Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. április nem kielégítő az orvosi ellátás. Azt is megfigyelték, hogy az asszonyok a csecsemő nélkül térnek vissza lakóhelyükre. Kiderült, hogy létezik egy Childrens Fund Alapítvány, amelynek profiljába tartozik a gyermek export-import. Az üzletet úgy bonyolítják le, hogy az alapítvány megbízottja nyugatról apai elismervényt hoz az örökbefogadótól, ugyanakkor pedig az anya lemondó nyilatkozatot ír alá a gyermekről. Ezt ugyan semmiféle jogszabály nem tiltja, de olyan hírek is felröppentek, hogy a csecsemőket szervátültetésre használják fel. A rendőrség ezért tartja szükségesnek utánanézni az ügynek. Az eset szomorú fényt vet az erdélyi asszonyok sorsára, akik kénytelenek áruba bocsátani a gyereküket, hogy pénzhez jussanak. Modern remetére bukkant véletlenül a litván rendőrség, amikor egy körözött bűnözőt keresve behatolt Litvánia sűrű erdőségeinek egyikébe. Egy helyen kunyhót találtak s benne egy békés öregembert. Ez elmondta, hogy egészen 1964-ig autógyárban dolgozott technikusként és egyszer elsétált az erdőbe, ahol olyan jól érezte magát, hogy nem tért vissza a civilizációba. Talált egy elhagyott kuny­hót, azt rendbehozta és azóta ott él. Gyümölcsöt és zöld­séget termeszt, nyulat és szárnyast tenyészt. Emberekkel nem érintkezik, újságot nem olvas, rádiót nem hallgat, fo­galma sincs arról, mi történik a világban. Boldog ember. Szabadnak érzi magát és esz ágában sincs visszatérni az emberek közé. A LA STAMPA című olasz lap szovjet irattári adatok alapján most ismét megírta azt a történetet, hogy Nagy Imre a harmincas években az NKVD ügynöke volt és Moszkvában feljelentett legalább 38 magyar kommunistát és 150 más nemzetiségű ismerősét, akiket vagy táborokba hurcoltak, vagy kivégeztek. A LA STAMPA egészoldalas cikke két dokumentumot is közöl, melyekből kitűnik, hogy Nagy Imre 1930-tól 1941-ig dolgozott "Vologya" fedőnéven a szovjet politikai rendőrségnek. Az olasz lap végül megállapítja, hogy Nagy Imre nézetei az idők folyamán megváltoztak és a sztálinizmus cinkosából a sztálinizmus ellen vívott szabadságharc mártírja lett. Az ukrán sajtó kedvezően értékeli Kravcsuk ukrán elnök magyarországi látogatásának eredményeit és nagy reményeket fűz a kél ország kapcsolatainak további elmélyítéséhez. Mint ismeretes, Kravcsuk elnök február végén Budapesten elsősorban a két ország biztonságpoliti­kai kérdéseiről tárgyalt Antall Józseffel, majd több egyezményt írtak alá, melyek egyrészről mezőgazdasági együttműködésre, másrészről a határforgalom egyszerű­sítésére vonatkoztak. Kravcsuk találkozott Göncz Árpád­dal is, aki 1990-ben már járt Kijevben. A magyar elnök kifejtette, hogy Magyarország sokra értékeli Ukrajna kisebbségi politikáját, ami semmiben sem korlátozza a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok kisebbségi jo­gait. Egy zágrábi újságban interjú jelent meg Csurka Istvánnal, aki a lap tudósítója szerint olyanokat mondott, hogy Magyarország visszavenné Baranyát és a Vajdaságot, ha lenne hozzá katonai ereje. Csurka cáfolja, hogy ezt mondta volna, bár arról szó volt, hogy Magyarországnak lehetnének területi követelései déli határainál, de ezek je­lenleg megvalósíthatatlanok és beszélni róluk irreális. Az interjú szerint a továbbiakban Csurka állítólag arra is kitért, hogy Göncz Árpád a korábbi rendszer kedvence volt és ezért kapott is néhány kisebb irodalmi díjat. A saját két kitüntetéséről Csurka úgy vélekedett, hogy a legjobb írók­tól a múltban sem tagadhatták meg az elismerést... A bukaresti képviselőházban rendkívül éles táma­dások érték Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét azon kijelenté­sei miatt, amelyeket legutóbbi amerikai körútja és buda­pesti látogatása alkalmával tett a román kisebbségi poli­tikáról. Tőkés püspök tudvalévőleg a jugoszláviai "etnik tisztogatáshoz" hasonlította azokat a módszereket, ame­lyeket Bukarest alkalmaz a magyar és a német kisebbséggel szemben. Verestói Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójá­nak vezetője hangsúlyozta, hogy Tőkés László csak a maga nevében nyilatkozott és véleménye nem jelenti a Szövetség hivatalos álláspontját. Mindamelett felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok és németek egyre nagyobb számban hagyják el Romániát, aminek nyilván megvan a maga oka. A Stockholmban székelő Nemzetközi Békekutató Intézet legújabb jelentése szerint a világ plutóniumkészle­tének mintegy 20 százaléka az atomklubhoz nem tartozó országok - Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea birto­kában, többnyire atomerőművek melléktermékeként. Ezek az országok együttesen kb. 120 atombomba előállításához elegendő hasadóanyaggal rendelkeznek. Ugyanígy képes atomfegyver előállítására Irak is, amelyet csak az Öböl­háború akadályozott meg ennek megvalósításában. Egyes országok, mint Argentina, Brazília, Tajvan és a Délafrikai Köztársaság a jelek szerint feladták atomfegyverkezési terveiket. A THE OBSERVER című angol lap arról ad hírt, hogy hamis százdollárosok millióit hozzák forgalomba Közel-Keleten Európában való terjesztésre, a kábítószer- kereskedelem és a terrorizmus finanszírozására. A félelmetesen jól utánzott új hamis bankjegyek két éve tűn­tek fel először Londonban, de az amerikai titkosszolgálat azóta már minden európai fővárosban talált belőlük néhányat. Eddig összesen húszmillió dollárértékben foglal­tak le hamis százdollárosokat és folyik a nyomozás a pénzhamisítók központjának felderítésére. Az eddigi jelek szerint a forrást Közel-Kelet valamelyik országában, valószínűleg Libanonban, vagy Iránban kell keresni.

Next

/
Thumbnails
Contents