Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám

1993. november AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 11 Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György A Miniszterelnöki Hivatal közleményt adott ki ar­ról, hogy az alkotmány értelmében a jelenlegi magyar par­lament mandátuma 1994. május 3-án lejár és az új választást ezt követően három hónapon belül ki kell írni. Hogy az augusztus 2-ig terjedő időben mikor kerül sor a választásra, annak eldöntése a köztársasági elnök joga. Er­ről a kormányfő levélben tájékoztatta Göncz Árpádot, aki újságíróknak kijelentette, hogy a időpontot kellő időben ki fogja hirdetni. A Magyarok Világszövetsége berkeiben uralkodó zilált állapotokra vet újabb fényt, hogy a Szövetség két évvel ezelőtt indított reprezentatív folyóirata, a "Világszövetség" bejelentette: beszünteti megjelenését. Mint kiderült, a kiadók rosszul mérték fel a piacot, mert a lap nem tudta eltartani önmagát. Jóllehet 71 országba küldték szét (nagyobbrészt mutatványszámként magyar egyesületeknek, iskoláknak, templomoknak, könyvtárak­nak), nem jött össze annayi előfizető, mint amennyire számítottak. A trianoni területeken élő határontűli ma­gyarok anyagiak hiányában nem voltak képesek megrendel­ni a kéthetenként megjelenő terjedelmes újságot, a nyugati magyarságnak pedig megvannak a saját lapjai és nem muta­tott különösebb érdeklődést az őt a "régi" Világszövetség ''honvágyújságjára" emlékeztető lap iránt. Ha a hazai viszo­nyokról akar tájékozódni, inkább megrendel egy napilapot, mint a világszövetségi közlönyt, ami mögött egy kicsit még ma is propagandát sejt. Az emigránsok megszokták, hogy a Benczúr-utcából hosszú éveken át ingyen kapták a hazacsa­logató Magyar Híreket (aminek költségeit akkor a pártál­lam fedezte), most szokatlan számukra, hogy fizessenek az utódért. A nagy hírveréssel beharangozott esztergomi Suzuki-gyárban máris ellentétek támadtak a magyar munkások és az üzem vezetősége között. A japán tőkéseknek ugyanis nincs ínyére a szakszervezet és minden eszközzel akadályozzák annak megalakulását. A dolgozók viszont szeretnének kollektív szerződést kötni, mert így szeretnék rendezni a vitás kérdéseket, a túlórák ügyét és a bért, amit keveselnek. A munkások legutóbb egy közeli másik üzem területén tartottak gyűlést, mert a Suzuki vezetősége nem adott rá engedélyt és ott eldöntötték: küldöttségileg kérik fel az igazgatóságot, hogy a Munka Törvénykönyvének megfelelően járjon el az érdekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A gyár nem biztosít helyiséget a szakszervezetnek, mert azzal érvel, hogy az vámszabad terület. Legutóbb a vasasok szakszer­vezeti tanfolyamot rendeztek Esztergomban, de a Suzuki dolgozóit oda sem engedték el. A Vasas Szakszervezet egyik helyi vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a japán tőkések csak az alacsony munkabérek miatt várható magas profit miatt alapítottak gyárat Magyarországon s erre mutat az is, hogy a munkaügyi viták kiéleződése óta azzal fenyegetőznek, hogy elviszik a gyárat Ukrajnába, vagy Romániába, ahol még alacsonyabbak a bérek. A japán gyárosokkal ígéretesen indult mézeshetek elég hamar elmúltak és a jövő nem látszik túl bíztatónak... Szegeden és Makón illegális fegyvergyártó üze­meket leplezett le a rendőrség lakossági bejelentés nyomán elindult nyomozása. A két határszéli városban két helyen is találtak több tízezer korszerű kézi lőfegyver összesze­reléséhez elegendő alkatrészt. A fegyvereket jugoszláv ál­lampolgárok rendelték meg, akik egy harmadik, ugyancsak fegyverembargó alá eső országban értékesítették volna a szállítmányt. A rendőrség az ügyben a nyomozás érdekében hírzárlatot rendelt el. A magyar kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben 1993. szeptember 29-i hatállyal 4,5 százalék­kal leértékelte a forintot. Az eddigi leértékeléseket meghaladó arányú leértékelést a kormány az ország exportképességének megőrzése céljából határozta el, mert ahhoz, hogy a külpiacon versenyképesek maradjanak a magyar termékek, reális árak kialakítására van szükség. A leértékelés előnyös hatással lesz a magyar exportra - mondta a kormányszóvivő. (Mindez a második világháború végső szakaszában kiadott német hadijelenté­seket juttatja az ember eszébe: az ellenségtől való rugalmas elszakadás a front megrövidítését célozza, ami erősíti a védelmet. Aztán nemsokára bekövetkezett az összeom­lás...) "A Magyar Szocialista Párt az egyetlen olyan párt a magyar politikai palettán, melynek egyaránt vannak kor­mányzati és ellenzéki tapasztalatai, ezért mindkét szerep­kört képes betölteni" - mondotta Horn Gyula, az MSZP elnöke a pártvezetőség legutóbbi tanácskozásán, melyen a jövőévi választási taktika volt a főtéma. Horn Gyula még kifejtette, hogy pártja elutasítja a visszarendeződés és a re- vans (!) gondolatát, ugyanakkor vállalja a múltat. Kijelen­tette: az MSZP bocsánatot kér a magyar néptől mindazért, ami 1956-ban történt, s ezt annak ellenére teszi, hogy az akkori eseményekhez magának az MSZP-nek semmi köze sincs. — Ravasz taktika és lehet, hogy beválik: megbánást mutatni a múltért és ezzel ámítani azokat, akik úgyis csaló­dottak a mai demokratikus rendszerben és nosztalgiával gondolnak vissza a hajdani MSZMP időkre...

Next

/
Thumbnails
Contents