Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
16 / Amerikai Magyar Értesítő' 1992. október 16 millió magyar között akarnak összekötő kapocs lenni. Az új lap első száma 18 ezer példányban jelent meg. (Magyar Hírek, Új Magyar Hírek, Magyarok Világlapja, Világszövetség, a videokazettával együtt terjesztett Magyar Krónika, a Debrecenben működő Nemzeti Világszövetség közlönye, a Kaliforniában utánnyomott Új Magyarország: mind-mind a nyugati, elsősorban persze az amerikai magyarokra épít, számukra készül. Az új vállalkozások elindítói nem gondolnak arra, hogy az emigrációnak is megvannak a maga 30, 40 vagy még több éve megjelenő saját lapjai, amelyeket eltart és anyagi erői is végesek ahhoz, hogy a nyugatot otthonról elárasztó sajtódömpingnek piacot jelentsen?...) Csurka Istvánnak a Magyar Fórumban megjelent hosszú tanulmánya, ami könyörtelenül bonckés alá veszi a kormány politikáját s elemzi azokat az okokat, amelyek két rövid év után oda vezettek, hogy az MDF elveszítette népszerűségét és komolyan tartania kell attól, hogy alulmarad az 1994-es választáson, nagy visszhangot keltett a magyar sajtóban éppúgy, mint a közélet minden frontján. Jobbról és balról egyaránt kommentálják a tanulmány megállapításait, természetesen ki-ki a saját szájaíze szerint. A baloldali ellenzék a Magyar Demokrata Fórum belső válságát érzi ki a tanulmány soraiból, amit kézenfekvővé tesz az is, hogy Csurka az MDF alelnöke (egyesek szerint fő ideológusa is) és ha ő ilyen élesen, a nyilvánosság előtt bírálja saját pártját, ott már komoly bajok lehetnek. A legfeltűnőbb Csurka élveboncolásában, hogy felveti Antall József betegségének kérdését is (ami eddig tabunak számított az MDF berkeiben) és szükségesnek tartja nyíltan beszélni az utódlásról. Amit most már nem lehet sokáig halogatni, mert Csurka a téma sürgős napirendre tűzését kívánja s ehhez bizonyára ragaszkodni fog. Antall Józsefnek lépnie kell... A Csurka-tanulmány egyébként kemény szavakkal mutat rá a paktum tragikus következményeire, kárhoztatja a kormány rögtönzéseit és bírálja Göncz Árpád köztársasági elnöki működését. Szent István napja alkalmából II. János Pál pápa meleg szavakkal emlékezett meg Magyarországról és az első szent király ünnepéről. A Szentatya kijelentette: teljes szívvel kívánja, hogy az Európa közepén fekvő ország népe megtalálja boldogságát s ehhez szükséges erőt keresztényi hagyományaiból és Szent István király örökéletű tanításaiból merítse. A pápa külön kiemelte Magyarország hitét, kultúráját és művészetét, amelyek jogot adnak számára a békés jövőre. Osztrák-magyar koprodukcióban Budapesten filmet forgatnak Horthy Miklós kormányzó életéről, "A kormányzó" címmel. Ebből az alkalomból a magyar fővárosba érkezett az 50 évvel ezelőtt hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes özvegye, a Portugáliában élő Mrs. Ilona Bowden is és fia, ifjabb Horthy István is. A filmnél szakértőként közreműködik Gosztonyi Péter történész, aki nemrégiben adott közre egy kitűnő Horthy-életrajzot. A Horthy-család Magyarországon összegyűlt tagjai egyébként augusztus 20-án, István-napján az egykori kenderesi birtokon tartottak gyásznapot, ahol majdan a családi sírboltban szeretnék — végakaratának megfelelően - örök nyugalomra helyezni az emigrációban 1957 tavaszán elhúnyt Horthy Miklós kormányzó földi maradványait. - A film forgatásának megkezdésével egyidőben mutatták be a sajtónak azt a kötetet is, amit Horthy István egykori tisztiszolgája írt akkori feljegyzései alapján s amely új megvilágításba helyezi a fél évszázada történt tragikus eseményt. Megszületett az első bírósági ítélet a volt kelet- középeurópai kommunista vezetők ügyében. Moszkva hajdani helytartói közül elsőként a bulgár pártfőnök, Todor Zsivkov nyerte el büntetését. Ez a büntetés messze nincs arányban azokkal a károkkal, amelyeket ez a most 81. évében járó veterán kommunista 35 esztendőn át tartó uralma alatt okozott Bulgáriának és a szófiai bíróság olyan humánus ítéletet hozott, amiért a 18 hónapig tárgyalt per vádlottja csak hálás lehet. Zsivkovot nem politikai tetteiért vonták felelősségre, hanem azokért az anyagi visszaélésekért, amelyeket korlátlan hatalmát kihasználva évtizedeken át folyamatosan elkövetett. Az ügyész közel egymillió dollár összegű károkozással vádolta. Autókat, ékszereket, lakásokat és villákat vásárolt az állam pénzén s azokat ajándékként osztogatta barátai között. Mindezért csak hét év börtönnel büntette a bíróság. A Zsivkov-per jó példa lehet a többi volt kommunista ország vezetőinek felelősségrevonására: nincs szükség politikai perekre, amiktől annyira óvnak egyesek, attól tartván, hogy boszorkányüldözéssé fajulnak. Minden volt kommunista vezetőt bíróság elé lehet citálni azokért a jogtalan anyagi előnyökért, melyeket hatalmukkal visszaélve szereztek maguknak, amikor élet s halál urai voltak. És ezzel kimutatható károkat okoztak hazájuknak és az adófizető polgároknak, amiért közbűntényes paragrafusok alapján börtönbe lehet csukni őket. Oda, ahová valók: tolvajok, csalók és szélhámosok közé. Nem leszámolásra van szükség, hanem elszámoltatásra, Magyarországon is. így kívánja a társadalom igazságérzete. A Zsivkov-ítélettel kapcsolatosan a WASHINGTON TIMES áttekinti annak a hat embernek a sorsát, akik a szovjet blokk országainak élén álltak - Moszkva kegyéből. Hármat közülük már nem érhet el a földi igazságszolgáltatás: a cseh Husak 1968-ban, Kádár 1989- ben hagyta itt az árnyékvilágot, Ceausescut pedig ugyanebben az évben segítették át a pokolba a kivégzőosztag katonái. Jaruzelski kivételes helyzetet élvez hazájában és zavartalanul írja emlékiratait. A Zsivkov ellen másfél éve folyó per most ért véget az ismert igen enyhe ítélettel, Erich Honecker, volt keletnémet diktátor pedig rácsok mögött várja a bírósági tárgyalást, ahol 49 rendbeli gyilkosságért - menekülők lelövésére adott parancs miatt - vonják hamarosan felelősségre. Ő remélhetőleg nem ússza majd meg olyan könnyen, mint bulgár kollégája...
