Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
1994. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 25 megerősítették és új helyőrséget küldtek a falai közé. Az 1663-as újabb török támadással szemben azonban nem bizonyult elég erősnek, ezért a német helyőrség felgyújtotta és elhagyta. Ezzel Drégelypalánk hadászati szerepe befejeződött. A község földesura 1848-ig az esztergomi érsek volt. Drégelyvár romjaiból már csak csekély részlet maradt ránk, mert amit a török ostrom még meghagyott, tovább pusztította az idő. Régészeti feltárására eddig még nem került sor, s így a csekély rommaradványból csak következtetni tudunk a vár eredeti formájára. Alakja valószínűleg követte a hegykúp platójának formáját. Az északnyugati falak még majdnem teljes magasságukban állnak. A romokból és a terep alakulásából hosszan elnyúló alaprajzra következtethetünk. Északi sarkán két félkörű védőmű lehetett. A vár külső és belső, azaz alsó és felső várból állott. Az utóbbiban egyetlen sziklába vágott folyosó vezetett. Ennek alsó nyílása és néhány lépcsőfoka még ma is látható. A külső-alsó várat egykor szildába vágott - legendás -, 190 m mélységű kút látta el vízzel, amely már teljesen betömődött. A vár északnyugati falán Szondi György emlékére, a hősi védelem 400 éves évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el. Gépjárművel Nagyorosziig vagy Drégelypalánkig közlekedhetünk, és onnan csak gyalog mehetünk a romokhoz. A romok mellől, de különösen a háromszögelési pontra erősített létráról felejthetetlen körkilátásban gyönyörködhetünk. BALGA REMÉNYEK A NATO-TAGSÁG ELNYERÉSÉHEZ... A kelet-európai, korábban a Szovjetunió csatlósai (gyarmatai) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, mindent elkövetnek, hogy NATO-tagállamok lehessenek. Ez a verseny azóta lett igen sürgős, mióta Zsirinovszky, az ultra-nacionalista, demagóg orosz népvezér nagy sikerrel szerepelt a múlt év decemberi választásokon, megszerezve a hadsereg szavazatait is. Zsirinovszky megfenyegette Németországot, és az USA-t is egy valószínű atom-támadással! Ő vissza akarja állítani Oroszország (Szovjetunió?) régi nagyságát, beleértve a volt Varsói-paktum államait is. Clinton európai útján találkozott a négy állam: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia képviselőivel, de nem ígérte számukra a NATO-tagság megadását, hanem egy közbenső megoldást ajánlott: a "Béke-partnerség"-et, amiből "esetleg lehet később" NATO-tagság. Clinton óvakodott attól, hogy Jelcin elnökkel való későbbi találkozás előtt biztassa a négy államot, hiszen az oroszok máris úgy érzik, hogy a NATO kelet felé terjeszkedésével ő ellenük készül egy orosz- (szovjet) ellenes tömb. Amerika ígéretet tett a már létező 15 NATO- tagállamnak, hogy támadás esetén megvédi őket háború árán is, de az USA NEM MEGY HÁBORÚBA A TÖMEGES ATOMFEGYVEREKKEL RENDELKEZŐ Oroszország ellen, az Oderától keletre fekvő államokért. Ahogy Amerika nem harcol most Boszniában, ugyanúgy nem harcolna Szlovákiában sem. Menjünk vissza pár évtizeddel a történelemben: 1939-ben Chamberlain és Daladier Varsónak ígéretet tettek, hogy Lengyelországot Hitler támadása esetén megvédik. Ám amikor Hitler és Sztálin felosztották maguk között Lengyelországot, a két nagyhatalom zsebretett kézzel figyelte a fejleményeket. Az 1956-os forradalom - amire a Szabad Európa Rádió biztatta a magyar népet - az első győzelmes napjai után, amikor a Vörös Hadsereg részleges kivonulása is megtörtént, Magyarország a Nyugat részének vallotta magát, felmondta a Varsói-szerződést, erre Hruscsov tankjai visszatértek, és a megbénult Nyugat nem tett semmit. Illetve tett valamit: 1959-ben "Budapest lemészárlója" Amerikába jött, cipőjével verte az asztalt az UN-ben amikor a magyar forradalomról kérdezték, majd az iowai farmokat és Hollywoodot látogatta Eisenhower vendégeként, mialatt Magyarországon Kádár bosszúállása akasztófára juttatta a Forradalom legjobbjait. De hát minden csoda csak három napig tart, és a 60-as években a már "szalonképes" Kádárt is fogadták New Yorkban. 1968-ban Leonid Brezsnyev vérbefojtotta a "Prágai Tavaszt" és Lyndon Johnson nem tett semmit, illetve már 1973-ban megkötötték az újabb "detente"-t a Szovjetunióval. És most nézzük meg Magyarországot (amely legközelebb áll hozzánk), hogyan is áll a helyzet 1994-ben: A mesterségesen tönkretett, kiárusított ipar és mezőgazdaság a tönk szélén áll. Fizetik a Kádárék által felvett húszmilliárd dolláros kölcsönt. A munkanélküliség, amit a 30-as évek óta nem ismert a magyar munkás, sok százezerre emelkedett. Éheznek a gyugdíjasok kis nyugdíjukból, egyre romlik az életszínvonal, de nem a baloldalnak, akik ma is a Kádár alatt szerzett budai luxus-villákban élnek kiemelt nyugdíjjal, és a 80-as években szerzett Mer- cedesekkel száguldoznak. Sokuk kezéhez vértapad, de senki nem vonja őket felelősségre - hiszen demokrácia van -, a Parlamentben az ellenzék, jobban mondva az ellenség, megvétóz mindent. A hazafiságot fesizmusnak, antiszemitizmusnak nevezik, utszéli beszéd mindennapi. A volt kommuisták nagy demokratákat játszanak, ők már "szocialisták" és kelet felé kacsingatnak. Ha így mennek tovább a dolgok, akkor NATO-tagság helyett a "Gonosz Birodalom" győzedelmeskedhet újra Kelet-Közép-Eurőpa felett... Tóth László KÉRJÜK, KIOLVASÁS UTÁN NE DOBJA EL LAPUNKAT, ADJA ÁT ISMERŐSÉNEK HÁTHA Ő IS MEGKEDVELI ÉS ELŐFIZET RÁ.
