Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. november Interjú Hasznos Miklóssal Magyar Gazdaság Kormányhű emberek kerüljenek gazdasági pozíciókba! Bízom abban, hogy ez a koalíció, ha más belső arányokkal is, de újabb négy évig fog kormányozni - hallhattuk Hasznos Miklóstól. A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője bizonyos abban, hogy pártja legalább a szavazatok 18-20 százalékát szerzi meg a következő választások idején. Az újabb ciklusra készülődve a gazdaságpolitikus elmondta: a KDNP alapvető fontosságot tulajdonít a privatizációnak, s mindent megtesz a gazdaság élénkítése érdekében. A kereszténydemokraták - adta tudtul - két kérdésben nem alkusznak: szociális piac- gazdaságot fognak építeni, és ragaszkodnak a vallásszabadság intézményéhez.- Úgy tapasztalom, a kereszténydemokraták ugyan hangoztatnak bizonyos követelményeket a kormánnyal szemben, de aztán később meg- alkusznak. A pótköltségvetés elfogadását kezdetben teljes mértékű kompenzációhoz kötötték. Ez azonban azért sem valósulhatott meg, mert két hónappal előbbre hozták bevezetését, miközben a kompenzáción nem sokat változtattak. Önök mégis megszavazták a javaslatot. Egyrészt mintha nem venné igazán ko- alícióspartner-számba önöket a miniszterelnök, másrészt pedig úgy tűnik, nem szeretnének szakítani a kormánnyal és kiesni a hatalomból.- Mi a saját politikánkat képviseljük, de ha az erőviszonyok nem engedik érvényre juttatni elképzeléseinket, akkor megpróbálunk ésszerű kompromisszumot kötni. A pótköltségvetés szavazása előtt például eljött hozzánk a pénzügyminiszter. Mi akkor elfogadtuk. hogy a kormány csak abban az esetben tudja működtetni az országot, ha megszavazzuk a pótköltségvetést. Ennek azonban ára volt. Egyrészt a kormánynak jövőre kedvezményes hiteleket kell nyújtania a vállalkozóknak és támogatnia kell a gazdaság élénkítését. Másrészt garanciát kértünk arra. hogy a kisnyugdíjasokat és a családokat teljes mértékben kompenzálni fogják.- \ jövő évi költségvtics tervezete összeállításakor kérték-e pártjuk véleményét?- Természetesen, az egyeztető tárgyalásokon részt vettünk, és szakértőink javaslatait figyelembe is vették. Mindez bizonyítja, hogy a koalíciós együttműködés az utóbbi időben kielégítővé vált, s nincs szó arról, hogy a kormány ne venné komolyan koalíciós partnereit. Csúcsminisztérium a részérdekek ellen- Három éve van hatalmon az Antall-kormány, illetve a mögötte álló három koalíciós párt. Mennyire elégedettek a gazdaságpolitikával?- Az első időben teljesen indokolt volt a restriktiv gazdaságpolitika, hiszen az inflációt másképpen nem lehetett volna megtörni. Most úgy látjuk, ez a megszorító politika elérte célját, s másfél-két év után már ésszerűtlen volt merev alkalmazása. Mint ahogyan ma már helytelenítjük a költségvetésnek, valamint a jövedelemelvonásoknak a középpontba állítását és a pénz- kiáramlás visszafogását is. Ha ugyanis hosszú távon a belföldi keresletet újabb és újabb elvonások révén folyamatosan csökkentjük, akkor ennek komoly negatív hatása van a gazdaságra. Különösen egy olyan nemzetgazdaság, mint a magyar esetében, amelynek időközben kiviteli problémái is keletkeztek.- A költségvetésnek már két évvel ezelőtt is jelentős hiánya volt, nem beszélve az idei esztendőről. Ez viszont azt is jelenti, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem igazán restriktiv, hiszen a büdzsén keresztül százmilliárdokat áramoltat a gazdaságba, s a forintokat nem beruházásokra költi.- A költségvetést így önmagában nem lehet értékelni, mert a büdzsére hat a külső és a belső államadósság visszafizetésének kényszere is. Másrészt az államháztartás deficites volta még nem jelenti azt, hogy az élénkítésre ne lehetett volna sort keríteni. Megjegyzem, abból a szempontból igenis restriktiv volt a kormány gazdaságpolitikája, hogy az infláció letörése érdekében mindenáron igyekezett kézben tartani a pénzkiáramlást. Ha nem ilyen kérlelhetetlenül szigorú ebben, akkor egy vágtató inflációnak lehettünk volna szenvedő alanyai. Ezért mondom azt, hogy kezdetben, amikor a volt KGST-piacon jelentősen csökkentek exportlehetőségeink, teljesen indokolt volt a restriktiv politika. Ezzel akkor a kereszténydemokraták is egyet- Mikor következett be a fordulópont?- Úgy ítéljük meg, hogy tavaly már el kellett volna kezdeni a gazdaság élénkítését.- Hogyan?- Álláspontunk szerint a restrikció mérséklésével és a belső kereslet növelésével. Azokon a területeken, ahol a teljesítmények gyarapodnak, növelni kellene a pénzkiáramlást, és emellett a vállalkozások élénkítését is üdvösnek tartanánk. Ezen belül természetesen az adóterhek csökkentését is támogatjuk.- A gazdaság élénkítése nagyon sok negatív hatással járhat. Például a belső kereslet növelésével lökést kap az infláció, nem beszélve arról, hogy a kormánynak nincs pénze egy élénkítési akcióra.- A probléma megoldása valóban nehéz. Éppen ezért mi kezdettől fogva támogattuk egy gazdasági csúcsminisztérium létrehozását. A jelenlegi felállásban ugyanis részérdekek ütköztetése zajlik, és minden tárca harcot vív a saját szempontjainak érvényesítéséért. Ha v iszont csak egy szakminisztérium irányítaná a gazdaságot, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. A csúcsminisztérium ugyanis nem engedné érvényesülni a részérdekeket, hanem komplex módon, makroökonómiai szempontoktól vezérelve végezné munkáját. Az általunk jónak tartott struktúrában természetesen komoly szerepet szántunk a gazdasági kabinetnek és az Érdekegyeztető Tanácsnak Csak a privatizáció nem hoz fellendülést- Eddig a pénzügyi politikát értékelte. Mi a véleményük az iparpolitikáról vagy az agrárszféra helyzetéről?- Nincs esélyünk hatékony és nyereségesen termelő ipar kialakítására akkor, ha előbb nem teszünk lépéseket a kor
