Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-07-01 / 7-8. szám

1993. júl.- aug.

AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ

21

Különösen, ha megnézzük, hogy még a múlt században sem volt így. Sőt, a XV111. század Európájában és Észak-Amerikájában mélyen százalék- arányuk alatt voltak - s a középkorban alig találhatni egyet-egyet, még a kikeresztelkedettek között is.

És így volt ez más műveltségi körökben is. A szumír, az asszír, az egyiptomi, az ógörög, a római civilizációban sehol sincsenek azok fölfejlődő és kiteljesedő szakaszaiban - csakis a túlérett, hanyatló időszakokban jelennek meg és hatalmasodnak el.

S ennek oka a szűk faji szemléleten alapuló vallás, világfölfogás, életforma. Ez nem engedi, hogy a történelem nagy műveltségi köreinek felfutó szakaszaiban érvényesüljenek. Tudniillik, e civilizációk hite, tételes vallása egyetemes szellemiségű. Hiszen éppen ez ad módot a föl fejlődésre. S ebbe nem fér bele a szűkkeblű faji elkülönülés, és nem csupán a zsidóé, hanem bármely törzsi vallásé sem. Ez kétoldalú: nem tudja befogadni a műveltség egyetemes szemlélete, s nem akar betagolódni a dogmáihoz ragaszkodó törzsi hit. (Ezért kár emlegetni például az európai középkor zsidó gettóit. Mert onnan mindenki kijöhetett s pályát futhatott be, ha átvette a keresztény értékrendet. Mi magyarok is valami ilyet tettünk az ezredfordulón.)

Mikor azonban a civilizációk hanyatló, bomló szakaszba jutnak, s legyengülnek az erkölcsök, meglazulnak az emberi normák, mert a viszonylagos jómódba és biztonságba került milliók ezeket már nem tartják fontosnak - akkor tudnak előre törni az addig elzárt és elzárkózó csoportok. A közösségek szétverődése legyengíti a korábban erős közellenőrzést, ami kedvez a titkolódzásnak, melegágya a maffiózásnak - és megnyílik az út a törzsi erkölcshöz igazodó zsidó előtt is.

Ami eddig hátrányára szolgált, az most mind előnyére válik. Környezetében legyengült a hit - őbenne erős maradt. Keményen hiszi, hogy ő a kiválasztott, a felsőbbrendű, a gojok vezetésére hivatott, keményen tör tehát előre. Környezetében felbomlottak a közösségek, az önzővé váló egyének mind jobban egymás ellen fordulnak - a zsidóság is veszekszik egymás között, de a külvilággal szemben a faji összetartás rendszerint érvényesül. Ez ad nekik erőt, s ezen az alapon tolják- vonják egymást előre.

S a leromlott környezetben már vállalhatják a néhány általános tételre soványodott közmorált: légy humánus, segíts a nyomorékon, hajolj le az elesetthez... Sőt, föl is veheti az adott civilizáció religióját, hiszen többé nincs közösség, mely ellenőrizze, hogy szándéka komoly-e vagy csak felszínes. - És a végső szakasz, mikor az adott civilizáció értékőrző intézményeibe, hitközpontjaiba hatolnak be, s jutnak meghatározó szerephez.

Sokan úgy tartják, hogy a törtető zsidó erkölcstelen, hitetlen. Nem így van. Hit nélkül még maf- fiózni se lehet. Még a rablógyilkosnak is megvan a sajátos „erkölcse"... A téged lelkifurdalás nélkül kiforgató, letaposó zsidó igenis erkölcsös. Csak éppen saját religiója szerint, melynek tételei több ponton különböznek a befogadó közeg értékeitől.

Ezért teszi meg sorba mindazt, amire te, saját hagyományos értékeid alapján, képtelen vagy.

S ezért tud egyre szélesebb körökben előre törni a mindenkori nagy műveltségek lebomló szakaszaiban - ám sem a múltban, sem a jelenben nem tud behatolni az övéhez hasonló, faji azonossághoz, hagyományos hithez ragaszkodó társadalmakba. Lásd jelen példának az afrikai - sőt, észak-amerir kai! - négereket, s a legtöbb ázsiai nemzetet.

Ahogyan az izraeli zsidó társadalomba, közéletbe, intézményekbe se tud betörni a nemzsidó. Mert Izrael most már az egyetlen állam a judeo- keresztény civilizációban, mely bevallottan faji alapon áll. Pedig az ország lakosságának még mindig hosszú és kegyetlen „etnikai tisztogatás" után is, mintegy fele palesztin. De meg lehet nézni, hányán vannak közülük e nemzet-állam tudományos, gazdasági, művészeti, kulturális és sajtóéletében.

A tel-avivi televízióban például. Takarító, az igen. De most már talán az sem. Biztonsági okokból: mert az állam érdekei azt kívánják.

...Landeszmann azt mondja, nem asszimilál. Nem is kéri tőle senki. És egyetlen gyűlölködő hit- sorsosától sem. Aki viszont igazán hasonulni akar, azt szeretettel fogadjuk, mint mindig történelmünk során. Azt a régi jó szokást viszont kár volt föladni, hogy megnézzük: érdemes-e rá?

Minden nép jónak hiszi magát. Némelyik a legjobbnak. De még ebben sincs veszély. Széchenyi mondta, hogy a nemzetek nemes versengése is hozzájárul az egyetemes fejlődéshez. A veszély a Landeszmann által kifecsegett felfogásban van. Amikor a saját kiválóságot más népek rovására képzelik el.

íme a hírhedt landeszmanni mondat (kicsit kusza, a nyilatkozó lelki zavarosságát tükröző, de nem változtathatunk rajta): „Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékét a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bő gatya és a fütyülős barack."

Mi ilyet más népről soha nem állítanánk: önmagunkat éreznénk megalázva az igaztalan alázás által. Elismerjük számos zsidó jelentős hozzájárulását a hazai szellemi és gazdasági élethez. Az pe- dig egyenesen jó érzéssel tölt el bennünket, hogy a XJX-XX. században Magyarország volt az egyik bázis, ahol a megkopott, avítt zsidó kultúra, szellemiség modernizálódhatott. S hogy a múlt századfordulón Budapest lehetett a zsidó szellemiség