Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
1993. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 21 A „guruló dollárokról” Dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselő és jelen sorok írója 1993. április 15-én beadványt küldött a legfőbb ügyészhez, melyben kérték az úgynevezett „guruló dollárok" ügyében a nyomozás újraelrendelését, s ennek nyomán a vádemelést. A beadvány lényegének megértéséhez szükséges az ügy előzményeinek ismerete. A televízió 1991. december 6-i Panoráma műsorának adásában komoly terhelő bizonyítékot tárt fel Alckszandr Icvlahov főszerkesztő arra vonatkozóan, hogy az MSZMP (illetve az MDF) vezetői az elmúlt évtizedekben súlyos dollármilliókat juttatakki a Szovjetunióba a Nemzetközi Szolidaritási Alap részére. Az alap titkos volt, így sem a pénzeszközök kijuttatásáról, sem felhasználásáról nem lehetett tudni bővebbet, de azt igen, hogy csatlakozott hozzá több testvérpárt, így a magyar is, egészen 1987-ig. A főszerkesztő több írásbeli dokumentumot mutatott fel az üggyel kapcsolatban, amelyeken magyar pártvezetők neve szerepelt. Az adás nyomán Kéri Edit felháborodott levelet írt az ügyészségnek, melyet feljelentésnek minősítettek, s 1992. március 9- én elrendelték a nyomozást devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt. Az eljárást azonban a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal egyéves nyomozás után megszüntette, s megállapította, hogy a deviza- gazdálkodás körében elkövetett cselekmény nem bűncselekmény, illetve a még felmerült „hivatali visszaélés" bűntette elévült. A határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. (Budapesti Ügyészségi Nvomozó Hivatal Nyom. 1/1. 15. Í97/1992.) Ma még nem tudhatjuk pontosan, hogy mi történt; a megszüntető határozat mindenesetre számos olyan tényt közöl, melyeket eddig nem ismert a nyilvánosság. Ezért egyes tényeket legcélszerűbb a határozatból szó szerint közölni (elhagyva az érintettek neveit). Mit állapított meg a nyomozó hatóság? 1. Az SZKP KB Politikai Bizottságának 1950. július 19-én kelt határozatával hozták létre, ... a baloldali munkásszervezetek megsegítését szolgáló Nemzetközi Szakszervezeti Alapot, amelynek elnevezése 1965-ben A baloldali munkásszervezetek megsegítését szolgáló nemzetközi - később valamilyen módon - Nemzetközi Szolidaritási Alapra változott. Az alaphoz a kínai, a csehszlovák, a román, a lengyel, a német, a magyar, majd a bolgár kommunista párt csatlakozott. Az alap 1990-ig működött; a hozzájárulást a kínaiak 1962-től, a románok 1977-től, a lengyelek 1980-tól, a magyarok 1987- töl megszüntették. Az alapból nyújtott anyagi támogatás elosztásáról kezdetben az SZKP döntéseit adaptáló, három főből álló „kuratórium" rendelkezett, amelynek 1951-ben magyar tagja is volt, kiléte azonban a nyomozás során nem volt megállapítható. A kuratórium 1954. évtől már formálisan sem működött. 2. Az MDP, illetve az MSZMP összesen 16 680 000 dollárral járult hozzá az alaphoz. Az 1960-tól már rendelkezésre álló bizonylatok alapján tényként állapítható meg, hogy az 1960-1987. évek alatt e célra vásárolt 14 000 000 USA-dollár a vásárlás időpontjában érvényes hivatalos árfolyam szerint 401 230 900 forint értéket képviselt. 3. Az alap felosztásába az SZKP-n kíviik a többi pártnak nem volt beleszólása, erről csak utólag kaptak tájékoztatást. 4. A Moszkvában kezelt szolidaritási alaphoz való hozzájárulást - az SZKP kérésének megfelelően - a legnagyobb titoktartás övezte, ... Az e célra fordított összeg sem a párt költségvetésében, sem a könyvelési nyilvántartásokon nem szerepelt. Az alaphoz való hozzájárulás fizetésére esetenként a Politikai Bizottság, illetve a KB Titkárság tagjainak utólagos tudomásával és egyetértésével került sor. 5. Az MSZMP az alaphoz való hozzájáruláshoz szükséges valutát a Magyar Nemzeti Banknál vásárolta meg. ■ A több mint két évtizedes gyakorlat szerint a lebonyolítás a köiretkezö volt. A pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjének szóbeli kérésére X. Y. utasította az MNB Devizapénztárának értéktárát, hogy a szükséges összegű valutát gyűjtsék össze. A bankjegyek összegyűjtése