Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-07-01 / 7-8. szám

1993. júl.- aug.

AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ

ukrán-magyar határig. A gépek vadonatújak, garancia alatt állnak. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondotta, hogy annak kockázatát vállalni kellett, hogy az alkatrészellátás miatt később függőségbe kerülhetünk. Nyugati gépek ugyanis éppen kétszerannyiba kerültek volna.

Jimmy Carter volt amerikai elnök családjával együtt néhány napos magánlátogatást tett Magyarországon. Cartert fogadta Göncz Árpád és Antall József. A volt elnök felkereste a Nemzeti Múzeumot, ahol megtekintette a Szent Koronát, amely az ő elnöksége idején került vissza Amerikából Magyarországra. Szlovákia felé továbbutazva Carter megállt a Győr melletti Abda községben, ahol tájékozódott a magyarországi Habitat for Humanity International (Házat, Hazát Alapítvány) munkájáról. Az alapítványt Carter szívügyének tekinti és alkalmanként ő maga is segédkezik az arra rászorultaknak szánt házak építésénél.

Folyik a magyar országgyűlésben a pótköltségvetés vitája: Szabó Iván pénzügyminiszter június 15-én terjesztette be a költségvetést, aminek megalapozottságát több ellenzéki képviselő hevesen támadja. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter (jelenleg független képviselő) azzal vádolja a kormányt, hogy a költségvetésbe olyan tételeket épített be a kormány, amelyek segítségével "sumák módon" kb. 100 milliárd forint szabad pénzalapra tesz szert, amit a választásokra tud fordítani. Szabó Iván pénzügyminiszter védte a költségvetést és úgy tájékoztatta a Házat, hogy a Nemzetközi Valutaalap annak előfeltételeként hajlandó volt elfogadni a 185 milliárd forintnál magasabb deficitet is. Kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg a pótköltségvetést, mert az ország működőképessége függ tőle.

James McCargar nyugalmazott amerikai diplomata Chirtopher Felbe írói álnév alatt megjelent nagysikerű könyve, a Titkos háború az idei könyvhét slágere volt Budapesten — magyarul. Az angolul már három kiadást megért kötetet most adták ki először magyar fordításban, ami azért volt indokolt, mert a nyugalmazott amerikai diplomata pályafutásának legérdekesebb szakaszát a Magyarországon töltött évei jelentették: 1946-tól szolgált az Egyesült Államok budapesti követségén, ahonnét 1948-ban kellett távoznia eléggé viharos körülmények között. Rákosiék felfedezték, hogy a diplomáciai képviselet keretében titkos hírszerző tevékenységet folytat és ellenzéki politikusokkal tart kapcsolatot. Az ÁVÓ annak is nyomára jött, hogy több mint hetven embert menekített a letartóztatás elől nyugatra és az un. Peyer-összeesküvésben való részvétellel is meggyanúsították. A koncepciós per kapcsán a magyar kormány kiutasította Magyarországról. Ezekről az évekről szól a Titkos háború, melynek könyvnapi dedikálására McCargar Budapestre utazott.

Mint ismeretes, azon az MDF-es frakcióülésen, ahol 29 képviselő bejelentette a frakción belül a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport megalakulását (azzal a megjegyzéssel, hogy fenntartják maguknak a kilépés jogát), Antall József miniszterelnök azzal fenyegette meg a csoportot, hogy nyilvánosságra hozza: hányán voltak közülük III/III-as ügynökök. Ezt követően a Magyar Igazság csoport egyik ügyvezetője, Horváth Lajos képviselő felkereste a miniszterelnököt és kérte: bocsássa rendelkezésükre az általa ismert neveket, hogy megtehessék a szükséges lépéseket. A miniszterelnök ígéretet tett a nevek kiadására.

Nyilvánosságra kerültek a Magyar Demokrata Fórum balatonföldvári országos választmányi ülésének részletei. Ezen dőlt el Csurka István és képviselőtársai sorsa: tízórás maratoni vitában az ülés 85 igen, 28 nem és 6 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy kezdeményezik Csurka István, Zacsek Gyula, Balás István és Király B. Izabella kizárását a pártból. (Mint ismeretes, a parlamenti frakcióból már korábban kizárták ezt a négy képviselőt, valamint velük együtt Debreczeni József és Elek István liberális képviselőket.) A késő éjszakába nyúló és többször is kompromisszummal bíztató vita vasárnap éjfél után érkezett a fordulóponthoz. Ekkor ugyanis Antall József telefonon felhívta Budapestről Kónya Imrét és közölte vele, hogy tudomására jutott: az éppen akkor amerikai körúton lévő Zacsek Gyula több helyen kijelentette, hogy a Magyar Út mozgalom párttá fog szerveződni. A bejelentés után mintegy két órával a választmány végülis úgy döntött, hogy javasolják az etikai bizottságnak a négy, frakcióból kizárt képviselő pártból való kizárását is.

Richard von Weizsaecker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke kétnapos nemhivatalos látogatáson június 16-17-én Magyarországon járt és találkozott Göncz Árpáddal, valamint Antall Józseffel. A német elnök a Collegium Budapest intézet avatási ünnepségére érkezett a magyar fővárosba.

Mint a pozsonyi Új Szó jelenti, legutóbb vitaműsor volt a szlovák televízióban, ahol több magyar és szlovák közéleti aktivista beszélt az emberi jogokról és azt vitatta, hogy a szlovák kormány tiszteletben tartja-e nemzetiségek jogait, vagy sem. A vita szlovák résztvevői — Jan Cuper jogász és Jozef Rea, a szlovák parlament kisebbségi bi