Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
1993. június AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 9 szamaritánus esete Jézus egyik példázatában. A szamaritánus nemcsak irgalmas ember volt, de egyben becsületes is, nemde? A felebaráti szeretet törvénye nem a becsületességé is egyben? Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, nem lehet-e behelyettesíteni azzal a mondással: légy becsületes felebarátod iránt? így az anyának is becsülettel kell tartoznia a még tehetetlen magzat felé, mert az rá számit, senkire másra nem tud. A becsületes cselekedetben nemcsak a saját maga hasznát nézi az ember hanem a másikét is. A Balkánon a szerbiai helyzet a becstelenség teteje: nem az, hogy volt holokauszt, ami nem volt más, mint "etnikai tisztogatás", hanem azért, amikor ugyanaz történik, de most más néven s ezt elnézik, miután az előbbit mélységesen elitélik. A második világháború győztesei morális mezben tetszelegtek a fasizmis elleni háborúért, de vonakodnak annak az emberiasségnek nevében, amiért magukat olyan nagyra tartották komoly lépéseket tenni az agresszió megállítása érdekében. A becsület a mérleget juttatja eszembe. Ott, ahol nem mérnek egyenlő mértékkel, a becsületességnek hiányát látjuk. Vajon ezekután meg tudjuk-e határozni pontosan mik azok az értékek s mi a becsület? Annyit már mondhatunk, hogy a becsületet nem tudjuk meghatározni, mert nem határozat eredménye. Már az ókor felfedezte, hogy lelki impetusz, de ezen a néven még nem ismerték. A 20. századba nyúló, a múlt század végi gondolkodók adták ennek a jelenségnek az "érték" megnevezést. Max Sheler szerint; "az értékeket szemléletben ragadjuk meg; az értékesség nem érzékelhető minőség". Hartman szerint "az értékeket felfedezzük sajátos, nem érzéki szemlélettel, de nem találjuk ki őket". így ezek evidenciák lesznek olyanok, mint a geometria axiómái, maguktól értetődő igazságok. így az értékek az erkölcsi cselekedetet megelőző eszmék lesznek. Mert ezek megelőzik a tapasztalatot. Mert a törvény értelme tapasztalatból van, de annak lelke - az erkölcs - már nem. A törvény lelke tehát a bennünk rejlő értékek, melyeket csak "szívvel" érthetünk, felfedezhetjük, de nem bizonyíthatjuk. Ilyen értékek a becsület, a tisztelet, irgalmasság, hívség, bátorság: evidenciák. Ezért akármilyen "törvényes" cselekedet akármilyen tárgyilagos latolgatás eredménye is csak akkor értékes, ha (akár a negyedik dimenzió a matematikában) egy érték is hozzájárul. A történelemben először ere Jézus hívta fel a figyelmet (Máté, 23;23). Mivel a jog társadalmi viszony, a becsület pedig egyéni szemlélet - két különböző kategória - ezért a törvények szerkesztésében logikusan e kettőt nem lehetett megfogalmazni. Az értékek (mint a becsület) csak "kisérőzenéje", függeléke lett a törvénykódexnek. Az amerikai ügyvédi kamara szakmai kézikönyvében etikai irányvonalat ad, de igy figyelmeztet: "A szabályok nem merítik ki azokat az etikai szempontokat, amik felvilágosítják az ügyvédet. Semmilyen érdemleges emberi aktivitást nem lehet csak jogilag meghatározni." Az erkölcs, az érték ebben az esetben is csak függeléke a jognak, a szabadság pedig nem egyszer akár erkölcstelen úton is magának jogot tartott érvényt szerezni. Hogy valamilyen cselekedetet erkölcsösnek azaz igaznak, jónak vagy becsületesnek tartsanak, s ebből jogot alkossak, ezeknek az előző fogalmaknak már birtokában kell, hogy legyek, mikor bírálatomat megalkotom. Valójában tehát az értékek megelőzik az erkölcsi cselekedetet. Ébbcn a gondolatmenetben a jog követi ezeket, ill. ezek függvénye kellene, hogy legyen. Jézus mondta először, hogy a törvényben az ítéletet, irgalmasságot s a hívséget kell nézni. Utána Pál apostol, majd Szent Ágoston nyomán kifejlődik az a "keresztény lelkűiét", ami az értékekre alapit, mintsem az írott törvényre, ami elválasztott bennünket az antik világtól s az Ótestamentumtól is. Ady Endrének van egy szép keresztény szellemtől átitatott verse, amiből csak az első strófát idézem. "Intés szegény legényeknek" című versében így ír: "Most a gyáva szemérmetlenség / Kurjongató, rossz éjjelén / Becsületére jól vigyázzon / Minden nemes szegény legény." Zavargó és veszedelmes korban írta ezeket, amikor a szabadság, jog gazdát igyekezett cserélni, de politikai állásfoglalás helyett mély bölcsességről tett bizonyságot. A joghoz más úton is el lehet jutni. Hazánk nagy bölcselőjét idézem, Pauler Ákost. "Tisztelni annyit tesz, mint valaminek az érvényesülési igényeit elismerni...Ha az emberi személyt erkölcsi értékénél fogva tiszteljük, előáll a becsület eszménye, ha ebből kifolyólag az igényeit is tiszteljük, a jog ideálja alakul kL.Csak annak van tehát teljes emberi joga, akinek teljes becsülete van...E tiszteletet előlegeznünk kell az individuumnak, mert mig az ellenkezője nem bizonyult be, az egyénre nézve azt a lehetőséget kell feltennünk, hogy a jót fogja szolgálni: ezért a gyermeknek, sőt még a megnem született egyénnek is lehetnek jogai." Az aborcióban lehet akármilyen törvény, de a cselekedetekben hol van a becsület, hol van az irgalmasság, amit Jézus hirdetett? A modern kor ebben vall kárt. Míg a becsületből sohasem lehet elég. Az egyik egyén becsületessége nem zavarja a másikat, míg a szabadságról ezt nem lehet elmondani. A teljes, mindenki szabadsága anarchiába vezet! A mai világ miben szenved hiányt? Nem másban mint a keresztény lelkűiéiben, mely a törvény lelkének az értékeket nézi. (Mint a becsületet vagy irgalmasságot) Habár ezek a törvény fogalmazásában nem jelennek meg, mert a megismerés más kategóriájába tartoznak. Ha csak egy kicsit is elgondolkozunk az elmondottak felett, láthatjuk milyen komoly ez a probléma. Nem az utcára való. A kurjongató középszerűség, mely a szovjet blokk politikai vezetőinek ismertető jele volt, tudjuk hogyan tette tönkre azokat a népeket melyek hatalmuk alá kerültek. Ez a kurjongató középszerűség a szabad Nyugaton vigécek, hazar- dírozók, újságnyerészkedők, hírnyelvelők szájára került akiknek igyekezete a régi értékek elfeledtetése, kigúnyolása, hogy azután az orránál fogva vezetett, önként karámba vonult tömegen uralkodhassanak úgy, hogy azok azt szabadságnak vegyék. De a Föld újra termi a hősöket, a tisztánlátókat, a meg nem alkuvókat. Ady szelleme él tovább, mások, fiatalabbak veszik át a lángot. A mai nemzedéknek egy költőnő figyelemreméltóan mondja el az igéket "Nem eladó" című versében, melyből egy strófát idézek: "Ne kérj magyar / se
