Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-09-01 / 9. szám

1993. szeptember

AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ

17

MAGYARORSZAGI HÍREK- Szerkeszti: Faggyas Katalin, Budapest meg a világ magyarságának nagy találkozóját, s az emigrációs gyűjteménnyel képesek lesznek bemutatni az emigráció történetét napjainkig, s érzékeltetni a világban szétszóratott magyarság több évszázados küzdelmét, összetartó erejét. Cím: EMIGRÁCIÓS GYŰJTEMÉNY, H-6065 Lakitelek, Pf. 40.

Július elején véget ért a törvényhozás nyári rendkívüli ülésszaka, legközelebb augusztus végén népesítik be a képviselők a Parlament üléstermét. Az idén több mint 80 törvényt, mintegy 70 országgyűlési határozatot, egy-egy elvi állásfoglalást és nyilatkozatot fogadtak el. A nyári szünet előtt szavazták meg a közoktatási és felsőoktatási törvényt, amelyek az idén szeptemberben már hatályba lépnek. Törvényt hozott a parlament a lelkiismereti és vallásszabadságról, s az egyházakról szóló törvényt úgy módosította, hogy a katonaságnál lehetővé váljék a csoportos vallásgyakorlat. Meg kell említeni az áfa-törvényt, s az adóemelés kompenzációjáról szóló törvényt, valamint a pótköltségvetés megszavazását, továbbá az etnikai törvényt, amely mérföldkő lehet, s kedvező kihatással lesz a külföldön élő magyar népcsoportok további életére. Megszületett a határozat az állampolgárságról, a bevándorlásról és az állampolgári jogok biztosításáról is. Az 1990-es alakuló ülés óta a Parlament túl van a tízezredik iktatószámon és 344 törvényen.

Sándorfi György képviselő halálával kettőre apadt a koalíciós többség a Magyar Parlamentben. Az 1990-es választásokat követően az MDF 165, az FKGP 44, míg a KDNP 21 mandátumhoz jutott. Az akkori 386 tagú Ország- gzűlésben a kormánykoalíciót alkotó pártok összesen 230 képviselővel és 59,6 százalékos többséggel rendelkeztek. Napjainkra az MDF képviselőcsoportja - a kiválások, kizárások, halálozások és a Magyar Igazság frakció megalakulása után - 136 főre fogyatkozott. A koalíciós

többség pedig - ami a 386 tagú parlamentben 194 képviselőt jelent -, mindössze 196 kormánypárti honatyából áll.

Az EMIGRÁCIÓ A HAZAÉRT című kiállítással a lakiteleki Népfőiskolán megnyílt az Emigrációs Gyűjtemény. Az állandó kiállító helyiségekkel, olvasótermekkel, raktárakkal, technikai eszközökkel, decembertől galériával rendelkező gyűjtemény várja a magyar emigrációval kapcsolatos újságokat, folyóiratokat, könyveket, albumokat, leveleket, kéziratokat, naplókat, meghívókat, plakátokat, képeslapokat, hangfelvételeket, filmeket, videokazettákat, lemezeket, grafikákat, festményeket, szobrokat, érmeket, fényképeket... . Az írásos és tárgyi emlékeket, művészi alkotásokat szakképzett munkatársaik rendszerezik, gondozzák, a kutatásra pedig ösztöndíjat biztosítanak. Kérik a világ valamennyi részén élő magyarokat, hogy tegyék teljesebbé a gyűjteményt. Az emigrációs gyűjteménynek otthont adó Lakitelek Népfőiskolát július 6- án avatták fel. Terveik szerint 1996-ban Lakiteleken rendezik

Adományokkal segíti a határon túli gyülekezeteket a Nyírségi Református Egyházmegye. Elsősorban a Kárpátaljai és az erdélyi egyházközségek feltételeit igyekeznek javítani. Legutóbb a kárpátaljai Bulcsu település gyülekezetének adományoztak egy harangot, s hamarosan egy értékes keresztelőedényt is átadnak.

Rendfenntartó egységek felállítását tervezi a Politikai Foglyok Országos Szövetsége /Pofosz/ a fővárosban és vidéken. A tervet a Pofosz katonai szakciója dolgozta ki. Azt vállalták, hogy különböző rendezvényeken fenntartják a rendet. Az osztag tagjai azt az egyenruhát viselnék, amelyet "56-os tevékenységük elismeréseként, rehabilitásuk után a Honvédelmi Minisztériumtól kaptak.

Az orosz ügyészi szervek az ismételt megkeresés ellenére sem biztosították a lehetőséget arra, hogy a szovjet csapatok 1956-os bevonulásának körülményeiről született pártdokumentumokba a magyar ügyészség képviselői betekinthessenek. így a Zétényi Zsolt képviselő feljelentése alapján tavaly ősszel elrendelt nyomozásának nincs újabb eredménye. A magyar Legfőbb ügyészség illetékese elmondta: az eddig ismert tények alapján nem elképzelhetetlen, hogy a szovjet csapatokat nem hívta be senki Magyarországra. Ezt az eddig áttanulmányozott mintegy 70 ezer oldalnyi magyar pártanyag alapján sem cáfolni, sem megerősíteni nem sikerült.

Tovább folyik az 1956-os sortüzek ügyében elrendelt tényfeltáró vizsgálat. A Legfőbb Ügyézségtől kapott tájékoztatás szerint gyanú van arra, hogy az eddig ismert 21 sortűz mellett még legalább öt helyen lőttek a fegyvertelen tömegbe. így tehát bizonyos információk szerint Budapesten két helyütt szovjet harckocsik is a tüntetők közé lőttek. Emellett Debrecenben, Kalocsán, és Kecskeméten, de néhány más helyen is lehetett sortűz, tehát az esetek száma megközelítheti a harmincat. Az ügyészség egyébként 18 sortűz ügyében kezdeményezett vizsgálatot: október 23- án a budapesti Kossuth téren, 24-én a Néphadsereg téren, 25-én a Parlament előtt, Dunaújvárosban, a győri börtön előtt, 26-án Baj községben, Esztergomban, Miskolcon, Nagykanizsán, Szegeden és Zalaegerszegen. 27-én Berzencén, 30-31-én a Köztársaság téren, november 7-én a hűvösvölgyi katonai akadémia előtt, december 6-7-én Tatabányán, 10-én Miskolcon, 10-11-12-én Egerben, január 7-én pedig Csepelen lőttek a tömeg közé. A salgótarjáni, a