Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
1993. január AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 9 történelmi értékű, munkájából. Az 1943 januárban megindult szovjet előnyomulást ezután már nem lehetett megállítani, csak késleltetni. Másfél évvel későbben aztán birtokába vette a Mr. Roosevelt és bűntársai által neki ajándékozott "gyarmatokat", amiket 45 éven át igájában tartott. A történelem logikája viszont nem tűr el huzamosan semmiféle természetellenes állapotot, így három évvel ezelőtt bekövetkezett a tektonikus erejű változás Közép- Európában, amibe "diadalmas" felszabadítóink belerokkantak. Hazánkban ma állítólag demokrácia van, ami azt jelenti, hogy egy tisztességes, jószándékú kormány igyekszik, több mint négy évtized bolsevista garázdálkodásának szemetét eltakarítani, hogy tiszta alapra építhesse fel a jövő Magyarországát. Nincsenek már szovjet megszállók a csonka országban, de minden pozícióban megmaradtak a Kádár-világ "megbízható" vezetői, mint a múlt kisértetei. Cselédeik pedig - fajtánk silány árulói - szinte lihegve védelmezik érdekeiket, összelopkodott vagyonukat és hatalmukat, a haszonrészesedés reményében. A "senki földjén". A láthatáron, a Don túloldalán, Szloboda nevű város tornyai láthatók. E kétségbeejtő helyzet ellenére is hinnünk kell, hogy a végtelen orosz térben nem hiába ömlött ki annyi drága magyar vér és a tetszhalálból előbb-utóbb magukhoz térő magyar milliók kíméletlenül elsöprik a partizán-koz- mopolita-bolsevista parazitákat. Fáy István ( Fenti cikket a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége HADAK ÚTJÁN című lapjuk januári számából vettük át. A Hadak Útján szerkesztősége szívesen küld mutatványszámot az érdeklődőknek. Címük: Hungarian Veterans, P. O. Box 190, Islington "A", Torontó, ON M9A 4X2, Canada.) (A képek Soós József felvételei) HÍREK A WASHINGTONI MAGYAR NAGYKÖVETSÉGRŐL Az év utolsó hónapja mozgalmas volt a washingtoni magyarok számára és eseményekben gazdag a nagykövetségen. December 3-án este elegáns estélyiruhás közönség gyűlt össze a követség épületének nagytermében, hogy meghallgassa Vázsonyi Bálint zongoraművész hangversenyét, mely esemény egyben a magyar diplomáciai képviselet most beszerzett új Steinway zongorájának felavatása is volt. A zongoravásárlás gondolata a nagykövet feleségétől indult ki, akinek ötletét többen fölkarolták és közös erőfeszítéssel meg is valósították a tervet. A 30 ezer dolláros hangversenyzongora árának nagyrésze gyűjtésből jött össze s a vételár megmaradt részét az akciót kezdeményező Bánkuty Géza előlegezte. A hangverseny előtt Tar Pál nagykövet üdvözölte a közönséget és mondott köszönetét mindenkinek, aki hozzájárult a zongora-alaphoz, külön kiemelve Bánkuty Géza érdemeit. Vargó Elemér, a William Penn Fraternális Biztosító elnöke a helyszínen adott át egy 5,000 dolláros csekket a zongora vételárához, amit nagy tapssal honorált a közönség. A koncerten még sokszor volt alkalma tapsolni a megjelenteknek: Vázsonyi Bálint osztatlan sikert aratott művészi játékával, melynek során Beethoven, Liszt, Bartók és Chopin műveket hallhattunk. A szépszámú közönség hosszan ünnepelte a kitűnő művészt, akinek tiszteletére a hangverseny után fogadás volt. Kép a nagykövetségi fogadásról. Baloldalt Bánkuty Géza feleségével, jobboldalt munkatársunk, Stirling György és felesége.
