Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
"Hozsánna Dávid fiának" Égre tör az ének zengve. Szamárháton pálmaággal Bevonult Jeruzsálembe. Holdfény-özön az Olajfákon. Áruló csókkal jön az ellen. Zord éj borul a Golgotára. "Miért hagytál el, Uram engem?" Minden kedves Olvasónknak áldott és kellemes Húsvéti •• Ünnepeket kívánunk! Ára 1.50 USA dollár f Amerikai Magyar g 91 ÉRTESÍTŐ XXVIII. évf. 4. szám____________________1992. április STIRLING GYÖRGY: MEGUJULHAT-E A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE? ii. A címben feltett kérdésre keresvén választ, legutóbb igyekeztem lehatolni a gyökerekig és megpróbáltam felfedni változatos okait annak az antago- nizmusnak, amely négy évtizeden át lehetetlenné tette a nemzeti emigráció számára, hogy szót értsen a Benczúr-utcában székelő szövetséggel. Ezek közül első helyen állt és minden fenntartásunkat indokolta az, hogy az MVSZ alig titkolt és nehezen leplezhető célja volt az emigráció bomlasztása, megosztása és arra alkalmas tagjainak beszervezése. Olcsó diadalmaskodás lenne arra hivatkozni, hogy mi ezt -- sok minden más hazai mesterkedés mellett - már évtizedek óta tudtuk és ahol lehetett, hangoztattuk, mig ők váltig tagadták és fölényes kioktatásban részesítettek bennünket, valahányszor ez szóbakerült. Nem akarok most mást feidézni, mint az azóta elhunyt nagy költő, Flórián Tibor és e sorok írója közös megállapítását arról, hogy a Világszövetség, illetve az annak égisze alatt működő Anyanyelvi konferencia nem más, mint trójai faló, amelynek gyomrába próbál a párt di- verzánsokat becsempészni az emigráció hadállásai mögé, amire ingerült glosszában reagált a még ma is létező rangos folyóirat, a KRITIKA. Nevetségesnek minősítette ezt a feltételezést és elmondott bennünket notórius rémhírterjesztőknek, akik minden bokorban ellenséget szimatolnak. Aztán teltek-múltak az évek és elérkeztünk 1990-be, amikor az illetékesek ~ a Világszövetség főtitkára és más tisztségviselői - ismerték be, hogy a szervezet a Belügyminisztérium irányítása alatt működött és a párt politikáját hajtotta végre. Végül ismétlem: nem akarok olcsó sikereket elkönyvelni, különben szószerint idézném a kérdésben legilletékesebb Entz Géza államtitkár múlt év őszi körlevelének idevágó részét,melyből a mi öt-tíz év előtti szavaink és megállapításaink köszönnek visz- sza. Csak annyit engedtessék meg ideiktatnom, hogy - írja Ensz Géza -"a Világszövetséget a kommunista rendszer az emigrációs magyarság sorainak megbontására használta fel és a szervezet gyakorlatilag a pártállam transzmissziós szerveként működött." Ehhez mit szól a Nyugati Magyarság, a Magyar Baráti Közösség, az ITT-OTT-kör és mindazok a hídépítő körök, amelyek évtizedeken át azon buzgólkodtak, hogy nyugaton szalonképessé tegyék a Világszövetséget, minket meg ugyanakkor nevetségessé tegyenek örökös akadékoskodásunk, kötözködésünk miatt? Mit szólnak ezek az urak most, amikor az összes mocsok felszínre került és a tények a mi gyanúnkat igazolták? Nos hallgatnak. Illetve nem igy: ott folytatják, ahol abbahagyták. Ügyködnek, nyüzsögnek és ágálnak továbbra is, mintha mi sem történt volna. Dehát tehetik. Olyan új partnerekre, sőt pártfogókra leltek, mint a hazai demokratikus kormány, és a washingtoni nagykövetség amely ezeket a volt együttmöködőket tekinti az emigráció képviselőinek.
