Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 2. szám
28 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993.február Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK VII. KLISSZAVÁR ■ POMÁZ (Pest megye) Története: A XIV. század második felében Pomáz keleti határában, közvetlenül a község mellett emelkedő Klissza- dombon, az Árpád-kori temlom mellé Nagy Lajos király várat emeltetett anyja, Erzsébet özvegy királyné számára. A várkastély beszálló- vagy vadászlak lehetett a két nagy királynői vár, Óbuda és Visegrád között. Fénykorát Beatrikx királyné korában élte. Valószínűleg 1526-ban pusztították el a törökök. A várban a hagyomány szerint a délvidéki Kiissza környékéről török katonák vették be magukat, nevét innen kapta. Feltárását a helybeli Sashegyi Sándor végezte SZARKAVÁR - SOLYMÁR (Pest megye) Története: A falu melletti Vár- vagy Mátyás-hegyen 1929 és 1940 között Valkó Arisztid által feltárt kisebb vár a XV. század elején épülhetett. Több helyiségből emelt központi épülettömbből és tornyos falakból állt. Ezek több méter magasan maradtak fenn. A vár vagy inkább várkastély 1435- ben Borbála királynéé, 1442-ben a Korbáviai grófok, 1444- ben az Olnadi Czudarok, később a Rozgonyiak zálogbirtoka, 1455-től Garai-birtok, 1490-ben Corvin János kezén volt. 1536-ban még állt. Valószínűleg Buda 1541. évi elfoglalása után pusztították el a törökök. A XVIII. század elején még fedetlen termeiről írt Bél Mátyás, a század második felében azonban építőanyagnak használta fel a falu lakossága. VISEGRÁD VÁRA (Pest megye) Története: A veszprémi püspökség határait kijelölő, 1009-ből származó oklevél tanúsága szerint az államalapítás idejében már vár állott a Duna-kanyar festői szorosában. Ez a XI. századi vár az újabban folytatott ásatások eredményei szerint a Sibrik-dombon, a római centrumban volt. Tövében alapította a Kijevből hazatérő I. András király a nagyrészt elpusztult bazilita kolostort, és itt tartotta börtönben László király Salamont.. Az első visegrádi vár valószínűleg a tatárjárás alkalmával pusztult el véglegesen. A tatárjárás után Mária, IV. Béla király felesége családi kincseiből új várat építtetett Visegrádon. 1251-ben már innen keltek oklevelek, 1255-ben nagyobbrészt készen állt. A XIII. századi vár két egymással összefüggő, de különálló részből: a Duna partján álló alsó, és a felette emelkedő hegyen épített felső várból állt. Mindkettő királyi tulajdonban volt az egész középkorban, bár 1301-ben Vencel király cseh hadvezére, majd tőle Csák Máté foglalta el, és csak 1316-ban került vissza Károly Róbert király kezére. 1320 körül kezdték meg a Duna-parti királyi palota építését, ettől kezdve két évszázadon át királyaink kedvelt lakóhelye volt. Az alsó vár a XIII. századi formájában maradt fenn, a felső várban azonban Károly Róbert, Zsigmond és Mátyás király is sokat építtetett. A Duna-parti palotát Mátyás teljesen átépíttette, a XV. századi Európa egyik legpompásabb udvartartását tartotta benne. A mohácsi csatavesztést követően az első török ostromot még visszaverték. 1527-ben Ferdinánd részére foglalták el a várat, két év múlva újból a törökök ostromolták, de most Szapolyai János király részére. 1530-ban megint Ferdinándé, azonban két év múlva Szapolyai foglalta el tőle.. Halála után Fels Lénárd, a császári hadak vezére ostromolta. 1543 nyarán foglalta el Szolimán szultán ideiglenesen, s csak 1544-ben került végleg török kézre. Ebben a két ostromban, lőporrobbanás következtében pusztult el a Salamon-torony. 1595-ben az Esztergomot ostromló császári sereg, Pálffy Miklós magyar és német, valamint Al- dobrandini mantuai, firenzei és pápai segédcsapatai rövid ostrom után visszafoglalták. A romos várat 1601 és 1605 között újjáépítették, 1605-ben azonban visszafoglalták a törökök. A XVII. század végén megint több ostromot állt ki. 1683-ban a komáromi naszádos had váratlanul rajtaütött és felgyújtotta. A leégett vár a következő évben Lotharingiai Károly herceg 18 ezer főnyi seregének háromnapi ostroma után meghódólt. 1685-ben az utolsó budai pasa visszavette, de 1686-ban újabb ötnapi ostrom után végleg felszabadult. A közel két évszázados háború után amúgyis romos alsó és felső várat ezután felrobbantották. A XIX század második felében országos mozgalom indult a romok megmentésére. 1871 és 1878 között a Sala- mon-toronyban és környékén, 1871 - 72-ben a fellegvárban feltáró és helyreállító munkát végeztek. 1915 - 17-ben befejezték a Salamon-torony állagvédelmét, 1928-ban újra dolgoztak rajta. 1950-ben leéget és csak 1966-ban állították helyre. Az alsó vár a Salamon-toronynak nevezett lakótorony körül épített falrendszer. A Duna partján vezető hadi és karaskedelmi út lezárására épült. Az út keresztül vezetett a Salamon-toronyhoz vezető mai útvonalán. A lakótornyot körülvevő várfalakon épített kaputornyok közül
