörültek párt6a. 1990-es választási eredmény: listára 3,68%, parlamenti mandátumhoz nem jutott, képviselője jelenleg sincs az Országgyűlésben. Állami támogatás 1990-ben: 46,2 millió Ft. 1993-ban 22,9 millió. Tagok száma: 30 000. A párt elnöke: Thürmer Gyula (szül. 1953. IV. 14.). Miniszterelnök-jelöltje nincs, „de ha ilyen választás elé kerülnek, tudni fogják, kit válasszanak ”, A Munkáspárt választási programját a párt 1993. november 6-án megtartott XVI. kongresszusa hagyta jóvá, melynek címe: „Ma a bal a jobb!”. A program munkát, biztos megélhetést ígér az országnak. A program antikapitalista, gazdasági része három pillérre épül: a vegyes tulajdonú gazdaságra, a gazdaság élénkítésére és az állam aktív szerepvállalására. A párt szükségesnek tartja a privatizáció leállítását. Új választójogi törvényt javasol a program, a képviselők visszahívhatóságának kimondásával. A Munkáspárt ellenzi Magyarország belépését a NA- TO-ba és az EK-ba. Thürmer Gyula biztos benne, hogy pártja bekerül a parlamentbe. A Munkáspárt 1994 elején választási megállapodást kötött az MSZOSZ baloldali munkás- platformjával. A megállapodásban a két szervezet leszögezte: olyan új kormányra van szükség, amely kész az együttműködésre az érdekvédelemmel. Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja Alapítási éve: 1989. október 22. Az 1990-es választásokon a párt 1,89%-ot ért el, de mandátumhoz nem jutott, képviselője jelenleg sincs a parlamentben. Állami támogatás 1990-ben: 20,8 millió Ft, 1993-ban 12,6 millió. Tagok száma: 6000. A párt elnöke: Zwack Péter (szül. 1934), ő vezeti az országos listát is, de nem jelenti azt, hogy a miniszterelnöki posztra is pályázna ”, A párt választási programja az 1991 elején elkészült Polgárrá válni című dokumentumon alapul, ezt fejleszti tovább az idei választásokra - jelentette be dr. Krupcsok Lajos általános alelnök. A program a gazdasági, társadalmi és politikai élet valamennyi fontosabb területét felöleli. Főbb gondolati elemei: „a versenyképes piac- gazdaság, a szociálisan szolidáris társadalom s az ésszerű környezetvédelem”. Zwack Péter - mint a négy liberális párt tárgyalásain kijelentette - szerint „a négyes blokknak kormánykoalícióra kell törekednie ”. A párt fontosnak tartja a gazdasági törvények meghozatalát, többek között a gazdasági kamaráról szólót. * Agrárszövetség Alapítási év: 1989. december 3. 1990-es eredménye: listára 3,13%, egyéni kerületből 1 képviselő jutott mandátumhoz. Jelenlegi képviselők száma: 2 (0,5%). Állami támogatás: 1990-ben 45,1 millió Ft, 1993-ban 54,3 millió. Tagok száma: 20 000 (támogatókkal együtt). A párt elnöke: Nagy Tamás (szül. 1950). A párt választási programja még nem készült el. Önmagát olyan pragmatikus pártként határozza meg, amely „a vidék mező- gazdaságát szeretné fejleszteni”. A párt számára a magántulajdon szent, tagjai a privatizáció hívei, ám véleményük szerint nem monopóliumok kialakítására, hanem kisebb tulajdonokra lenne szükség. Aggasztónak tartja az Agrárszövetség, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelmi egységek 60-70 százaléka a privatizáció során külföldi tulajdonba került. Az 1994-es választásokon elsősorban a kisgazda szavazókra számítanak, mert az FKgP nem tudta folytami nagy elődei ideológiamentes politikáját. ,„4 főváros mind a harminckét körzetében állítanak jelölteket, ” nem akarják elkövetni azt a hibát, hogy csak vidéken képviseltetik magukat.
