Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
1992. október Amerikai Magyar Értesítő 17 Anglia Legfelsőbb Bírósága fizetésképtelennek nyilvánította Kevin Maxwellt, a tavaly novemberben máig is tisztázatlan körülmények között tengerbe veszett Robert Maxwell brit sajtómágnás 33 éves kisebbik fiát, a Maxwell- vagyon kezelőjét. A végzés azt jelenti, hogy a még idén júliusban 400 millió font kártérítésre kötelezett Maxwell- örökös pénzügyi gondnokság alá kerül, nem lehet vállalatvezető és nem jelöltetheti magát semmiféle állami tisztségre. Kevin mindvégig apja közvetlen munkatársa volt és vele együtt vezette azt a nyugdíjintézetet, melynek alaptőkéjéből — mint az a Robert Maxwell halála után lefolytatott vizsgálatkor kiderült - 450 millió font eltűnt. Ezt a hiányt azon a napon hozta nyilvánosságra egy angol pletykaújság, melynek reggelén a magányacht személyzete fölfedezte, hogy Robert Maxwell eltűnt a fedélzetről. Néhány órával később találták meg holttestét a tengerben... Lawrence Eagleburger, helyettes külügyminiszter, aki James Baker új beosztásba kerülése után, mint "Acting Secretary of State" ideiglenes minőségben vette át a State Department vezetését, nyilatkozott a sajtónak és kijelentette,hogy csak 1993 január 20-ig, az új elnök hivatalba lépésének napjáig szándékszik jelenlegi posztján maradni. Eagleburger már régi bútor az amerikai külügyben - egyike volt a karrierjüket 1970-ben kezdő "Kissinger- boyoknak" - és mindenki természetesnek tartotta volna, ha Baker után az elnök őt nevezi ki a State Department élére. Ez azonban sem Eagleburger, se Bush számára nem lenne előnyös: a helyettes külügyminiszter múltjának ismerői tudják, hogy nem veti meg az anyagiakat és mivel jó kapcsolatai voltak Belgrádhoz, pár évvel ezelőtt elfogadta egy jugoszláv pénzcsoport ajánlatát és érdekeltséget vállalt az igazgatóságban. Mivel pedig a kabinet-kinevezéshez kongresszusi jóváhagyás kell, egészen biztos, hogy a szenátusi meghallgatáson szóba kerülnének a jugoszláv kapcsolatok, amik Eagelburger ellen szólnának. Épp a választás előtti kritikus időben Bush nem teheti ki magát egy olyan kudarcnak, hogy jelöltjét visszautsítja a Kongresszus. Eagleburger tisztában van ezzel s ezért jelentette most be, hogy az új elnöki turnus kezdetekor visszavonul. Az amerikai szövetségi kormány egy régebbi kongresszusi döntés alapján megkezdte az előkészületeket arra, hogy 1996-ig átcserélje az ország útjelző tábláin lévő mérföld-jelzéseket kilométerekre. Mint ismeretes, már évekkel ezelőtt eldőlt, hogy az Egyesült Államok áttér a méter-rendszerre, mert a világ más részeivel való kapcsolatnál állandó nehézséget jelent a mértékegységek - súly, űrtartalom, hosszmérték, stb. - átszámítása. E téren az első lépésnek az amerikai utak jelzőtábláinak kicserélését szánták, de hiába hozták meg az erről szóló rendeletet már 1976-ban, a mérföldszámításhoz szokott konzervatív amerikaiak ellenállása minden újítási kísérletet meghiúsított. Az egyik főérv, hogy az új kilométerjelző táblák elkészítése hatalmas összegekbe kerül, aligha vitatható, de egyszer meg kell kezdeni az átállást, annál is inkább, mert a kontinensen már egyedül csak az Egyesült Államok ragaszkodik a régi hosszmértékekhez, Kanadában és Mexikóban éppúgy a kilométert használják, mint bárhol a világon. Washington most eldöntötte: négy éven belül ki kell cserélni a táblákat és erre 100 millió dollárt irányzott elő a federális költségvetés terhére. Az egyéb mérték- egységek kérdésében későb várható döntés. Tom Lantos amerikai képviselő beváltotta fenyegetését, amit a Csurka-tanulmánnyal kapcsolatosan tett és szeptember 23-án késő esti napirend utáni felszólalásában ismertette a Házzal a tanulmány általa kifogásolt részeit, hangsúlyozván, hogy véleménye szerint az ezekben foglaltak veszélyeztetik a demokratikus fejlődést Magyar- országon. S hozzátette: ha iobbratolódás mutatkoznék a numar politikában, az amerikai reakció nem marad el. Az ülésteremben Lantoson kívül alig tucatnyi honatya bóbiskolt, akik közül néhányan hozzászóltak az elhangzottakhoz és többé kevésbé csatlakoztak képviselőtársuk véleményéhez. Kupa Mihály pénzügyminiszter szeptember 20 és 25 között Washingtonban tartózkodott és résztvett a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank soros ülésén. Tájékoztatót tartott az IMF részére a magyar gazdasági helyzetről és igyekezett eloszlatni azokat az agályokat, amiket az IMF legutóbb Magyarországon pénzügyi ellenőrzést végző megbízottai támasztottak a költségvetési hiány emelkedése és a nemzeti össztermelés csökkenése miatt. Mint ismeretes, az IMF ezek kivizsgálásáig felfüggesztette újabb hitelek folyósítását és Kupa Mihály e döntés megváltoztatását igyekezett kieszközölni Washingtonban. Szeptember 24-én a magyar pénzügyminiszter sajtókonferenciát tartott a Sajtóklubban "Hungary: bridge-head toward democracy and market economy in East-Central-Europe" címmel. A miniszter tájékoztatója után az újságírók részéről több kérdés hangzott el és szóbakerült az is, hogy a magyar kormány miért nem igyekszik tisztázni: az előző rendszerben kik és miiven célra vették fel, illetve költötték el a 22 milliárd dollár adósságot, másrészről miért nem kéri Magyarország a kölcsönök visszafizetésének átütemezését, vagy a tartozás összegének mérséklését. A román külügyminisztérium meghamisított fordításban terjeszti Hámos Lászlónak a magyarok világszövetsége ülésén elhangzott felszólalását. Hámos, Adrian Nastase külügyminiszternek küldött levelében tiltakozott a hamisítás ellen. "Teljes felelősséget vállalok a Budapesten elhangzott állásfoglalásomért. Romániának valóban szüksége van gazdasági és kereskedelmi könnyítésekre, de mielőbb érdemi lépéseket kell tennie polgárai, köztük a 2.5 millió magyar emberi jogainak szavatolására. Az emberi jogok védelme minden szabadságszerető nép közös célja, nem pedis területekre éhes masvar szélsőségek nemzetközi összeesküvése" - írja Hámos László. Kell ehhez kommentár?!
