Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
1992. február Amerikai Magyar Értesítő 19 Aczél György, a kulturális főkapitány KUBINYI FERENC Aczél (Appel) György születési dátumát feljegyezték a párttörténeti annaleszek, de ezen túl semmit. Lehetséges, hogy az MSZP Politikatörténeti Intézetében létezik egy valós Aczél-életrajz, ámde ahhoz gyalogos historikus nem juthat hozzá. Ezért is kérem szíves elnézését az olvasónak, ha ebben a rövid biográfiában sok lesz a „ha”. Állítólag a történelmi múltú sárospataki Református Kollégiumnak is a növendéke volt, bár érettségi vizsgát ott nem tett. Azt tartja a szóbeszéd — lehet, hogy csupán romantikus attitűd —, hogy Aczél György vándorszínészként, kicsapott diák módjára járta az országot. Arról is szól a fáma, hogy az 1943-44-es években mint a baloldali cionista szervezet egyik tagja, igen sok ember életét mentette meg, főleg Magyarország 1944. március 19-i megszállása után. Minden lehetséges, de Aczél György nem hagyott maga után biográfiát vagy memoárköteteket. Iratai a Magyar Tudományos Akadémia hagyatékgyűjteményében fekszenek 50 éves moratóriummal. LYUK AZ ÉLETRAJZON Appel (Aczél) György 1917. augusztus 31-én született Budapesten. Édesanyja neve és családi körülményei ismeretlenéit. Úgyszintén nem tudjuk, hogy a fenti dátum napján milyen társadalmi réteghez tartozó családba „hozta meg a gólya”. Az bizonyos, hogy származására nézve az izraelita hitfelekezethez tartozott, tehát szülei is vélhetően zsidók voltak. Bár ez sem bizonyos, tekintve árvaházi neveltetését. Többféle hipotézis létezhet származására és árvaházi elhelyeztetésére nézve. Elképzelhető, hogy gazdag újlipótvárosi atya és megesett kis vidéki szolgáló gyermekeként látta meg a napvilágot a Monarchia utolsó évében. Az is lehetséges, hogy egy gazdag és egy szegény zsidó család mésalliance okából megakadályozott házasságának gyümölcse. Nem tudhatjuk. Tény az árvaházi neveltetés, melynek eredménye „építőmunkás” foglalkozása. Éz a gyűjtőfogalom sok mindent takar. Építőmunkás az aszfaltozó meg a vasbeton- szerelő, de építőmunkásnak számít a tapétázó (tapecíros) vagy a villanyszerelő is. Aczél esetében a foglalkozás meghatározására nincsenek adataink. Áz első, de nem az utolsó lyuk Aczél életrajzán. Á hivatalos biográfia azt állítja, hogy 1935 óta az illegális kommunista párt tagja volt. Az információt készséggel elhinném, ha a többiekhez hasonlóan a munkásmozgalom-történeti kiadványok egy alkalommal is említenék hősünk nevét. De a szorgos kutatások eredménye: negatív. Sehol nem említik, akár az eredeti, akár a magyarosított néven. Nem szól róla — bár a többieket gondosan listázza egy semmit sem jelentő illegális röpcédulázás esetében is — a M. Kir. Belügyminisztérium Állambiztonságí Zsebkönyve sem. így hát nincsen semmi bizonyítható adata annak, hogy Aczél 18 éves korában már kommunista párttag lett volna. Nincsen kontrollálható adat arra sem, hogy zsidó létére a második világháború éveit hogyan sikerült átvészelnie. Volt-e munkaszolgálatos, vagy elhurcolták- e valamelyik táborba? Egyszóval hiányoznak olyan adatok, amelyek minden pártfunkcionárius életrajzában megtalálhatók, kivéve azon eseteket, amikor az illető a soknevű (CSEKA, GPU, NKVD, MGB, KGB) szovjet titkosszolgálat állományába tartozott. TITKOS KAPCSOLATOK Az első olyan időpont, amely magyarázatot szolgáltathat későbbi titkos