Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
1993. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15 A MAGYAR AMERIKAIAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (NFHA-MAOSZ) KÖZLEMÉNYEI: Június 4-én a New York-i Magyar Házban vitaestet tartottak Dr. Zacsek Gyula és Szilasy György országgyűlési képviselők, valamint Pongrátz Gergely, az 56-os Világszövetség elnöke. ~ A MAOSZ körlevélben fordult az amerikai magyarsághoz annak érdekében, hogy a maga lehetőségein belül erkölcsileg és anyagilag mindenki maximálisan támogassa a jövőévi magyarországi választásokon induló nemzeti-keresztény erőket, mert azok sikerétől függ hazánk jövője. - A MAOSZ levelet intézett Butros Ghali ENSZ főtitkárhoz, valamint Warren Christopher amerikai külügyminiszterhez és a boszniai válság megoldására sürgeti őket, különös tekintettel a vajdasági magyarok veszélyeztetett helyzetére. - A MAOSZ elnöksége levelet intézett Dr. Bohony Zoltán miskolci főügyészhez és kéri, indokolja meg Szendi József "Csendőrsors" című könyve ügyében, illetve a szerző ellen tett lépéseit. A MAOSZ javasolja, hogy ilyen tartalmú levelet minél többen írjanak a miskolci főügyésznek és követeljék a Szendi József ellen indított eljárás megszüntetését. Július 26-án délután Los Angelesben, a Hollywoodi Magyar Református Egyház nagytermében Dr. For- ray Pál kezdeményezésére kötetlen beszélgetésre gyűlt össze néhány helybéli írástudó magyar, akik között ott volt magánemberként Márton András főkonzul és a családi látogatáson éppen a városban tartózkodó Stirling György, a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének elnöke is. Nt. Vass Zoltán lelkész üdvözlő szavai után felkérésre Stirling György adott rövid tájékoztatót a legfrissebb washingtoni eseményekről, majd kérdések, hozzászólások és javaslatok hangzottak el az amerikai magyar sajtóval kapcsolatosan. Az estébe nyúló konstruktív megbeszélés szívélyes hangulatban ért véget. Mindazok figyelmébe, akik félnek beszélni Trianonról és attól tartanak, hogy a magyar sérelmek emlegetése - abban a korban, amikor szinte naponta változnak a határok szerte a világban - árt az ország érdekeinek. Stampa László kanadai olvasónk küldte be a mellékelt hírt, mely a TORONTO STAR június 23-i számában látott napvilágot és azt bizonyítja, hogy vannak még bátor nemzetek is, amelyek közel két évszázad után sem hajlandók beletörődni területeik elvesztésébe. A "President faces treason charges" című újsághír magyar fordításban a következőképp hangzik: "Guatemala Cityből jelenti a Reuter, hogy a főügyész bejelentette: lépések történtek arra, hogy Jorge Serrano volt elnök ellen hazaárulás címén eljárást indítsanak egy 1991. évi döntéséért, mely szerint feladta Guatemala 170 éves igényét Belize-re (volt Brit Hondurasz). Még tisztázatlan, mikor fog dönteni egy bíró arról, hogy jogos-e a vád, miként ezt a guatemalai törvények megkövetelik. Ser- ranot június 1-én mozdították el hivatalából, röviddel azután, hogy be akarta vezetni a rendeleti úton való kormányzást." Miklósházy Attila, a nyugati féltekén élő katolikus magyar hívek püspöke nyilatkozott a Pax Romana katolikus magyar értelmiségi mozgalom július 18-i budapesti gyűlésén és kijelentette: Magyarország ma nem tekinthető keresztény országnak. Az ötven év előtti állapotokat már nem lehet visszahozni és a hosszú kommunista uralom a lelkekben olyan károkat okozott, hogy azok helyrehozására legkevesebb 10-15 évet igényel. Új katolikus misszióra van szükség és szinte mindent élőiről kell kezdeni. A nyugati magyar katolikusok helyzetéről Miklósházy püspök elmondotta, hogy 50 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban 94 magyar plébánia működött, míg ma csak 35 plébániának van magyar papja, a többi betagozódott a helyi amerikai egyházközségekbe. A New Jersey állami New Brunswickban tizennyolcadszor rendezték meg a hagyományos magyar fesztivált. Az állam 150 ezer fős magyarságából idén is sokan vettek részt az ünnepségen, amelynek célja a magyar népi hagyományok őrzése és ápolása. A MAGYAR NEMZET július 1-i száma képet közöl a fesztiválról s azon fekete kislányok láthatók, amint magyar népviseletben vesznek részt a felvonulásban. TERJESSZE LAPUNKAT! A Romania Libera című bukaresti lap teljes terjedelmében közli Adrian Paunescu román szenátor (Ceausescu hajdani udvari költője) levelét, melyben a román politikus arről panaszkodik, hogy amikor gépkocsival Magyarországon utazott át, Budapest határában egy magyar rendőr inzultálta, halállal fenyegette és megalázta őt, valamint hazáját. A romániai magyarellenes hangulat szítására igen alkalmas Paunescu-levélben az áll, hogy amikor az Európa Parlament strasbourgi üléséről hazafelé tartott, a magyar fővárost elhagyva egy rendőrautó megállította gépkocsiját és a járőr egyik tagja meg akarta bírságolni. Időközben — írja Paunescu - a magyar rendőr felismerte benne "a nagy költőt és politikust", mire minősíthetetlen jelzőkkel illette, sípcsonton rúgta és pénzt követelt tőle. Később egy benzinkútnál a rendőrautó újra megállította a szenátor kocsiját és halállal fenyegette arra az esetre, ha feljelentést tesz. Végül az egyik rendőr kitépte a szenátor fiának kezéből a tankolásra előkészített pénzt, ami a szenátor szerint többszáz márka és schilling volt, majd a rendőrautó eltűnt. A szenátor megjegyzi, hogy a rendőr azért viselkedett így, mert megfertőzte a magyarországi revizionista román-ellenes légkör.
