Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
28 _ AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. január Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán AZ ORVOSTUDOMÁNY ÚTTÖRŐI 1. rész Az ember társas lény. Legalább is így tanultuk, ha jól emlékszem az elemi iskolában. Különösen vonatkozik ez a mai társadalomra. Legfontosabb igénye a segítésre, egészségének megőrzésében, fenntartásában van. A kezdeti, de még a mai primitív társadalmak javasainak, kuruzslóinak voltak /vannak/ ismeretei a bajok megállapítására. Ismertek /ismernek/ természetadta növényekből készített porokat, folyadékokat a gyógyításra. Természetesen ezek csak a megfelelő ráolvasások egyidejű alkalmazásával használnak. A televízióban még ma is láthatjuk néha, amikor a healer/preacher homlokon üti a páciensét. Ezzel idézi elő az azonnali gyógyulást A mai orvostudomány kezdetét kr.e. V. században Hippocrates fellépésének idejére tehetjük. Az ő tanait követték a görögök, később a rómaiak. Hippocrates az emberi szervezet erőntartását tartotta fontosnak, ezért elsősorban a szervezetet erősítette a kórokozk leküzdésére. A középkorban a rászorulók ellátása a papok, szerzetesek kötelessége volt. Nekik bő ismereteik voltak a tünetek felismerésében. Nagy készletekkel rendelkeztek a maguk gyűjtötte gyógynövényekből. Ebben az időben az arabok különösen a gyógyszertant vitték magas fokra. A XV. században /1493-1541/ Paracelsus svájci természetkutató teremtette meg az orvosi vegytant. Ő hangoztatta, hogy az alkémia célja a gyógyszerek előállítása kell, hogy legyen nem pedig az aranycsinálás. A XVIII. és a XIX. században rohamos fejlődésnek indult az orvostudomány. Az olasz Malpighi /1628-91/ szövettani kutatásai, a svájci Haller /1707-1771/ kórélettani kutatásai segítettek sokat. A himlőoltást az angol Jenner Edward /1749-1823/ alkalmazta először, megvetve ezzel az immunitás alapjait. Joseph Lister /1827-1912/ ugyancsak angol, sebészorvos, a műtéteknél nem csak a beteget, de az egész környezetet fertőtlenítette. A XIX. század ajándékozta meg az embert a kloroformmal, ami az operációk elvégzését könnyítette meg. A Magyar Posta 1987 és 1989-ben bocsátott ki 5-5 bélyegből álló sort orvosokról, akiknek munkája különösen előbbrevitte az orvostudományt. Most az első bélyegsort ismertetjük és mutatjuk be. Hippocrates /kr.e. kb. 460-ban született, meghalt 377-ben/. A betegség megállapításában a látást, hallást, szaglást, ízlelést tartotta fontosnak. Elmélete szerint a betegség a test küzdelme a kóros behatások ellen. Ezért a fősúlyt a test küzdőerejének fokozására helyezte. Tanításait az "Aphorismoi" c. munkájában összegezte. Avicenna ibn Sinna /980-1037/ arab orvos, bölcselő. Bokharában a mai Üzbegisztánban, főként orvostudományokat tanult. Több írásmunkája közül a "Canon Medicináé" az amelyik a gyógyászat teljes rendszerét felöleli. Fél évezreden át forrásmunka volt. Amrosie Páré /kb. 1510-1590/ francia sebész, katonaorvos. Először alkalmazta az ütőér elkötést a vérzés megelőzésére. Ugyancsak ő vezette be a vérző sebnek forró olajjal történő fertőtlenítését. Művégtagok használatát és készítését szorgalmazta. Kórtüneteit anyanyelvén írta le, mivel nem volt szakszerű kiképzése. William Harwey /1578-1657/ orvos, londoni egyetemi tanár. Ő fedezte fel, hogy a vér az erekben kering és állapította meg a szív feladatát a keringés fenntartásában. Több munkája jelent meg latin nyelven. Semmelweis Ignác /1818-1865/ Osztályán a fertőzést előzte meg egyszerű klóros mésztej oldatban való kézmosással. Ezzel a szülő nők ezreit mentette meg a legtöbbször halállal végződő gyermekágyi láztól. Rosszindulatú irigység, mellőzés és emiatt további áldozatok ezreinek halála tönkre tette idegeit. A döblingi elmegyógyintézetben halt meg. Halálának oka hullamérgezés volt, amely ellen oly sikeresen küzdött. "Whidout Semmelweis my achievement would be nothing. To this great son of Hungarian Surgerey owes most". Joseph Lister a steril operációk ATYJA nyilatkozott fentiekkel hazánkfia érdemeiről, akinek nyomain jutott 20 évvel később a nemzetközi elismeréshez és Angolország magas kitüntetéséhez. Hazánk fővárosa 1906-ban szoborral állított emléket neki, s a tabáni házat amelyikben született emléktáblával díszítették. Chicagóban a "Hall of Immortals"-ban ugyancsak szobor és egy nagyméretű olajfestmény örökíti meg emlékét. A Magyar Posta 1932-54-60-65 és 87-ben egy- egy bélyeggel emlékezett meg róla. Hippokrates
