Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 2. szám
2 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993.február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ P. O. BOX 7416 BALTIMORE, MD 21227-0416 USA Tel: 410/242-5333 - Tel./Fax.: 410/242-6216 Szerkeszti: Soós József - Főmunkatárs: Stirling György Előfizetési díj egy évre 16 dollár. Nyugdíjból élőknek (csak USA) 13 dollár. Kanadába 17.50 doll. Tengerentúlra 18.50 dollár, légipostával 28.50 dollár. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét, azokért minden esetben a szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg. Javítás jogát fenntartjuk. nemzetiségektől, holott azok nem törnek uralomra, nem akarják megdönteni a kormányokat, eszükbe sem jut, hogy átvegyék a hatalmat, csak nyelvükhöz, kultúrájukhoz, hagyományaikhoz ragaszkodnak és azokat szeretnék ápolni. Nemrégiben jártam a déli határnál Topolyán és könnyekig meghatódtam attól, amit láttam, hogy milyen mélyen élik magyarságukat az ottaniak. Érthetetlen, hogy olyan jogoktól fosztja meg a hatalom a kisebbségeket, amelyek a huszadik században minden etnikum részére természetesek. És ugyanez a kép Romániában és Szlovákiában is. — Milyen kibontakozási lehetőséget látsz Jugoszláviában?- kérdezzük. — Az Egyesült Nemzetek és a nyugati hatalmak késlekedése nagyon nehéz helyzetet teremtett, de most, hogy már látják, beavatkozásuk nélkül nem állhat helyre a rend a térségben, remény van az erélyesebb fellépésükre. Bízom benne, hogy az események nem terjednek majd át Magyarországra, mert az végzetes lenne. És tudjuk: bármi történne, senki a kisujját se mozdítaná értünk. Nagyon kis reményt jelent, hogy az európai konzervatív és keresztény- demokrata pártok legutóbbi prágai konferenciáján sikerül elfogadtatnom egy javaslatot, hogy ha bármi történnék Magyarországgal, akkor azonnal összeülne egy válságkezelő tanács és nyilvánosságra hozná a történteket. Ez persze nem jelent védelmet, de biztosíték arra, hogy a világ tudomást szerezzen arról, ami történt. — Az oroszországi helyzetről mi a véleményed? — Az ottani kibontakozás körvonalait se lehet előre látni, de az biztos, hogy Oroszország még fog gondot okozni Európának. Az nagyon helyes, hogy a gazdag nyugati országok olyan összegeket áldoznak az oroszok felsegélyezésére, aminek a negyedével második Svájcot lehetne csinálni Magyarországból, de ezellen nem szabad szót emelni. Mert mindenképp el kell kerülni azt, hogy az orosz exodus rázúduljon Nyugat-Európára. Hiszen ha ennek a 240 milliós népnek csak egy tizede nekivágna a határoknak, az is óriási tömeget jelentene, amivel Európa nem tudna mit kezdeni. — A belpolitikai helyzetről mit mondtál a New York- i előadáson?- Kifejtettem, hogy szabadságról és demokráciáról akkor beszélhetünk, ha az állampolgár félelem- mentesen gyakorolhatja állampolári jogait, megél a keresetéből és otthon érzi magát az országban. Erről még nem minden tekintetben beszélhetünk Magyarországon. A munkahelyeken még gyakran érik meglepetések az embereket, régi kommunista főnökök elbocsátanak olyanokat, akik nincsenek ínyükre és a kereszténydemokrata párt már több ilyen esetben élt panasszal. Nagyjából azonban megvalósult a szabadság, politikai perek nincsenek és a politikai fejlődés jó irányba halad.- Ami a gazdasági helyzetet illeti ~ folytatta Varga László --, azt úgy lehetne vázolni, hogy az ország egyharmada a létminimum határán él, egyharmada megvan, egyharmad pedig a meggazdagodás útját járja. Ez utóbbiak nagyrésze becsületesen megdolgozik a pénzért, amit keres, de sokan mentették át magukat a kommunista rendszerből, akik most a magáncégekké átalakított állami vállalatok élén foglaltak el zsíros állásokat. Kiderült, hogy az elmúlt évek alatt a szocializmust ugyan soha nem tudták megvalósítani, de amint erre lehetőség nyílt, pillanatok alatt át tudtak változni kapitalistákká.- A magyar gazdasági életnek egyébként az a legnagyobb hibája, hogy nincsenek iránymutatók, senki sem tudja, merre kell menni? Hogy a hasonlattal éljek, amikor diákkorunkban kirándultunk az erdőben, a fákon mindig követni tudtuk a színes jelzéseket és ha nem láttuk az utat, csak a következő jelzést kellett megkeresni. Most ilyen nincs otthon. A vállalkozások a magas bankhitelek miatt csak nehezen indulnak be és hacsak valaki nem csal, nem tud létezni. Itt az államnak sokkal több segítséget kellene nyújtani, hogy minél több kiskereskedő, kisvállalkozó jelentkezzen a piacon. A legnagyobb baj, hogy a kisember nem érzi a gazdasági változást, nem érzi semmi jelét a javulásnak.- A kormány óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy munkanélküli segélyeket adjon az arra rászorulóknak, de ez hosszú távon nem szül jó vért. Az emberek nem szociális segélyekből akarnak élni, hanem dolgozni szeretnének. Amilyen áldásos ez kezdetben, később demoralizáló hatású, mert aki erre van rászorulva, előbb-utóbb úgy érzi, hogy a társadalomnak nincs rá szüksége. Ez is egyik oka a rossz hangulatnak.- Aztán a társadalomnak egy jelentős részét képezik a kiábrándult kommunisták, akiknek nem volt más bűnük, mint az, hogy hittek egy eszmében - mert a nyolc- százezer párttag között ilyen is volt - és most látniok kell, mennyire rossz úton jártak. Ezek megkeseredett emberek, akiknél csak az opportunisták és a napraforgók rosszabbak. A kettő között az a különbség, hogy az előbbiek csak helyezkedésre használják ki a változó rendszereket, míg az utóbbiak hitvallást is tesznek, lett légyen az Horthy-rend- szer, nyilas világ, vagy kommunizmus. Ha pedig az egyszerű polgár ezt látja, azt mondja, hogy nem érdemes becsületesnek lenni, mert hazugsággal és köpönyegforgatással jobban lehet boldogulni. Ez is hozzájárul a társadalom rossz hangulatához, amit csak ellenpéldákkal lehet helyreállítani.
