Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
1994. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 1620-ban 33 lovas és 75 gyalogos tartózkodott a várban. Tizenöt évvel később a várnak majdnem kizárólag magyar nyelvű lakói mind a király szolgálatában álltak. 1646-ban a váci török csapatok a várat lerombolták, a lakosait felkoncolták. Ültetvények, vetemények között, egy-egy, kb. 2 m magas falrész látszik az országúira merőleges irányban, egymással párhuzamosan. Itt egy nagyobb pince is van, amely egykor a várhoz tartozhatott. POGÁNY-VÁR, KEMENCE- Pest megye A XVIII. századvégi határjárásokkal kapcsolatos a Vály György által készített három kéziratos térkép (Országos Levéltár), amely feltünteti az egykori Pogány-vár alaprajzát: "Ruderia Castri Pogányvár, in cujus summitate tumuli pagenorum" és "Pogány Várába..., ez pedig oly nevezetes hely, hogy még ma is látczatos Sáncza, szobafalai már föld alatt vágynak..." A várból ma már semmi sem látható SALGÓVÁRA, PERŐCSÉNY- Pest megye A falu határában a Vályi-féle kéziratos térképen (1780) feltüntetett Salgó-várból már csak néhány kőtöredék maradt. DUNAKESZI RÓMAI ŐRTORONY- Pest megye A dunakeszi római őrtorony maradványa tulajdonképpen Dunakeszi és Alsógöd között található, a váci Duna-ág szentendrei-szigeti részén. Vele szemben Dunakeszi oldalán is található egy kisebb római őrtorony maradványa. A Szentendrei-szigeten levő romok elég jól láthatók. Az őrtorony barbár területre előretolt megfígyelőállomás volt. Ez a nógrádverőceivel együtt a Szentendrei-szigeten levő őrtorony, illetve a szentendrei helyőrségi tábor ellenerődje volt. Az ásatás alkalmával előkerült bélyeges téglák alapján megállapították, hogy I. Valentinianus uralkodása alatt építették. A feltárás már csak egyes alapfalak irányát tudta tisztázni. A burgus a hunok betörése idején, a IV-V. század fordulóján elpusztult. GALGAHÉVÍZI FÖLDVÁR- Pest megye A Szent András-hegyen a bronzkor közepéről szár-mazó telep nyomai kerültek elő. Ezt övezhették földvárral. Galgahéviz község felett emelkedő Szent Andráshegyen ma már nem sokat lehet látni a régi földvárból. Azonban galgahévízet és a Galga-völgyében levő településeket (Aszód, Bag, Túra, Verseg, Galgamácsa, Ácsa, Galgaguta stb.) főleg népviseleti szempontból érdemes felkeresni. A palócokéval sokban egyező viseletét hordanak még ma is, főleg az idősebbek. CSŐVÁRI VÁR- Pest megye Története Csővár mellett, Ácsa község határában, meredek hegy tetején, terméskő sziklán emelkedik a nyújtott négyzet alakú, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár. A várat 1319-ben említik először mint "Castrum nostrum Chee- war". A XV. században a Ráskayaké, ők a vár első ismert tulajdonosai. A kapu feletti felirat: "BLASIUS D. RASKA A GAZONUM REGALIUM MAGISTERI ET CASTRI BUDENSIS PRAEFECTUS" 1490-ben az országnagyok végzése szerint több más várral együtt Corvin János birtokában maradt. Valószínűleg a török hódóltság idején vált rommá. A várat három oldalán kb. 7 m átmérőjű, részben a sziklába vésett árokszerű falszoros veszi körül. Negyedik oldalán sziklameredély található, 100 méternél nagyobb eséssel. A vár alaprajza ma nehezen követhető, mert azt a beomlott törmelék mintegy emeletnyi magasságban beborítja és erdő nőtte be. Két átellenes sarkán egy-egy 1,80 m vastag falú, kb.3,5\5 m belső méretű négyzetes torony van. A váromladékok fő méretei 36X23 m. A falakon belül egy - belsejében téglával kifalazott - 4 m átmérőjű kör alaprajzú kút vagy ciszterna volt. NÓGRÁD VÁRA- Nógrád megye Története Nógrád község délnyugati végén emelkedő hegy nagy kiterjedésű fennsíkján áll Nógrád vára. Az út a várhoz a községen keresztül vezet. A vár Nógrád megye oklevelekkel bizonyított legrégibb vára, már a tatárjárás előtt is állt. A megyében fekvő királyi birtokok központja, illetve a nógrádi várföldek elhelyezkedésében már előre kirajzolódott a későbbi vármegye. Ispánjáról az első adat 1108-ból származik. Anonymus mint Árpád korában álló várat említette: "Árpád vezér...tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád vára népét meghódítsák neki." 1138-ban még királyi birtok, de 1199-ben, II. Endre király Boleszlo váci püspöknek adományozta, és az egész középkoron keresztül a püspökség birtoka maradt. Adatunk van arról, hogy a XV. század közepén a huszita betörések miatt megerősítették. Nagyobb építkezés azonban csak Mátyás uralkodása alatt és Báthori Miklós püspöksége idején történt (1475-1506). Ekkor nemcsak
