Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. november SZÁZHUSZONNÉGY ÉV BÖRTÖN Európa ott ér véget, ahol véget ér a jog. Mégis néha naiv illúziókat táplálunk arról, hogy talán mégis, mától holnaptól Románia jogrendje közelít az egyetemes európai jogrendhez. Hiszen a forradalom óta eltelt három év. Akkor azt Ígérték, ebben az országban soha többé nem lesz jogtiprás. Hazudtak akkor is, és hazudnak most is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint annak a hét székelyföldi magyarnak sorsa akire 124 évet mért ki a román "igazságszolgáltatás". A miértre könnyű a válasz. Több mint kétmillió magyart kell ott félelemben tartani. Ezért fontos, hogy az illetők magyarok legyenek, lehetőleg székely magyarok. És főleg ártatlanok. Ha ez a három együtt van jöhet a bíróság. De mi is történt akkor ott Zetelakon és Oroszhegyen. 1989. december 22-én egy zetelaki legény a rendőrség ablakából a Ceausescu bukását ünneplő tömegnek azt kiáltja: "Szabadság". A válasz nem késik. Az egyik talán a leghírhedtebb milicista hasba lövi a fiút. A népharag elindul, hogy megbosszulja ezt a gaztettet. A milicista talán félelmében, talán részegségében fejbe lövi magát. Néhány hónap kell csak a hatóságoknak, hogy eszméljenek. Itt az alkalom a leszámolásra. Találomra kiválasztanak három székely fiút, akiket bilicsbe verve, farkaskutyák őrizetében hurcolnak a bukaresti legfelsőbb bíróságra. Az, hogy ezen a tüntetésen a három fiú közül kettő ott sem volt, hát fontos ez? Amikor ezt a tanúk sorra bizonyítják, a bíró rájuk formed: -Ha ők nem voltak ott, akkor maguk voltak. Mind ezt az a bíró mondja, aki védője volt Elena Ceausescunak azon a bizonyos bírósági komédián, melynek a végén a Kárpátok géniuszát, és feleségét lelövik mint egy kutyát. Oroszhegyen ugyancsak az nap mint Zetelakon, a népitélet végez a leggyűlöltebb helyi milicistával. Azzal a milicistával akinek a pincéjében valóságos kinzókamra van, és ahol középkori módszerekkel kínozták a letartóztatottakat. A bosszú itt is hasonló. Találomra kiválasztanak négy székely fiút, és elhurcolják. Ők heten százhuszonnégy évet kapnak ártatlanul. Többet mint a forradalom alatt elkövetett kommunista gaztett elkövetői összesen. Pedig ezek több mint ezer embert gyilkoltak meg. Erre a mocskos román bírósági komédiára még az jellemző, hogy maga a köztársasági elnök jelentette ki 1989. decemberében, hogy a forradalom alatt történt kilengések miatt senkit nem fognak megbüntetni. Erről később törvény is született. Valóban a tömeggyilkosokat nem büntették meg. Kerestek helyettük hét ártatlan magyart. Mert Romániában a jog így működik. Abban a Romániában ahol naponta arcátlanul világ képébe hazudják, hogy ott már minden nemzetiségi problémát megoldottak. Meg, százhuszonnégy év börtönnel. Ez a Románia szerelne bekerülni az Európa Tanácsba. Vajon mit mondhat ez az ország ebben a nemzetközi szervezetben. Egyáltalán, van e erkölcsi joga megszólalni? Zetelakon ma már mindenki elfelejtette azt az örömkiálltást, hogy - "szabadság". Ha mégis valakinek eszébe jutna, ott a válasz, százhuszonnégy év börtön. Odaát ebbe az etnikai tisztogatásba ez is beletartozik. Mi magyarok határainkon belül és túl nem tehetünk mást mint a világba kűrtőljük, hogy Európa peremén Romániában módszeresen pusztítják a magyart. Addig kell ezt ismételni amig a világ jobbik fele meg nem hallja kétségbeesett szavunkat, nehogy Erdély Bosznia sorsára jusson! Soós Géza, Balassagyarmat * * Antall József a kölni egyetem 1. számú belgyógyászati klinikáján van kezelés alatt. Az MDF országos választmánya levélben biztosította a miniszterelnököt, hogy annak biztos tudatában várja hazatérését, hogy 1994-ben is ő vezeti a párt országos listáját. II. János Pál pápa táviratban kívánt mielőbbi fel- gyógyulást a miniszterelnöknek. A római katolikus egyház feje "imádságos közelségét és együttérzését" fejezte ki a magyar kormányfőnek. * A Los Angeles Times újvidéki tudósítója azt írja, hogy míg a külföldi megfigyelők zöme Koszovói tartja a balkáni konfliktus következő összeütközési pontjának, valószínű, hogy a Vajdaság lesz a szabadrablás és a nemzetiségi tisztogatás legközelebbi áldozata. * A német gazdasági minisztésium értesítette a bonni magyar nagykövetséget, hogy Németország részt kíván venni az 1996-os budapesti világkiállításon. * Amerikai nyomásra az izraeli hadügyminiszter megerősítette, hogy fegyvereket szállítottak Kínának. ■k Az 1947-ben halálra ítélt és kivégzett Jány Gusztáv tábornok ügyében a Legfőbb Ügyészség perújrafelételt rendelt el s az újratárgyalás első fordulójára most került sor a Legfelső Bíróságon. Jány Gusztávnak bűnbakként kellett meghalnia a 2. magyar hadsereg doni tragédiája miatt, amiért nem is őt terhelte a felelősség. Terhére rótták még azt a hadparancsot, amit a visszavonuláskor adott ki s melyben a végsőkig való helytállást követelt katonáitól. A bíróság megállapította, hogy a hadparancs nem ütközött a korabeli szolgálati szabályzatba, aminthogy a tizedelésre és a túszszedésre vonatkozó parancsok sem mondtak ellen a nemzetközi normáknak és a világháborúban mindkét fél alkalmazta azokat. A Legfelső Bíróság ítélete a közeljövőben várható.
