Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
1992. október Amerikai Magyar Értesítő 13 ugyancsak Nagy Lajos alapította 1342-ben Kunország északi részében Kalabogdániát, melynek nevét később Moldvára változtatták, melynek Moldvabánya városában 1410-ben Jó Sándor vajda - felesége Losonci Margit közbenjárására - katolikus püspökséget alapít. Ugyanez a vajda a magyar husziták egy csoportjának betelepedést engedélyez, akik a Prut folyó jobb partján Húsz városát alapítják, melynek mai neve Husi. Ez volt a moldvai csángók harmadik forrása. Ezek a husziták lefordították a bibliát magyar nyelvre, melynek egy másolata "Müncheni Kódex" néven fennmaradt és ismert. A 15. század elején a görög-római császár testőrző seregéből egy Vlád nevű martalóc néhány társával Havasalföldre jut s az ottani elégedetlenkedőkkel szövetkezve 1430-ban legyőzi és meg is öleti Dán vajdát. Vlád maga kérte önszántából a fejedelemségben való megerősítését Zsigmond magyar királytól, mint hűbérurától, aki ezt megadta a Sárkány Renddel megtoldva és Fogarast meg Omlást is neki ajándékozta. Briganti módon Vlád török segédcsapatokkal 1433-ban a Barcaságot és a székelység egy részét pusztította s mikor 1438-ban Murád szultán Nikápolynál átkelt a Dunán, együtt törtek be Erdélybe a Vöröstoronyi szoroson és a Törcsvári szoroson tértek vissza 35 ezernyi foglyot víve magukkal. Még ugyanezen évben visszatérve a székelyföldet dúlták fel és 30 ezer székelyt vittek rabságba. Mindezt Bertholomeus de Yano ferences szerzetes (Epistola de crudelitate turcarum)- nak elnevezett leveléből tudjuk. Ez a vajda Vlád Tepes (Karóbahuzó Vlád), akit alatvalói még Dracu (ördög) becenévvel is elláttak s ebből lett az ostoba Drakula történet a némafilm feltálalásában, úgy állítva be, mintha Drakula Transylvániában uralkodott volna. A mohácsi vész után Erdély a helyzet kényszere folytán önálló fejedelemséggé alakult s a vajdaságok a világmessianizmustól hajtott török és orosz hatalmak között hányódva sokszor az erdélyi fejedelem vagy a bécsi császár oldalán kötöttek ki. A 16. század második harmadától kezdve a két vlach vajdaság teljesen török vazallussá vált s Konstantinápoly görögök által lakott városrészéből származó un. "fanarióta hoszpodárok" (vajdák) zsarnokságát nyögték. Amikor a törökök elől menekülniük kellett, az erdélyi fejedelmek Fogaras, Küküllő és Csicsó várakat a vajdák rendelkezésére bocsátották. A clevelandi Magyar Társaság jelenti: A szokásos - immár a 32. -, november végi Magyar Találkozót ez idén is megtartják november 26 és 29 között. Bővebb felvilágosítást és meghívót az alábbi címen lehet kérni: Hungarian Association, 1450 Grace Avenue, Cleveland, OH 44107. Szeretettel hívjuk és várjuk az Értesítő olvasóit a Találkozóra, melyen lapunk szerkesztői is résztvesznek. Találkozni lehet velük az Újságírószövetség közgyűlésén, a Művészest utáni koktélpartin és a Díszvacsorán. kkk K É R J Ü K. ne felejtsék el az előfizetést megújítani! DR. IRÁNYI LÁSZLÓ PÜSPÖK EMLEKEZETE Irányi László püspökre emlékezünk. Nem évfordulót ünnepelünk, többről van szó. Nemcsak az emberről, hanem a szellemről, a lelkiségről is beszélünk. És ekume- nizmusról, amit mindig képviselt. Amikor első szent királyunk, István, püspökségeket alapított, a falvak számára templomokat építtetett, azok nemcsak az istentiszteletek házai lettek, hanem köréjük tömörült a nép, azok körül alakította ki közösségi, társadalmi, kulturális életét is. E templomok minden magyar keresztény templomai lettek. Közel egy évezred múlva, a huszadik századforduló körül, a hazájukból ide vándorló magyarok első dolga is az volt, hogy templomokat építsenek maguknak, azok jelentették számukra az összetartó erőt. Amikor pedig a mi nemzedékünk, a második világháború tragikus következményeként vettük kezünkbe a vándorbotot, s jöttünk ebbe az országba, nem selyempaplanos ágyak vártak ránk. Első meleg otthont a templomaink nyújtottak számunkra, ahol minden magyar, világnézetre és felekezetre való tekintettel ült le egymás mellé. E templomok, e tűzhelyek egyik melegítő lángja Irányi László piarista atya lett. Irányi László 1941-ben lépett be a Piarista Rendbe. 1948-ban Rómában szentelték pappá, ahol a pápai Gregori- ana Egyetemen teológiai, az Angelikum Egyetemen pedig filozófiai doktori fokozatot nyert. 1953-ban jött az Egyesült Államokba, és Washingtonban, a Piarista Tanulmányi Házban telepedett meg, melynek egyik társalapítója volt. A Maryland-i Émmitsburgh-ben a Mount St. Mary College és Seminary, valamint az St. Joseph College, Washingtonban pedig a Georgetown Visitation Junior College és Immaculata College katedráin teológiát és filozófiát tanitott. Több amerikai tudományos társaság választotta tagjává. Nevelői munkája mellett tevékeny részt vett a piarista tartományszervezés munkájában. Több rendi tisztség viselése után 1967-ben az amerikai viceprovincia főnökhelyettese lett, amikor pedig 1972-ben a viceprovincia tartományi rangot nyert, annak tartományfőnökévé választották. Egyidejűleg a washingtoni magyar katolikus közösség lekipásztora lett. A Voice of Amerika pedig havonta sugározta egyházi beszédeit magyar földre, közel három évtizeden keresztül. A tartományfőnök mint lelkipásztor e szóban a szó első szótagját szokta hangsúlyozni. Szentbeszédeit pedig mindig "csak elmélkedés"-nek nevezte. De éppen ezek az elmélkedések tárták fel lelki mélységét. Ezekben az években ismerték őt meg Washingtonban, s nyert el igaz megbecsülést, szerzett sok tisztelőt, felekezeti különbség nélkül. Igen, szentmiséin, katolikusok, pritestánsok, zsidók ültek egymás mellett. E sorok írója, mint a katolikus közösség elnöke, büszkén könyvelte el, hogy Béky Zoltán református püspök volt az első protestáns lelkész, aki Irányi László piarista tartományfőnök meghívására, templomunkban eku- menikus istentiszteleten vett részt. Nagy eseménye volt a külföldi magyarságnak, amikor II. János Pál pápa 1987. májusában a külföldi ma-
