Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. november Interjú Hasznos Miklóssal Magyar Gazdaság Kormányhű emberek kerüljenek gazdasági pozíciókba! Bízom abban, hogy ez a koalíció, ha más belső arányok­kal is, de újabb négy évig fog kormányozni - hallhattuk Hasznos Miklóstól. A Kereszténydemokrata Néppárt par­lamenti képviselője bizonyos abban, hogy pártja legalább a szavazatok 18-20 százalékát szerzi meg a következő választások idején. Az újabb ciklusra készülődve a gaz­daságpolitikus elmondta: a KDNP alapvető fontosságot tulajdonít a privatizációnak, s mindent megtesz a gazda­ság élénkítése érdekében. A kereszténydemokraták - ad­ta tudtul - két kérdésben nem alkusznak: szociális piac- gazdaságot fognak építeni, és ragaszkodnak a vallássza­badság intézményéhez.- Úgy tapasztalom, a ke­reszténydemokraták ugyan hangoztatnak bizonyos köve­telményeket a kormánnyal szemben, de aztán később meg- alkusznak. A pótköltségvetés elfogadását kezdetben teljes mértékű kompenzációhoz kö­tötték. Ez azonban azért sem valósulhatott meg, mert két hónappal előbbre hozták be­vezetését, miközben a kom­penzáción nem sokat változ­tattak. Önök mégis megsza­vazták a javaslatot. Egyrészt mintha nem venné igazán ko- alícióspartner-számba önöket a miniszterelnök, másrészt pe­dig úgy tűnik, nem szeretné­nek szakítani a kormánnyal és kiesni a hatalomból.- Mi a saját politikánkat kép­viseljük, de ha az erőviszo­nyok nem engedik érvényre juttatni elképzeléseinket, ak­kor megpróbálunk ésszerű kompromisszumot kötni. A pót­költségvetés szavazása előtt például eljött hozzánk a pénz­ügyminiszter. Mi akkor elfo­gadtuk. hogy a kormány csak abban az esetben tudja mű­ködtetni az országot, ha meg­szavazzuk a pótköltségvetést. Ennek azonban ára volt. Egy­részt a kormánynak jövőre ked­vezményes hiteleket kell nyúj­tania a vállalkozóknak és tá­mogatnia kell a gazdaság élén­kítését. Másrészt garanciát kér­tünk arra. hogy a kisnyugdíjasokat és a csalá­dokat teljes mértékben kom­penzálni fogják.- \ jövő évi költségvtics tervezete összeállításakor kér­ték-e pártjuk véleményét?- Természetesen, az egyez­tető tárgyalásokon részt vet­tünk, és szakértőink javasla­tait figyelembe is vették. Min­dez bizonyítja, hogy a koalí­ciós együttműködés az utób­bi időben kielégítővé vált, s nincs szó arról, hogy a kor­mány ne venné komolyan ko­alíciós partnereit. Csúcsminisztérium a részérdekek ellen- Három éve van hatalmon az Antall-kormány, illetve a mögötte álló három koalíci­ós párt. Mennyire elégedet­tek a gazdaságpolitikával?- Az első időben teljesen indokolt volt a restriktiv gaz­daságpolitika, hiszen az inf­lációt másképpen nem lehe­tett volna megtörni. Most úgy látjuk, ez a megszorító poli­tika elérte célját, s másfél-két év után már ésszerűtlen volt merev alkalmazása. Mint aho­gyan ma már helytelenítjük a költségvetésnek, valamint a jövedelemelvonásoknak a kö­zéppontba állítását és a pénz- kiáramlás visszafogását is. Ha ugyanis hosszú távon a bel­földi keresletet újabb és újabb elvonások révén folyamato­san csökkentjük, akkor ennek komoly negatív hatása van a gazdaságra. Különösen egy olyan nemzetgazdaság, mint a magyar esetében, amelynek időközben kiviteli problémái is keletkeztek.- A költségvetésnek már két évvel ezelőtt is jelentős hiá­nya volt, nem beszélve az idei esztendőről. Ez viszont azt is jelenti, hogy a kormány gaz­daságpolitikája nem igazán restriktiv, hiszen a büdzsén keresztül százmilliárdokat ára­moltat a gazdaságba, s a fo­rintokat nem beruházásokra költi.- A költségvetést így ön­magában nem lehet értékel­ni, mert a büdzsére hat a külső és a belső államadósság vissza­fizetésének kényszere is. Más­részt az államháztartás defi­cites volta még nem jelenti azt, hogy az élénkítésre ne lehetett volna sort keríteni. Megjegyzem, abból a szem­pontból igenis restriktiv volt a kormány gazdaságpolitiká­ja, hogy az infláció letörése érdekében mindenáron igye­kezett kézben tartani a pénz­kiáramlást. Ha nem ilyen kér­lelhetetlenül szigorú ebben, ak­kor egy vágtató inflációnak lehettünk volna szenvedő ala­nyai. Ezért mondom azt, hogy kezdetben, amikor a volt KGST-piacon jelentősen csök­kentek exportlehetőségeink, tel­jesen indokolt volt a restrik­tiv politika. Ezzel akkor a ke­reszténydemokraták is egyet­- Mikor következett be a fordulópont?- Úgy ítéljük meg, hogy ta­valy már el kellett volna kez­deni a gazdaság élénkítését.- Hogyan?- Álláspontunk szerint a rest­rikció mérséklésével és a belső kereslet növelésével. Azokon a területeken, ahol a teljesít­mények gyarapodnak, növel­ni kellene a pénzkiáramlást, és emellett a vállalkozások élénkítését is üdvösnek tarta­nánk. Ezen belül természete­sen az adóterhek csökkenté­sét is támogatjuk.- A gazdaság élénkítése na­gyon sok negatív hatással jár­hat. Például a belső kereslet növelésével lökést kap az inf­láció, nem beszélve arról, hogy a kormánynak nincs pénze egy élénkítési akcióra.- A probléma megoldása va­lóban nehéz. Éppen ezért mi kezdettől fogva támogattuk egy gazdasági csúcsminisztérium létrehozását. A jelenlegi fe­lállásban ugyanis részérdekek ütköztetése zajlik, és minden tárca harcot vív a saját szem­pontjainak érvényesítéséért. Ha v iszont csak egy szakminisz­térium irányítaná a gazdasá­got, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. A csúcsmi­nisztérium ugyanis nem en­gedné érvényesülni a részér­dekeket, hanem komplex mó­don, makroökonómiai szem­pontoktól vezérelve végezné munkáját. Az általunk jónak tartott struktúrában természe­tesen komoly szerepet szán­tunk a gazdasági kabinetnek és az Érdekegyeztető Tanács­nak Csak a privatizáció nem hoz fellendülést- Eddig a pénzügyi politi­kát értékelte. Mi a vélemé­nyük az iparpolitikáról vagy az agrárszféra helyzetéről?- Nincs esélyünk hatékony és nyereségesen termelő ipar kialakítására akkor, ha előbb nem teszünk lépéseket a kor­

Next

/
Thumbnails
Contents