Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 29 1993. január /ÚJ MAGYAR HÍREK/ VOLT EGYSZER EGY MILLENNEUM Kongresszusok és korzózás Sorozatunk első részében az 1896-os budapesti ezredévi kiállítás és ünnepségsorozat előkészületi munkáit s a megnyitót idéztük fel. A második részben a kiállítás fontosabb történéseit vettük számba. így jutottunk el ahhoz a nevezetes eseményhez, midőn a milliomodik látogató is átlépte már a vásárváros küszöbét. Sorozatunk harmadik részében folytatjuk a vásári életképek felelevenítését, és befejezésként számot adunk, mi a millenniumot követő száz esztendő öröksége. Az„ 1896-os expo” félidejében kerül sor a pusztaszeri Árpád-ünnepségre, mellyel dédapáink a magyarok bejövetelére emlékeznek. Az egykori pusztaszeri apátság romjai mellett hatalmas emlékmű alapkövét helyezik a főidbe. A tervek szerint az építmény tizenhat méter magas lesz, körülbelül akkora, mint egy négyemeletes ház. Pallavicini őrgróf, a terület földesura nyolcvan holdat enged át birtokából, hogy szabad bejárása lehessen mindazoknak, akik tisztelegni akarnak Árpád és a honfoglalók előtt. Az alapkőletételnél zuhog az eső, de a kormányt képviselő Darányi Ignác földművelés- ügyi minisztert ez cseppet sem zavarja, hosszú szózatot intéz az összegyűltek- hez. De vissza Budapestre! A külföld is mind nagyobb érdeklődést mutat a kiállítás iránt. Például több ezer horvát érkezik Szlavóniából, de itt vannak a drezdai fegyvertani társulat tagjai és Giuseppe Marcotti, a neves firenzei művészettörténész is. Az Amerikában élő magyarok pedig küldötteket menesztenek Budapestre, akik három hatalmas érc-, illetve ezüstkoszorút hoznak, melyeket a Deákmauzóleumban, a Kossuth- szobában és Széchenyi emlékére az Akadémián helyeznek el. A székesfővárosban a nyár folyamán tanügyi kongresszust, művészettörténeti kongresszust és interparlamentáris békekongresszust tartanak, de a természetjárók és az állatvédők sem tétlenkednek. A Nyugati pályaudvar raktárhelyiségeit ideiglenesen műtermekké alakítják. Itt dolgozik például Zala György szobrászművész két hatalmas lovas szobrán. Az egyik ménen Árpád, a másikon Andrássy Gyula ércalakja ül. A szobrokat az Országház előtti téren állítják fel. Vajon hol lehetnek most Zala György alkotásai? Szökőkutak villanyfényben A millennium évében először fordul elő hazánkban, hogy hölgyek is érettségi vizsgát tehetnek. Nagy szenzációként számol be a sajtó Tedeschi Borbála és Schmidt Marika komoly szellemi teljesítményéről. A kiállítás korzóján naponta több tízezren járnak. Akik a tülekedésben találkozni akarnak, azok az iparcsarnok előtti hatalmas obeliszknél beszélnek meg randevút. Estefelé itt mindenki elgyönyörködik a villamos világítású szökőkút szivárványszín vízsugaraiban. Munkácson, a Vereckei- hágón, Dévényben, Brassóban és Pannonhalmán a pusztaszerihez hasonló ünnepséget rendeznek. A fővárosban Mikszáth Kálmán elnökletével megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete. Az Akadémián kiállítják a közelmúltban megtalált Besztercei Szójegyzéket, mely egy XIII. században készült „latin-magyar szótár” töredéke, s egyik legrégebbi nyelvemlékünk. A budavári Mátyás-templom mögötti téren leleplezik Stróbl Alajos Szent István királyt ábrázoló szobrát. Stróbl műve ma is ott látható. Jól értesült források tudni vélik, hogy az orosz cár nagybátyja, Vladimir nagyherceg Nizzából hazafelé tartva megállt Budapesten, és inkognitóban többször is meglátogatta a kiállítást. Egyik éjszaka a vásárvárosban egyszerre nyolc katonazenekar is játszik, a rendezők színes üvegmécsesek ezreit helyezték el a pázsiton és az utak mentén. A fákon lampionok kísértetvilága. Július tizennyolcadikán elkészül a Gellérthegy tövében épülő új Duna-híd, amely akkor Ferenc József nevét viseli, s amelyet ma Szabadság híd néven ismerünk. A villamossínek szerelése miatt csak októberben adják át az utazóközönségnek. A hidat különben Feketeházy János tervei alapján építették. Feketeházy ezzel 77 kül- és belföldi pályázót utasított maga mögé. A gránát mint látványosság A Műcsarnok ezredévi kiállításán a látogatók megtekinthetik László Fiilöp Zách Felicián, Stróbl Alajos Anyánk című művét, illetve egy Czigler Győző tervei alapján készült épület fotográfiáját. Ez pedig nem más, mint a Hazai Első Takarékpénztár Egyesület bérháza, melyet ma is ott láthatunk a Blaha Lujza tér sarkán, az EMKÉ-vel átellen- ben. A kiállításon hatalmas mulatónegyedet emelnek Lágymányoson, az 1996-os expo leendő színhelyén. A szórakoztató központ neve: Konstantinápoly. Itt, a Dunából elrekesztett mesterséges tavon fahíd vezet a legnagyobb és legközkedveltebb mulatóba, mely egy kis sziget közepén áll. James Pain, a neves angol pirotechnikus és fia hetente két- három alkalommal tűzijátékkal szórakoztatja Konstantinápoly vendégeit. A hadügyi pavilon előtti téren kerékpáros bakák tartanak bemutatót, s az újságok az új csodafegyverért, a srapnelgránátért lelkesednek. (Ez a lelkesedés a ki- lencszáztízes években némiképp lohadni látszik majd.) Egyelőre emelt fővel parádéznak a Pálffy-huszárok. Az Üdvhadsereg felvonulása jóval békésebben zajlik. Á közművelődési egyesületek kongresszusán nagy sikert arat Bethlen Gábor, Rákosi Jenő és Apponyi Albert gróf beszéde, pedig a mai eszünkkel bizonyosan tiltakoznánk Apponyi azon szavai ellen, melyek szerint a kultúra csak a nemzeti eszme hű cselédje lehet Magyarországon. A honfoglalás ezredik évéről Zimonyban is megemlékeznek. Hunyadi János egykori várának udvarán 37 méter magas tornyot emelnek turullal a tetején. Az emlékmű Belgrádból is látszik. Szeptember végén adják át a Duna szabályzásában mérföldkőnek számító Vaskaput az Al-Dunán. Az ünnepségeken Ferenc Józsefen kívül ott van Károly román és Sándor szerb király. Amit 1830-ban Széchenyi kigondolt, amit 1846-ban Vásárhelyi eltervezett, az most megvalósul. A munkálatok során 420 ezer köbméter víz alatti sziklát tüntettek el a mederből, és az árkok feltöltésére több mint egymillió köbméter kavicsot használtak fel. A robbantásokhoz olykor hat tonna dinamitra volt szűk-
