Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

10 1992. október AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ dés nyújt szenzációkat. Fel­röppen a hír: Röntgen würzburgi tanár katódsuga- rával átvilágítja az emberi testet. Hamarosan ország­világ láthatja báró Eötvös Loránd kézfejét, benne csontjait, s ujján ott a csa­lád pecsétgyűrűje is. Febru­árban az újságok arról szá­molnak be, hogy Ferenc Jó­zsef őfelsége egy 190 kilós vadkant kap puskavégre, az állat agyara 18 centiméter hosszú. A pestieket Szilá­gyiné Bárdossy Ilona tartja lázban, aki Dobó Katica szerepében domborít, és kardot ránt a Nemzeti szín­padán. A Budapesti Mű- korcsolyázó Egylet pedig versenyt hirdet a frissen el­készült Vajdahunyad vára szomszédságában. A kiállítás épületei sorra elkészülnek. Egyik legszebb ezek közül a kereskedelem, pénz- és hitelügy csarnoka. melyben vásári képek dia- porámája látható, s a Ma­gyarországon régen haszná­latos pénznemek galván- plasztikai másolatai. Az oktatásügyi csarnok görög stílusú, komoly palo­ta, melyben mintanépisko­lát és egy hatalmas torna­termet is találhat a látogató. József főherceg külön pa­vilonban mutatja be uradal­mának terményeit. Páncél - színaranyból Közben a Vigadóban nagy érdeklődésre tart szá­mot az atlétabál, és Fiúmé­ban vízre bocsátják az oszt­rák-magyar haditengeré­szet új vezérhajóját, a „Mo- narch”-ot. Pulszky Károly egy Raffaello-képet vásárol az Országos Képtár számá­ra, és Kolozsvárott leteszik Mátyás király szobrának alapkövét. A kész épületeket megtöl­tik a kiállításra szánt tár­gyak. Bécsből Pestre érke­zik Apaffy Mihály erdélyi fejedelem páncélja, gróf Schwarzenberg Adolf ara­nyozott páncélöltözete, I. József magyar király vérte- zete, Lotharingiai Károly budai fővezér arannyal gaz­dagon díszített rostélyos si­sakja, Thurzó György arabs kardja, Frigyes tiroli herceg ezüstös magyar vértezete, Miksa király vörös bőrrel bevont nyerge, Mátyás ki­rály kardja, rajta a felirat­tal: „Corvinus rex Hungá­riáé”, II. Lajos páncélja, Zrínyi Miklós kardja, Bátho­ry István páncélöltözete és huszonhárom színaranyból készült edény a honfoglalás korából: a nagyszentmikló- si kincs. Márciusban Mikszáth könyvét olvassa az ország. Az új opusz címe: Kísértet Lublón. Az Erdélyi Kárpát Egyesület jelmezestélyén gróf Bethlen Katinka viszi el a pálmát: vértben, herme­linpalástban lép be a terem­be mint Hungária allegóriá­ja. A márciusi meleg kedvez a kertészeti munkáknak. A vásárvárosban növényeket ültetnek, gyepesítenek. A bírálóbizottság Gerster és Mirkovszky tervét fogadja el a kiállítás plakátjára kiírt pályázaton. A győztes pá­lyamű a külföld szállodái­ban és indóházaiban hirdeti majd, mi készül Magyaror­szágon. A Császári és Kirá­lyi Jacht-raj kirajzik a vi­zekre Károly István főher­ceg vezérlete alatt, és ha­zánk atlétája, Dáni ezüstér­met nyer a 800 méteres sík­futásban az athéni olimpi­án. Díszmagyarban a királyi pár A vásárvárosban áll már a Magyar Királyi Államvas­utak és a Dohányjövedék pavilonja. Feltúrják a Gi­zella teret, de az Andrássy úton már a mennyezet is el­készült: épül a földalatti vil­lamosvasút. A készülődés egyre zakla- tottabb tempóban folyik. A királyi pár már április vé­gén Budapestre jön. Ilyen nagy