kapcsolataira, az 1945 januárja. Ebben az időben az V kerületi Magyar Kommunista Párt megszervezésében vett részt. Itt dolgozik akkor Radványi (Rei- nitz) Dezső, a későbbi ÁVH- őrnagy, aki annak a szupertitkos nyomozócsoportnak volt az egyik tagja, amelyik felhatalmazást kapott a párt vezetőinek a megfigyelésére is. A csoport vezetője az a Szűcs Ernő ÁVH ezredes, aki Rákosi Mátyás „leibhuszárja” a szegedi Csillagbörtönben, és akit vélhetően Jevdokimenko szovjet MGB ezredesnek a parancsára 1950. szeptemberében letartóztattak,, majd öcs- csével együtt az ÁVH And- rássy út 60. alatti pincebörtönében Pricz Gyula és ütlegelő csoportja agyonvert. Radvá- nyi egy ideig letartóztatásban volt, majd visszatért az ÁVH kebelébe. Nem tudhatjuk, Aczél mivel szolgált rá a Moszkvából jött emigráns központi vezetőség, továbbá a partizánháborúban részt vett kommunista vezető funkcikonáriu- sok bizalmára, hogy 1946 szeptemberétől a Zemplén megyei, m^jd 1948. május 23- tól a Baranya megyei pártbizottság titkári teendőit ellássa. Az viszont tény, hogy még nincs 30 éves, amikor már megyei vezető. BRIGÁDVEZETŐ A BÖRTÖNBEN Baranyában jött létre az a kapcsolat, vagy ha úgy tetszik, barátság, amelynek gyümölcsei csak később, a hetvenes években érnek be. Romlás János, az egykori rabbinövendék AVO: őrnagy, a Baranya megyei AVO- főosztály vezetője itt kötelezte el magát Aczél Györgynek, hogy betonszilárd kapcsolatukból megszülethessen a hetvenes években a Mikroszkóp Színpad Nyugatot dezinformáló, a hazai közönséget a diktatúra érdekében megtévesztő, neobolseviki kabaréja. 1949. július 11-én az ÁVH letartóztatta. Feltehetően — erre ugyanis semmiféle írásbeli bizonyíték nincsen — azért, mert a Rajk-per egyik vádlottjának, Szőnyi Tibornak szállásadója volt. A vizsgálat jegyzőkönyvei az idők folyamán eltűntek, éppen úgy, mint a zárt tárgyalás jegyzőkönyvei. Még a kiszabott ítélet tartama is ismeretlen. Aczél először a váci börtönbe, majd a Gyújtófogházba került. Az itt eltöltött idejéről már van némi hiteles tudósításunk. Dr. Aranyi Sándor orvos ezredes, a Sólyom-féle tábornoki per először halálra, m^jd kegyelemből 15 évre ítélt vádlottja, először Vácon találkozott Áczél Györggyel és társaival. Egy cellába került, ahogyan ő nevezte az „alig használt marxista filozófusokkal”. Aczél baráti társaságához tartozott többek között Mód Péter és Sándor Pál is. Aczél — Aranyi tanúsága szerint — fehérsapkás brigádvezető, igen nagy hatalommal és minden kedvezménnyel. Itt a fogházban köttetett egy másik barátság, melynek gyümölcsei szintén a hetvenes években értek be. Kardos György, a Katonapolitikai Osztály és az ÁVH alezredese itt vált Aczél hűséges követőjévé, melynek eredményeként mint a Magvető Könyvkiadó igazgatója és az aczéli kultúrpolitika hűséges kiszolgálója működött élete végéig. Mint brigádvezetónek, alkalma nyílt arra, hogy Kádár Jánosnak — éppen úgy, mint a Csillagbörtönben Szűcs Ernő Rákosinak — a „privatdie- nerje” legyen. Szolgálatainak jutalma 1956. november 4-e után nem maradt el. 1954. július 22-én Aczél Györgyöt szabadlábra helyezték, m£gd rehabilitálták. Sem a rehabilitáló ítélet, sem az ezt követő ún. „gazdasági” foglalkoztatottsága nem ismert. Nincs dokumentum értékű bizonyíték az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti szerepéről. Az viszont bizonyos, hogy november 4-e után, egy csapásra az új párt, az MSZMP központi
