Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. júl.- aug. zottságának elnöke - azt bizonygatták, hogy a magyarok "túlzott követeléseket" támasztanak, míg magyar partnereik - Csáky Pál és Bauer Edit - hangsúlyozták, hogy a szlovákiai magyarság nem kíván különleges jogokat, csak az európai garanciák keretében szeretné megőrizni identitását. Véleményük szerint az Európa Tanács is ezt várja el a szlovák kormánytól. A magyar-ukrán alapszerződés heves parlamenti ratfikációs vitája után Antall József miniszterelnök azt bizonygatta, hogy ez a szerződés, illetve az abban foglalt lemondás a határok megváltoztatásáról, nem szolgál precedensül és a többi szomszéddal kötendő alapszerződésben ezt nem kell okvetlenül szerepeltetni. Gyorsan rácáfolt erre Simona Miculescu román külügyi szóvivő, aki üdvözölte a magyar-ukrán alapszerződést és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kidolgozás alatt álló magyar-román alapszerződésnek is tartalmaznia kell majd egy ilyen határklauzulát, mert ez mindennek az alfája és ómegája. A szerződés sarkköve csak az lehet, hogy Magyarország lemond minden területi igényéről szomszédaival szemben, így Romániával szemben is. Melvyn Levitsky külügyminiszter-helyettest jelölték az Egyesült Államok budapesti nagykövetének. Szenátusi meghallgatás után ő foglalja el majd Budapesten a távozó Thomas nagykövet helyét. Levitsky régi diplomata, a közép-kelet-európai viszonyokban jártas. Állítólag lengyel származású. A parlament kidolgozta a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának rendjét a következő évre. Az új költségvetés 388 millió forintot szán erre a célra, ami 82 millióval keveseb, mint a tavalyi összeg. A támogatásra elsősorban egészségügyi tevékenységet folytató szervezetek, ifjúsági szervezetek és természet- valamint környezetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetek tarthatnak igényt, de kaphatnak az összegből politikai jellegű szervezetek is, mint pld. a Recski Szövetség vagy a TIB. A legmeglepőbb, hogy az állami pénzzel támogatott szervezetek között szerepel az Úttörőszövetség is! Egyes vélemények szerint ugyanis a vidéki fiatalság számára még mindig az úttörőcsapatok biztosítják a legtöbb programot. Megdöbbentő ez az érvelés egy olyan ifjúsági szervezet védelmében, amelyik a kommunista rendszer lélekmér- gezésének egyik leghatásosabb eszköze volt és a szovjet pionir-mozgalom szolgai másolásával a kiskorúak átne- velése által talán a legtöbb kárt okozta a magyar társadalomnak. Máig is értetlenül állunk szemben azzal a ténnyel, hogy a kormány nem oszlatta fel hiatalbalépése után azonnal ezt a rosszemlékű ifjúsági szervezetet (talán ez is szerepelt a paktumokban?...), de hogy a magyar adófizetők pénzével gazdálkodó költségvetésből 8 millió forintot juttassanak az úttörőknek, az már egyenesen felháborító! Dr. Balsai István igazságügyminiszter és Dr. Gaál Antal országggyűlési képviselő június 11-én Washingtonban a nagykövetségen találkoztak a helyi magyarság egy népes csoportjával. Mindkettőjük tájékoztatója igen érdekes volt, nemkülönben a hallgatóság köréből érkezett kérdésekre adott válaszaik. Itt kell megemlítenünk, hogy az igazságügyminiszter részletesen szólt arról az előkészületben lévő törvényről, amely a jövőévi választáson lehetővé fogja tenni a szavazást a külföldön élő magyarok közül mindazok számára, akik magyar állampolgárok, illetve érvényes magyar útlevél birtokában vannak. Kérdésre válaszolva a miniszter elismerte, hogy sok panasz van az útlevélkiadás lassúságára, ami miatt sokan már hetediknyolcadik hónapja várnak az elintézésre. Többen aggályukat fejezték ki afölött, hogy ha a választások előtt az emigránsok nagy tömegei folyamodnak majd az állampolgárságukat igazoló útlevélért, torlódás keletkezik, ami miatt esetleg sokan lekésik majd a határidőt. Dr. Balsai István megnyugtatta az érdeklődőket, hogy rövidesen rendelettel fogják szabályozni az útlevélkiadást és jelentősen meggyorsítják majd az eljárást. A szavazás várható rendjéről még annyit mondott, hogy a követségeken, illetve a konzulátusokon kell majd regisztrálni és ugyanott lehet szavazni, de csak listákra. Itt tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy az AMOSZ hírszolgálat jelentése szerint Dr. Balogh Sándor, az AMOSZ IB elnöke legutóbbi otthonléte alatt több olyan rendelkezést fedezett föl, amelyeknek emigrációellenes élük van. Ezekről a májusban beszámolt a clevelandi kerekasztal-értekezleten, majd megszüntetésük ügyében levéllel fordult Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez és Entz Gézához, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökéhez. Az emigrációra nézve veszélyes megkülönböztető rendelkezések csak akkor kerülnek felszínre, ha valaki megsérti őket. Ehhez tudni kell, hogy a kommunizmus alatt hozott törvények nagyrésze még ma is érvényben van. így pld. Dr. Balogh értesülése szerint nyugaton élő kettős állampolgár nem vásárolhat gépkocsit és nem kérhet kölcsön rokontól autót. (Valakit 50 ezer forintra büntettek meg, mert kölcsönadta kocsiját nyugatnémetországi nagybácsijának.) Változatlanul érvényben van a bejelentkezési kötelezettség: egy havi otthoniét után be kell jelentkezni a rendőrségen. Szabad György válaszában közölte, hogy most tárgyalja az Országgyűlés az új állampolgársági törvényt, ami a problémákat meg fogja oldani. Entz Géza pedig azt írja, hogy akinek bármiféle nehézsége támad, az forduljon a Határon Túli Magyarok Hivatalához (Budapest, V. Kossuth tér 4 ), ahol segítségére lesznek. Az 56-os Világszövetség ez év október 15-16 és 17- re hirdette meg az 56-os Magyarok Világtalálkozóját. A Világtalálkozó célja az 56-os gondolat újraélesztése és a forradalom eszméit ma is vállaló nemzeti érzésű magyarok egyesítése. A világtalálkozóról felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők az 56-os Világszövetség irodájától: H-1165 Budapest, Mátyásföld, Diósi Lajos u. 28. Telefon: 184- 2178.
