Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. júl.- aug. KIÉ A MAGYAR TELEVÍZIÓ?- Az MTV veztetőségének közleménye 1. A Magyar Televízió az 1993 januárjáig működő vezetőség irányítása alatt "idegen” kézbe került. Az "idegen" nem pejoratív fogalom; tényközlés. Idegen az, aki valamely dolgon, gondolkodási körön, családon, falun, városon, országon kívül van. Az idegen viszonyt jelez: miközben hozzánk képest ő van kívül, hozzá képest viszont mi. Nem szükségképpen ellenséges viszony, de - érdekellentétek melegágya. És mindenkinek alapvető joga /kötelessége!/, hogy megvédje saját érdekeit. A Magyar Televízió az 1990 óta eltelt évek során érdeksérelmek sorozatát szenvedte el. Érdeke lett volna, hogy —megőrizze függetlenségét, —anyagi lehetőségeivel jól sáfárkodjék,-az általa ssugárzott műsorok felett teljes anyagi, szellemi és erkölcsi felügyeletet gyakoroljon. Ezzel szemben rossz szerződésekből olyan hálót font saját maga köré, amely-az MTV-t mint nemzeti, közszolgálati televíziót - már-már helyrehozhatatlanul - kiszolgáltatott helyzetbe hozta,-anyagi erőinek gondatlan kezelését mutatja,-a műsoridő feletti anyagi, szellemi és erkölcsi felügyeletének elvesztéséhez vezetett. 2. Az MTV 1992-ben minden korábbi évet meghaladó nagyságú, mintegy 15 milliárd forintos bevétellel dolgozott. Ezen óriási összeg elköltése mellett mintegy 1,5 milliárd forintos kifizetetlen számlát hagyott maga mögött az 1993 január elején lemondott elnök. A magyar tévénézők joggal kérdezhetik, hogy vajon ennek az óriási összegnek az ellenértéke miért nem "jött le" a képernyőről? A Magyar Televízió új vezetése a mai napig nincs abban ahelyzetben, hogy teljes mélységében feltárja az előző vezetés alatt kialakult helyzetet. Akadályozza ebben a szerződési és pénzügyi fegyelem lazasága, amelynek csupán az egyik megnyilvánulása, hogy nem történt meg a szerződések központi nyilvántartása. És - ezzel összefüggésben - akadályozza az az MTV-n belüli kusza érdekrendszer, amely szerződések, dokumentumok, szerződési mellékletek rejtegetésében manifesztálódik. Minthogy ezek egyelőre inkább csak a jelenség szintjén érzékelhetők és nem köthetők egyes személyekhez, az MTV új vezetősége kénytelen ma még így fogalmazni: személyes érdekekre való tekintet nélkül, kizárólag törvényes eszközöket igénybe véve, átvilágítja a Magyar Televíziót, és erről folyamatosan tájékoztatja a magyar társadalmat. Mai sajtótájékoztatónk ennek az átvilágításnak első állomása. 3. A vizsgálatok eddigi eredményeként felelősséggel megállapítható, hogy a Magyar Televízió ma sincs saját kézben. Műsoridejével mások rendelkeznek, pénzét kénytelen olyan műsorok finaszírozására fordítani, amelyek nem, vagy nem jól szolgálják műsorpolitikáját. Ha a Magyar Televízió nemrég hivatalba lépett vezetősége tartani kívánja magát az elődei által aláírt szerződésekhez, gyakorlatilag semmi lehetősége nincs arra, hogy megváltoztassa a kialakult műsorszerkezetet, megváljon olyan műsoroktól, amelyeket a tévénézők többsége elutasít, illetve teljesíteni tudja azokat a gyártási arányokat, amelyeket a kormány által ez év márciusában elfogadott új Szervezeti és Működési Szabályzat számára előír. /Értve ez alatt a hazai és külföldi, európai és tengerentúli gyártású és tematikájú műsorok megoszlását./ A kérdés tehát úgy vetődik fel; melyik kötelezettségének feleljen meg az MTV vezetése? A szerződésekben számára előírtaknak? Vagy az SZMSZ-ben is megfogalmazott, nézői igényekben is tükröződő kötelezettségeknek, vagyis annak a nemzeti és egyben köz- szolgálati televíziónak, amely hitelesen és arányosan tükrözi mind Magyarország belső valóságát, mind a minket körülvevő világét? Ha tehát azt kérdezzük: kié a Magyar Televízió?, azt kell válaszolnunk: a Magyar televízió Magyarországé, a magyar nemzeté, a magyar népé. Nem lehet egyéni érdekek, kereskedelmi és üzleti manipulációk kiszolgáltatottja. Ugyanakkor szükségesnek látjuk hangsúlyozni, hogy az ezeket értékelő véleményünk nem jelent szükségképpen erkölcsi ítéletet is. Hiszen minden szerződéshez két fél kell, s önmagában nem ítélhető el, ha az egyik szerződő fél irreális és aránytalan előnyöket kíván magának kiharcolni. Ám ha ezekben a szerződésekben sorozatosan hátrányos helyzetbe kerül a birtokon belül álló fél, akkor fel kell tenni a klasszikus jogi kérdést: kinek az érdeke? Kinek az érdeke-hogy 10 évre eladja a TV1 teljes reklám idejét a nemzetközi gyakorlatban enyhén szólva szokatlanul magas, 20-25%-os részesedésért, ráadásul úgy, hogy az ebből származó bevételek nem közvetlenül az MTV-hez folynak be, hanem a reklámidő felett diszponáló céghez,-2 esztendőre eladni a TV1 szombat esti főmű