után azokat X. Y. rendelkezésének megfelelően, semleges - MNB-bé- lyegzőlenyomatot nem tartalmazó - papírcsomagolással látták cl. Az így előkészített valutáról az X. Y. által meghatározott napon a Devizapénztár az előírásnak megfelelő 5 példányban kiállította a „ Valuta- és devizaeladási elszámolás" bizonylatot. A bizonylat egyik példánya kiviteli engedélyként szolgált. A bizonylaton azonban a vevő nevét nem tüntették fel - a bizonylatot kiállító pénztári dolgozók nem is tudtak arról, hogy a valutát az MSZMP vásárolta -, az esetek többségében, így az 1984. és 1987. években is „Intern " megjelölést alkalmaztak, 1980. és 1982. években vevőként X. Y.-t, 1985. évben pedig az OTP V. kerületi fiókját tüntették fel. Az előkészített csomagot a devizapénztár értéktárából X. Y. dolgozószobájába vitték, és ott közvetlenül neki adták át. X. Y. a dollárt tartalmazó csomagot még azon a napon átadta a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjének, aki ezt az MSZMP külügyi titkárához továbbította. Ezután a csomagot, amely 650-650 000 dollárt tartalmazott, átadták Szovjetunió budapesti nagykövetének. 6. A valuta egyénért ékét az MNB-nek minden esetben megtérítették, a következő módon: Az OTP, megbízás alapján, az átutalást az MSZMP-nek az OTP központjában és az V. kerületi fiókban megosztva vezetett „PM. Szervezési és Üzemi Hozzájárulások" elnevezésű titkos számlájáról - a megbízó számlatulajdonos nevének feltüntetése nélkül - egy-két napon belül teljesítette. 7. Az MSZMP által az alap támogatása céljából évente vásárolt valuta nincs összefüggésben a PM által engedélyezett valutakerettcl - azaz engedélyezett kereten felüli eladás, illetve vásárlás volt. Az MSZMP ezekhez az engedélyezésekhez a PM-től keretet nem kért és PM által engedélyezett kerettel nem. rendelkezett. A kereten felüli eladásra... X. Y. szóbeli hozzájárulása alapján került sor, de erről az MNB- nél semmiféle irat vagy feljeg\/zé$ nem készült. A valutaeladás ismertetett módon történt lebonyolítása folytán a Magyar Nemzeti Banknál nem készült és nem is maradt egyetlen olyan bizonylat sem, miszerint a valuta vásárlójaként az MSZMP szerepelt volna. 8. Az MNB-nél vezetett folyószámlán együtt kezelték az MSZ.MP különböző forrásokból - tagdíjakból, a pártvállalatok befizetéseiből, az állami költségvetési térítésből és egyéb befizetésekből - származó bevételeit, s így ma már nem lehet megállapítani és kimutatni, hogy az MSZMP e titkos számlára eszközölt átutalásokat milyen forrásból származó bevételekből fedezte. Kettős mércéjű jogszolgáltatás Az idézett tényekből egészen röviden összefoglalva a következők állapíthatók meg: Az országból kijuttattak 16 680 000 USA-dollárt (404 230 900 forintot) a legnagyobb titoktartás közben úgy, hogy ez az összeg sem az MSZMP költségvetésében, sem a könyvelési nyilvántartásokban nem szerepelt. Mindez szóbeli utasítás alapján történt, meghamisított tartalmú devizabizonylatokkal. A vásárlást egy titkos forintszámláról oldották meg, a PM nem adott engedélyt a deviza kivitelére. Vásárlóként sehol nem tüntették fel az MSZMP-t. A valuta kijuttatása az országból diplomáciai mentességet élvező személyek útján történt. Mindezek a tények nagyon súlyos jogi aggályokat ébresztenek a megszüntető határozattal szemben. Úgy tűnik ugyanis, hogy csak a devizagazdálkodás szabályainak megsértése lenne a probléma, holott Magyarországot 400 millió forint összegű kár érte, így felmerült, hogy vagyon elleni bűncselekményt is elkövettek (sikkasztás vagy hűtlen kezelés). Mindez úgy történt, hogy közokiratok tartalmát meghamisították (közokirat-hamisítás). Sajnos ezekről a cselekményekről a nyomozó hatóság semmit nem szólt, nyomozást e tekintetben - úgy tűnik - nem folytattak le. A megszüntető határozat egyáltalán nem foglalkozik a Panoráma 1991. december 6-i adásában felmerült bizonyítékokkal, s az ott megjelölt MSZMP- vezetőkkel. így a határozat alapján úgy tűnik, mintha kizárólag az ügyletet részben végrehajtó MNB-vezetők felelőssége kerülhetne szóba. Holott a kezdeményezés az MSZMP-töl indult ki, a súlyos pénzügyi szabálytalanságok jelentős része is itt találha-
