Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
1993. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György------------------------A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint 1992-ben a magánvállalkozások száma 16 ezerrel nőtt és az év végére elérte a hetvenezret, ami örvendetes lépést jelent a szabadpiaci gazdálkodásra való áttérés folyamatában. Az év folyamán négyezer külföldi érdekeltségű vegyes vállalatot jegyeztek be Magyarországon. Mivel a világpiacon a recesszió folytatódott, romlott a kül- és belpiaci helyzet. Az ipari termelés volumene az előző évinél 10 százalékkal volt kevesebb, a visszaesés a bányászatban, a kohászatban és a gépiparban átlagon felüli. Csökkentek a beruházások is, az építőipar 8 százalékkal maradt el az előző évhez képest. A mezőgazdasági termelés, részben az eszály következtében is, mintegy 20 százalékkal maradt el az előző évi mögött. Például gabonából 37 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1991-ben. Jelentősen csökkent az állatállomány is. A demográfiai helyzet tovább romlott, nőtt a halálozások és csökkent a születések száma, a népesség fogyása meghaladta az 1991-es adatokat. Emelkedett a létminimum alatt élők száma: jelenleg 2 millió körül jár. 1992-ben a munkanélküliek száma 260 ezerrel nőtt, az év végre elérte a 663 ezret, a gazdaságilag aktív népesség 12,3 százalékát. A magyar Parlament 74 ellenében és 15 tartózkodás mellett 149 szavazattal elfogadta a Zétényi Zsolt és Zimányi Tibor képviselők által benyújtott igazságtételi törvényjavaslatot, egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről. Mint emlékezetes, a Parlament már korábban elfogadott egy un. Zétényi-törvényt, de az Alkotmánybíróság azt elutasította. Zétényi Zsolt átdolgozta a törvényjavaslatot és módosított formában újra benyújtotta. A most elfogadott törvényjavaslat az 1956-ban is érvényben lévő jogszabályok alapján a forradalom és szabadságharc leverésével és megtorlásával kapcsolatos bűncselekményeket húborús és emberiség elleni bűntetteknek minősíti. A Magyar Rádió és Televízió körüli hullámok még mindig nem ültek el: noha a vizsgálat Hankiss ügyében még nem zárult le, mint köztudott, a miniszterelnök mindkét elnök lemondását elfogadta és január 21 óta mentesítette őket a munkavégzési kötelezettség alól. Meglepő ezekután a köztársasági elnök sajtóirodájának most kiadott közleménye, mely szerint a két elnököt mindaddig hivatalban lévőnek kell tekinteni, míg ügyükben nem dönt a munkaügyi bíróság. A közlemény hangsúlyozza, hogy a két elnököt csak a köztársasági elnöknek van joga tisztségükből felmenteni. - A miniszterelnöki sajtóiroda ezt követően olyan nyilatkozatot adott ki, mely szerint helytelen a két elnököt még mindig hivatalban lévőnek minősíteni. A két elnök január 6-án beadta lemondását s így már nem számítanak közalkalmazottaknak: velük kapcsolatban tehát a köztársasági elnök felmentési jogköre szóba sem kerülhet. - Példás együttműködésre utal a két, egymással szöges ellentétben álló nyilatkozat és felvetődik a kérdés: hogyan várhatunk eredményeket egy olyan országvezetéstől, ahol a két legmagasabb közjogi méltóság, a köztársasági elnök és a kormányfő között ilyen ellentétek vannak? A magyar vállalatok kiárúsításának sorában újabb jelentős lépést jelent a legnagyobb magyar szálloda- és vendéglátóipari cég, a Pannónia eladása egy francia idegen- forgalmi konszern, a ACCOR számára. Amint egyrészről örvendetes, hogy a nyugati kapcsolatok révén a Pannónia új piacokat szerezhet, másrészről elkedvetlenítő arra gondolni, hogy a haszon nagyrésze francia tőkések zsebébe fog vándorolni. Ez a magyarországi privatizálás nagy ellentmondása: a kommunizmus évei alatt rosszul vezetett és anyagilag legyöngült hazai vállatok nem rendelkeznek sem tőkével, sem tapasztalattal arra, hogy felzárkózzanak az európai színvonalhoz, ha pedig idegen pénzek révén nyílik lehetőség ennek megvalósítására, azért nagy árat kell fizetni. Majdnem annyit, mint amennyivel annakidején a gyarmatosítások korában a fehér ember kizsákmányolta a meghódított területek népeit... Az ACCOR egyébként azóta, hogy tíz évvel ezelőtt először jelent meg a magyar idegenforgalmi piacon és felépítette a Novotel szállodát, világcéggé fejlődött: abban az időben még csak Európában számított nagynak, azóta azonban már a világ élvonalába került. A cég 140 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 2100 szállodát és 6000 éttermet üzemeltet négy kontinensen. Úttörő kezdeményezése a kispénzű turisták által is megfizethető szerényebb igényű szállodatípus kifejlesztése, amit Magyarországon is meg akar valósítani. Világviszonylatban Magyarországon volt a legmagasabb a halálosvégű közlekedési balesetek száma 1993 első két hónapjában: január-februárban összesen 2743 közúti baleset történt és ebből 743 végződött halállal. Pedig a magyar utakon aránylag még mindig sokkal kevesebb autó fut, mint nyugaton. Jelenleg két és félmillió közúti járművet tartanak számon Magyarországon, ebből 2,2 millió a személygépkocsi. A legtöbb baleset a hétvégeken történik: sokba kerül a kocsitartás és drága a benzin, ezért a kocsitulajdonosok többsége csak szombatvasárnap ül a volán mögé. A gyakorlatlan vezetők okozzák a balesetek 70 százalékát. Szegeden nyomozás folyik csecsemőkereskedelem ügyében. Az utóbbi időben feltűnt a hatóságoknak, hogy egyre több Kovászna és Hargita megyei várandós asszony jön át Romániából Magyarországra, hogy ott szülje meg gyermekét. Az asszonyok ezt azzal indokolják, hogy náluk
