Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-06-01 / 6. szám

1993. június AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 9 szamaritánus esete Jézus egyik példázatában. A szamari­tánus nemcsak irgalmas ember volt, de egyben becsületes is, nemde? A felebaráti szeretet törvénye nem a becsületességé is egyben? Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, nem lehet-e behelyettesíteni azzal a mondással: légy becsületes felebarátod iránt? így az anyának is becsülettel kell tartoznia a még tehetetlen magzat felé, mert az rá számit, senkire másra nem tud. A becsületes cselekedetben nemcsak a saját maga hasznát nézi az ember hanem a másikét is. A Balkánon a szerbiai helyzet a becstelenség teteje: nem az, hogy volt holokauszt, ami nem volt más, mint "etnikai tisztogatás", hanem azért, amikor ugyanaz történik, de most más néven s ezt elnézik, miután az előbbit mélységesen elitélik. A második világháború győztesei morális mezben tetszelegtek a fasizmis elleni háborúért, de vonakodnak annak az emberiasségnek nevében, amiért magukat olyan nagyra tartották komoly lépéseket tenni az agresszió megállítása érdekében. A becsület a mérleget juttatja eszembe. Ott, ahol nem mérnek egyenlő mértékkel, a becsületességnek hiányát látjuk. Vajon ezekután meg tudjuk-e határozni pontosan mik azok az értékek s mi a becsület? Annyit már mond­hatunk, hogy a becsületet nem tudjuk meghatározni, mert nem határozat eredménye. Már az ókor felfedezte, hogy lelki impetusz, de ezen a néven még nem ismerték. A 20. századba nyúló, a múlt század végi gondolkodók adták ennek a jelen­ségnek az "érték" megnevezést. Max Sheler szerint; "az értékeket szemléletben ragadjuk meg; az értékesség nem érzékelhető minőség". Hartman szerint "az értékeket felfedezzük sajátos, nem érzéki szemlélettel, de nem találjuk ki őket". így ezek evidenciák lesznek olyanok, mint a geometria axiómái, maguktól értetődő igazságok. így az értékek az erkölcsi cselekedetet megelőző eszmék lesznek. Mert ezek megelőzik a tapasztalatot. Mert a törvény értelme tapasztalatból van, de annak lelke - az erkölcs - már nem. A törvény lelke tehát a bennünk rejlő értékek, melyeket csak "szívvel" érthetünk, felfedezhetjük, de nem bizonyíthatjuk. Ilyen értékek a becsület, a tisztelet, irgalmasság, hívség, bátorság: evidenciák. Ezért akármilyen "törvényes" cselekedet akármilyen tárgyilagos latolgatás eredménye is csak akkor értékes, ha (akár a negyedik di­menzió a matematikában) egy érték is hozzájárul. A történelemben először ere Jézus hívta fel a figyelmet (Máté, 23;23). Mivel a jog társadalmi viszony, a becsület pedig egyéni szemlélet - két különböző kategória - ezért a törvények szerkesztésében logikusan e kettőt nem lehetett megfogalmazni. Az értékek (mint a becsület) csak "kisérőzenéje", függeléke lett a törvénykódexnek. Az amerikai ügyvédi kamara szakmai kézikönyvében etikai irányvonalat ad, de igy figyelmeztet: "A szabályok nem merítik ki azokat az etikai szempontokat, amik felvilágo­sítják az ügyvédet. Semmilyen érdemleges emberi aktivitást nem lehet csak jogilag meghatározni." Az erkölcs, az érték ebben az esetben is csak függeléke a jognak, a szabadság pedig nem egyszer akár erkölcstelen úton is magának jogot tartott érvényt szerezni. Hogy valamilyen cselekedetet erkölcsösnek azaz igaznak, jónak vagy becsületesnek tartsanak, s ebből jogot alkossak, ezeknek az előző fogalmaknak már birtokában kell, hogy legyek, mikor bírálatomat megalkotom. Valójában tehát az értékek megelőzik az erkölcsi cselekede­tet. Ébbcn a gondolatmenetben a jog követi ezeket, ill. ezek függvénye kellene, hogy legyen. Jézus mondta először, hogy a törvényben az ítéletet, irgalmasságot s a hívséget kell nézni. Utána Pál apostol, majd Szent Ágoston nyomán kifejlődik az a "keresztény lelkűiét", ami az értékekre alapit, mintsem az írott törvényre, ami elválasztott bennünket az antik világtól s az Ótestamentumtól is. Ady Endrének van egy szép keresztény szellemtől átitatott verse, amiből csak az első strófát idézem. "Intés szegény legényeknek" című versében így ír: "Most a gyáva szemérmetlenség / Kurjon­gató, rossz éjjelén / Becsületére jól vigyázzon / Minden nemes szegény legény." Zavargó és veszedelmes korban írta ezeket, amikor a szabadság, jog gazdát igyekezett cserélni, de politikai állásfoglalás helyett mély bölcsességről tett bi­zonyságot. A joghoz más úton is el lehet jutni. Hazánk nagy bölcselőjét idézem, Pauler Ákost. "Tisztelni annyit tesz, mint valaminek az érvényesülési igényeit elismerni...Ha az emberi személyt erkölcsi értékénél fogva tiszteljük, előáll a becsület eszménye, ha ebből kifolyólag az igényeit is tiszteljük, a jog ideálja alakul kL.Csak annak van tehát teljes emberi joga, akinek teljes becsülete van...E tiszteletet előlegeznünk kell az individuumnak, mert mig az ellenkezője nem bizonyult be, az egyénre nézve azt a lehetőséget kell feltennünk, hogy a jót fogja szolgálni: ezért a gyermeknek, sőt még a megnem született egyénnek is lehetnek jogai." Az aborcióban lehet akármilyen törvény, de a cse­lekedetekben hol van a becsület, hol van az irgalmasság, amit Jézus hirdetett? A modern kor ebben vall kárt. Míg a becsületből sohasem lehet elég. Az egyik egyén becsü­letessége nem zavarja a másikat, míg a szabadságról ezt nem lehet elmondani. A teljes, mindenki szabadsága anarchiába vezet! A mai világ miben szenved hiányt? Nem másban mint a keresztény lelkűiéiben, mely a törvény lelkének az értékeket nézi. (Mint a becsületet vagy irgalmasságot) Habár ezek a törvény fogalmazásában nem jelennek meg, mert a megismerés más kategóriájába tartoznak. Ha csak egy kicsit is elgondolkozunk az elmondottak felett, láthatjuk milyen komoly ez a probléma. Nem az utcára való. A kur­jongató középszerűség, mely a szovjet blokk politikai vezetőinek ismertető jele volt, tudjuk hogyan tette tönkre azokat a népeket melyek hatalmuk alá kerültek. Ez a kur­jongató középszerűség a szabad Nyugaton vigécek, hazar- dírozók, újságnyerészkedők, hírnyelvelők szájára került akiknek igyekezete a régi értékek elfeledtetése, kigúnyolása, hogy azután az orránál fogva vezetett, önként karámba vonult tömegen uralkodhassanak úgy, hogy azok azt szabad­ságnak vegyék. De a Föld újra termi a hősöket, a tisztánlátókat, a meg nem alkuvókat. Ady szelleme él tovább, mások, fiata­labbak veszik át a lángot. A mai nemzedéknek egy költőnő figyelemreméltóan mondja el az igéket "Nem eladó" című versében, melyből egy strófát idézek: "Ne kérj magyar / se

Next

/
Thumbnails
Contents