Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. április Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK xx. VERŐCEI RÓMAI ŐRTORONY- Pest megye Története Az egykori római tartomány: Pannónia inferior, azaz Alsó-Pannónia a Dunántúlon terült el. Természetes határai a Duna vonala volt. E határ erősítésére, a barbár betörések ellen kisebb, védhető megfigyelőhelyekből, ún. burgusokból álló láncot emeltek a Duna partján. Ezt a védelmi láncot egyre jobban kiépítették, a megerősített helyeket sűrítették. I. Valetinianus uralkodása alatt (364- 375) ez a római burgusrendszer már 3 vonalban épült ki. Az első a barbár földön előretolva, a Duna bal partján, a második a Duna jobb partján, a harmadik a mai Dunántúl belterületén tartalékvonalként épült. Ez utóbbi vonal akkor épült, amikor a barbarikum népeinek nyomása fokozódott, és félő volt, hogy a Duna vonalán a betöréseket nem tudják megállítani. Az ország belsejében az addig nyílt helyek ilyen erősítésének folyamata azonos azzal, amit a Rajna vidékén, ugyancsak a IV. század végén figyeltek meg. Abban az időben a birodalom határain nyugtalankodó és be-betörő barbárokat a leverésük után a határra telepítették. Azok aztán a kiosztott földért határvédelemre kötelezték magukat, és az őrtornyok környékén földművelést végeztek. Az őrtornyoknak, hídaknak a fontos kereskedelmi utak és átkelőhelyek mellett vámőrségi szerepük is volt. A nógrádverőcei burgus már barbár földön épült, tehát előretolt őrtoronyláncolatba tartozott, ugyanúgy mint a pesti Március 15. téri múzeumban látható római castrum maradványai, amelyekről Anonymus igy ír "castrum quod dicitur Pesth". A nógrádverőcei a dunakeszi burgussal együtt a szentendrei római helyőrségi tábor (Ulsicia cas- tra) ellenerődje volt a Duna bal partján. Az őrtorony területét 1934-ben feltárták és falait helyreállították. A torony a Duna magas partszegélyén, az út szintjétől kb. 3 méterrel magasabban fekvő Keresztes-dombon állt. A feltárás megállapította, hogy az egy prehisztorikus telepre épült. A 23)( 18 m méretű, téglalap alaprajzú épület egykor 2 m magas lehetett. A kőből épült falakat kívülről szabályosan megmunkált, szép kváderkövek borítoták. A torony tetőszerkezetét két négyszögletes, téglából falazott pillér alkotta. Bejárata csak az emeletről nyílt, oda kötélhágcsón vagy létrán lehetett feljutni. Padlószintjét téglával burkolták. A torony észak-nyugati sarkában két, élelem tárolására alkalmas vermet találtak és egy kézimalom maradványait. A délnyugati sarokba egy 3 m-es átmérőjű kút volt. Az őrtorony udvaraiban IV. századi római sírokat tártak fel. A torony rövidebb oldalaihoz 13 m hosszú falakkal egy-egy 5 15 m alapterületű kisebb torony csatlakozott, amelyeket később építettek a toronyhoz. Idővel a szárnyfalakon elhelyezett, mellvédek által szegélyezett folyosón közlekedtek a főtoronyhoz. A két melléktornyot még a rómaiak idejében lebontották. A burgust a szentendreiszigeti őrtoronnyal híd kötötte össze. A kis négyzetes, keleti oldaltoronytól, a víz irányában kb. 30 m-re megtalálták a híd parti pilléreit: a 7 m széles sávban levert tölgyfacölöpöket.. E pontonhídat Ammianus Marcellinus ókori író is említette, s szerinte 375-ben a quádok elleni támadáskor építették. A verőcei őrtoronyban talált borostyánkő-leletek alapján megállapították, hogy az észak felé induló utak borostyánkőkereskedelmének árubeváltó helye is itt lehetett. A burgus a hunok betörése idején, a IV-V. század fordulóján elpusztult. SZOBI RÓMAI ŐRTORONY- Pest megye Az Ipoly torkolatánál - ma a töltésbe beépítve - római őrtorony falmaradványai rejtőznek. Az 1908-ban végzett feltárások a bélyeges téglák alapján megállapították, hogy a torony I. Valentinianus uralkodása alatt épült. A IV. és V. század fordulóján pusztulhatott el. A torony hosszúsága 17,6 m, falvastagsága 2,3 m. A szobi római őrtoronyból ma jóformán semmit sem lehet látni, mert az Ipoly torkolati töltésébe be van építve. Ezenkívül az Ipolyt mint országhatárt a határőrség ellenőrzi. Ha csónakkal jövünk lefelé a Dunán, akkor Szob előtt, az 1705-ös folyamkilométer-táblánál, a visegrádi oldalról átjövünk a szobi oldalra, az 1706-os folyamkilo- méter-táblához. Itt, a Révkapitányságon a határvízi közlekedés miatt jelentkezni kell. PAP-HEGYI VÁR, SZOKOLYA- Pest megye A falutól északra, sűrű erdővel borított, meredek hegy déli lejtőjén találhatók az un. Pap-hegyi falmaradványok. Helyenként még az alapfalak részei is láthatók. Körös-körül kisebb-nagyobb faragott andezitkövek hevernek. IPOLYDAMÁSDI VÁR- Pest megye Története A vár falmaradványai a falu északkeleti végén, magas dombon, az Ipoly felett láthatók. A falu a XIII. századtól kezdve királyi birtok. 1523- ban II. Lajos a török elleni harcok miatt igénybe vette az esztergomi Bakócz-kápolna nemesfém készletét, és kárpótlásul az esztergomi főkáptalannak a dömösdi várat adta.