kísérettel még soha­sem érkezett. Összes hintá­ját felvonultatja az udvar, s szinte a teljes istálló is itt van, a nemes méneknek csak a Károly-kaszárnyá- ban találnak helyet. A Nyugati pályaudvaron hajnali hatkor száll le a vo­natról őfelsége - díszma­gyarban. A miniszterek is sújtásos mentébe öltöztek. A tömeg éljenezve fogadja őket. Ferenc József előbb Bánffy miniszterelnökhöz lép, majd Kammermayer Károly főpolgármesterhez. Néhány szót váltanak, és már indul is a menet. Budá­ra hajtatnak, az utcákon többezres tömeg éljenzi a királyt végesteien végig. Gólyafészek az Alföldről A házakon óráról órára több az ékítés, az erkélye­ket, párkányokat drapériák vonják be, címereket, transzparenseket szegeinek ki, meszelnek, festenek, nagy létrákon és emelvé­nyeken dolgoznak a világí­tás előkészületein. Fölveze­tik a gázt és a villanyáramot az épületek tetejéig. Az Al­földről hozatnak gólyafész­ket a vásárvárosban felépí­tett debreceni csárda kémé­nyére. A fogadókban már nem lehet helyet kapni, csu­pán április huszonkilencedi- kén tizenötezer külföldi láto­gató érkezik. A király táv­iratban értesíti Munkácsy Mihályt, hogy Ecce Homo című festményét feltétlenül meg kívánja tekinteni, és Rákosi Jenő „Egy ezredév” címmel ünnepi beszédet ír, amely a Nemzeti Színház­ban el is hangzik majd. A történelmi tárlat sikere Aztán felvirrad a nap, amire éveken át mindenki várt. Május másodika: kez­dődhet az ünneplés. Három­negyed tizenegykor ér a ki­rály négyes fogata az And­rássy útra. A királyné fekete ruhát hord, és fekete legye­zőt tart arca eifc", Ferenc Jó­zsef lesegíti a hintóról az él­jenzéstől meghatódott ki­rálynét, majd a főhercegasz- szonyok kézcsókra járulnak Erzsébethez. A királyi pár a tér közepén felállított sátor alá vonul. Először Dániel Ernő ke­reskedelmi miniszter, a ki­állítás elnöke mond beszé­det, aztán az uralkodó emelkedik szólásra, és Isten áldását kéri a kiállításra. A nagy iparcsarnokban kez­dődik a szemle, innen a tör­ténelmi tárlatra mennek a fejedelmi látogatók, majd József főherceg pavilonját tekintik meg, ahol a főher­ceg a Fiával fogadja az ural­kodót. A horvát csarnok­ban a bán üdvözli a királyt Josipovich horvát miniszter­rel együtt; s ott vár Posilo- vics zágrábi érsek is. A ki­rály aztán a kiállítás falujá­ba megy át, ahol Dániel Er­nő miniszter tart alkalmi idegenvezetést, hogy Fe­renc József könnyűszerrel eligazodhasson a néprajzi érdekességek között. A fő­város pavilonjában négy polgármester várja és kala­uzolja őfelségét, aki a szem­lét a hadügyi csoport meg­tekintésével folytatja. A honvédség pavilonjában Jó­zsef főherceg és báró Fejér- váry miniszter üdvözlik a királyt. Ezzel a séta véget ér. És mit is mondhat a lá­tottakra Ferenc József?... Természetesen azt: „Min­den nagyon szép, minden na­gyon jó, mindennel meg va­gyok elégedve. ” Amikor őfelsége a had­ügyi pavilonból kilép, ép­pen akkor száll föl az egyik kiállítási tárggyal, nevezete­sen egy katonai léghajóval Dvorzsák főhadnagy és Koczecznik hadnagy. A lég­gömb gyorsan emelkedik, és néhány perc alatt eltűnik a felhők között. Nem száll messzire, mert a két tiszt, tartva a jégesőtől, már Vác közelében földre ereszkedik vele... (Új Magyar Hírek) N. A. K.

Next

/
Thumbnails
Contents