Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. május FAZAKAS FERENC: NÉP ÉS LÉLEK GYILKOSSÁG! A világban szétszóródott 15 milliónyi magyarság szíve dobbanása, aggódó gondolatai, vagy legalább érdeklődése, az ezévi május 8-ára kiírt magyarországi választások felé irányul. Ezen választások eredménye - a fajtájukért aggódó komoly magyarok szerint - éppen olyan sorsdöntő lehet, mint volt a mohácsi vész, a Trianoni Szerződés, vagy az 56-os szabadságharc leverése, aminek következménye volt az utána következő három és fél évtized alatt végrehajtott ötmillió abortusz, mely nemzetünket harmadrendű rangsorba taszította. A hírközlés az egész világon foglalkozik a magyar választással, mint - a lengyel és litván választások kommunista visszarendeződést hozó meglepetése után - esetleg a harmadik ugyanilyen érthetetlen és nemvárt következetlenséggel. A keresztény és nemzeti alapon álló, mozgalmak és szervezetek tudatában vannak az óriási veszélynek, amely az egész magyar társadalmat fenyegeti s mindenhol a nemzethű magyarok összefogását követelik egy közös választási harcra az SZDSZ, FIDESZ és az egész vörös - de át festett - baloldal ellen. Azonban az 1990-es választásokból annyit megtanultak a választók, hogy sok volt az ismeretlen "farizeus demokrata", akik mint bejutott képviselők minden téren leszabotálták a nemzeti újjászületést. Ezért az idei választások előtt minden jelöltet át kell "világítani", ami nem olyan könnyű, mint ezt sokan elképzelik. A Magyarok Vasárnapja 1994. február 20-i számában Király B. Izabella képviselőnő írt - "Merre tartasz Magyarország?" címmel - egy nem egészen megnyugtató cikket, melyet kénytelen vagyok bonckés alá venni. A képviselőnő járt itt az Egyesült Államokban is, képviselői szavazásaival hitet tett a nemzeti célok mellett s úgy mellékesen megemlíti, hogy az átvilágítás alapja lehet az, hogy "ki hogyan viszonyult az abortusz törvényhez, vagy a magyar-ukrán szerződéshez? Támogatta-e a külföldön élő magyarok szavazati jogát? megszavazta-e Boross Pétert?" Az első két feltétel nemzeti szempontból minden vitán felül áll, a második kettő talán nem kirekesztő jelentőségű, de ha otthon így látják, hát mi innen távolról nem fogunk akadékoskodni. A baj csak azután jön, amikor a képviselőnő felállítja az általa elengedhetetlennek tartott három követelményt: 1. -Hogyan viszonyultak a június 4-i (1993) trianoni nagygyűléshez és elhatárolódtak-e attól, amit ő (a képviselőnő) mondott beszédében. 2. —Hogyan viszonyultak a népszavazás kezdeményezéséhez, mely elrendezte volna az igazságtételt, a választójog módosítását és eltiltotta volna az idegenek földtulajdon szerzését. 3. -Ki milyen módon viszonyul a választási összefogáshoz? Hát ezek a feltételek mind igen fontosak, hasznosak és tiszteletre méltók. De a nemzeti és keresztény emigráció teljessége nevében kijelentem, hogy mi az abortusz megengedésére szavazókat mind vallás-erkölcsi, mind nemzeti szempontból árulóknak tartjuk. Csak gondoljunk arra, hogy a boldogemlékű Márton Áron, Gyulafehérvár püspöke azt mondta; "Erdélyt megnyerték a román anyák, akik szültek s elvesztették a magyar anyák, akik nem szültek." A két világháború közti időben a nagyrészt terméketlen hegyekben, ahol a völgyekben egy kevés zab és kukorica termett, az őslakó székelyeknek a természetes szaporodása 16-18 ezrelékes volt, amikor a megcsonkított magyar földön csak 6 ezrelékes. A trianoni békekötés előtti székely népfelesleget elnyelte a Kárpátok másik oldalán elterülő román fejedelemség, melynek kézműiparát az ezermester székelyek teremtették meg, akik nem tudtak megélhetést teremteni a saját hazájukban. Egyéb trianoni statisztikák mellett újabban kezembe került egy táblázatos összefoglalás a történelmi Magyarország népességének fejlődéséről a XX. században, Horvátország és Szlovénia nélkül. A százalékos adatokat kikerekítettem, hogy könnyebben lehessen azokat megjegyezni. Kiinduló pont az Osztrák-Magyar Birodalom 1910. évi népszámlálása, amelyet épeszű ember nem igen próbált még eddig meghamisítottnak bélyegezni. A Történelmi Magyarország népessége milliókban. Ossz. Magy. Rom. Szlov. Ném. Horv. Ruszin Egyéb 1910 18.26 9.94 2.95 1-95 1.90 0.66 0.46 0.40 1980 26.66 13.77 4.99 4.24 0.76 1.47 0.99 0.44 2000 28.50 13.48 6.19 5.06 0.53 1.64 1.17 0.44 Tehát 90 év alatt a magyarság gyarapodása 35%, a románoké 200%, a szlovákoké 150%, a horvát-szerb szaporodás 167%, a ruszinoké 120%. A németek száma egynegyedére csökkent az 1945 után ránk kényszerített kitelepítés következtében. A szakértők becslése szerint a mai abortusztörvényünk következtében 2020-ban a volt történelmi Magyarország területén 37 milliós lakosságból csak 10 millió lesz magyar. Ennél siralmasabb állapotot nemzeti szempontból elképzelni sem tudnék, hiszen voltak már szakértők, akik szerint a 21. század közepére a magyarság helyzete ugyanaz lesz, mint az indiánoké az Egyesült Államokban. Csikós, gulyás, cigányzene s talán a Parlament és a Szent István Bazilika. Persze mindezzel a kozmopolitáink mit sem törődnek, a lényeg, hogy ők vígan éljenek! Van azonban az abortusz megengedésének egy vallásos - világnézeti - oldala is. A két kőtáblának ötödik
