Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. szeptember Japánból hazafelé utaztában Clinton elnök útbaejtette Dél-Koreát és meglátogatta az országot Észak-Ko- reától elválasztó demilitarizált övezetet, ahol arra annak a hídnak a közepéig is elment, ami a határt jelenti a két Korea között. Clinton, aki katonasapkában fogadta az amerikai határőrség tisztelgését, a hídról messzelátóval elolvasta az északi őrállomás falán díszelgő feliratokat: "Yankee Go Home" és "South Korea Is a Colony of the Imperialist United States." A szakadatlanul ömlő monszunesőzés miatt az elnök nem helikopterrel érkezett, hanem gépkocsin hajtott a határig, ami 30 mérföldre fekszik Szöultól, Dél-Korea fővárosától. így viszont jól megfigyelhette azokat tankakadályokat és aknamezőket, amelyek egy esetleges északi inváziótól hivatottak megvédeni a déli fővárost. A látogatás után tartott sajtókonferencián Clinton kijelentette, hogy a kormánya minden körülmények között eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy megvédje Dél-Koreát egy kommunista támadástól és figyelmeztette Phenjant, hogy ne próbáljon atomfegyert használni, mert az Észak-Korea végét jelentené... Clinton dél-koreai politikusokkal folytatott tárgyalások után feleségével együtt Hawaiiba repült, ahol tisztelgett a Pearl Harbor-i japán orvtámadáskor elsüllyesztett Arizona csatahajóval a hullámsírban halálát lelt ezerkétszáz amerikai hősi halott tengerész emléke előtt. Gracsov orosz és Onyszkiewicz lengyel védelmi miniszter Moszkvában katonai együttműködési szerződést írt alá országaik között. Az egyezmény magábafoglalja a kölcsönös segélynyújtási kötelezettséget, arra az esetre, ha a szerződő felek valamelyikét külső támadás érné. A tárgyalások során áttekintették az orosz csapatok Lengyelországból való kivonásának menetét és megállapították, hogy az fennakadások nélkül folyik s a jelek szerint az év végéig be is fejeződik. Az Új Kína ügynökség pekingi jelentése szerint az Egyesült Államokból, illetve Mexikóból visszairányított illegális kínai emigránsok első csoportja visszaérkezett Kínába. Az első 145 embert szállító mexikói repülőgép július 19-én szállt le Fujian tartomány Xiamen városának repülőterén, ahol a kínai biztonsági szolgálat ügynökei fogadták a szállítmányt. Még két repülőgépet várnak Xia- menbe a következő napokban, melyek során mindhárom kínai csempészhajó 650 utasát visszaadják a kínai hatóságoknak. Pekingi hivatalos körök nyilatkozata szerint a visszatérőkre nem vár szigorú büntetés, de átnevelő iskolán mindenképpen át kell menniök, hogy még egyszer ne jusson eszükbe illegálisan elhagyni hazájukat. A Koping-Dator Rt. intézet július közepén kiadott legújabb jelentése szerint Közép- és Kelet-Európábán jelenleg egyedül Lengyelország gazdasága mutat növekedést, valamennyi többi országra a visszaesés jellemző, bár vannak jelek annak mérséklődésére. A világgazdaság javuló tendenciát mutat, mert az Egyesült Államok és Kanada már túljutottak a recesszión, bár Nyugat-Európa még csak az idén jut el a mélypontra. Némi optimizmusra ad okot, hogy Oroszországban megállt a termelés hanyatlása és az infláció is lelassult. Csehországot a szövetségi állam szétesése gazdaságilag jobban megviselte, mint ahogy azt a szakértők várták. Az ipari termelés és a GDP egyaránt 5-7 százalékkal csökkent. Ugyanígy megrázkódtatást okozott a szétválás Szlovákia számára is, ahol a veszedelemesen meglódult infláció már 20 százaléknál tart. Románia mutatja a legrosszabb képet: a termelés visszaesése még nem állt meg és az infláció súlyosan érinti a lakosságot. Németország gazdasági életére az újraegyesítés költségeivel összefüggő problémák nyomják rá a bélyegüket. A nyugatnémet területek termelése stagnál, míg a keleti országrészben hanyatlás tapasztalható. Remény van rá, hogy az export emelkedésével egy éven belül fellendül a gazdaság. Németországhoz és Magyarországhoz való közelsége miatt érdemes Ausztriának is figyelmet szentelni: az ország gazdasága fejlődést ugyan nem mutat, de visszaesés sincs. A munkanélküliség viszont emelkedik és már megközelíti a 13 százalékot. Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra! Clinton elnök erélyes lépéseket jelentett be az illegális bevándorlás megfékezésére. Előtérbe hozta a kérdést a legutóbb elfogott kínai hajók ügye, mert a bevándorlási hatóságok feltételezik, hogy ezen az úton már sokezer illegális kínai bevándorló érkezett Amerikába, de az embercsempészeknek sikerült kikerülniök a parti őrség ellenőrzését. Az illegális bevándorlóknak legkönnyebb dolguk az Egyesült Államok déli határainál van, ahol Mexikóból minden nap ezrével jönnek át mexikóiak és más délamerikaiak szerencsét próbálni. A határ őrzése megoldhatatlan feladat elé állítja a hatóságokat s így lehetséges az, hogy az elmúlt évtizedben 4-5 millióra becsülik a papírok nélkül Amerikába érkezett hispán bevándolókat. Mint a WASHINGTON POST július 28-i száma írja, Clinton Gore alelnök és Reno igazságügyminiszter társaságában jelentette be, hogy az ország érdekében megszigorítják a határok ellenőrzését s erre a célra 173 millió dollár megszavazását kéri a Kongresszustól. Ebből a pénzből növelik a határőrség létszámát és azokon a helyeken, ahol legkönnyebb a határ átlépése, kerítéseket emelnek, illetve meghosszabbítják a már meglévő határzárat. A világban nagyrészt megszűntek azok a politikai okok, amelyek indokolttá tették az Egyesült Államokban biztonságot remélő menekültek befogadását és az ország gazdaságának nagy terhet jelentenek az illegális bevándorlók. Az amerikai közvélemény teljes mértékben támogatja kormányt ebben a törekvésében: a Gallup közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 69 százaléka helyesli a bevándorlás korlátozását.
