Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
1992. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 25--------Magyar tájak--------Magyar történelem MAGYARORSZÁGI VÁRAK II. rész PÉCSVÁRAD VÁRA (BARANYA MEGYE) TÖRTÉNETE 1015-ben, amikor Szt. István király megalapította a bencés apátságot, azt egy kisebb vár helyére telepítette. Feltételezhetjük tehát, hogy már a XI. században felépített monostor erődített jellegű volt. Az 1158 előtt leégett kolostort a XII. század második felében újjáépítették, a tatárjárás tapasztalatai alapján a XIII. század közepén pedig várrá építették ki. A pécsváradi apát és a vár alatt elterülő város polgárai közötti pert megörökítő 1258-as oklevelekből ismert tény, hogy a vár már hosszabb ideje állott. A XIV. század közepén, 1357-ben Jordán apát palotát építetett a várban, a XV. század elején pedig Csöméni Imre apát erős várrá építette át azt. Az 1490-es évekből újabb építkezésről tudunk. A törökök előrenyomulása ellen a XVI. század első felében is erősítették. Pécs és Székesfehérvár eleste után 1543-ban azonban felrobbantották, noha Ferdinánd király az év elején még a pécsi püspökre és a Baranyát védő Ver- bőczy Imrére bízta. Július végén a törökök elfoglalták a várat és ott is maradtak 150 évig. A felszabadító háborúk után német-osztrák és világi birtokosoké lett. Közülük Konrad Zinzendorff kölni érsek újjáépítette a várat. Az északi várfalban tört barokk kapunyílás évszáma szerint az újjáépítést 1729 körül végezték. Legutolsó építésének ideje a XVIII. század második fele volt. A vár újabb kutatása 1958-ban kezdődött meg. Az altemplomot és környékét ekkor állították helyre, a keleti ágyútoronyban pedig turistaszállást alakítottak ki. 1964-től az altemplomhoz csatlakozó főépület kutatásával és a felső udvar régészeti feltárásával folytatódott a további helyreállítás előkészítése. Ennek eredményeit nem közölték, ezért a pécsváradi vár építéstörténetét összefüggéseiben nem ismerjük. A vár szabálytalan alaprajzú. Külső falain az 1724- 29-es újjáépítés nyomai láthatók. Egykori külső, kerek tornyaiból ma már csak a keleti áll, ebben működik a turistaszálló. Belsejét egy kelet-nyugat irányú középkori fal osztja két, egymástól 4 m szintkülönbségű területre. A magasabb északi részben áll a XVIII. században barokk kastéllyá alakított középkori apátság épülete. Legősibb részlete a XI. századi altemplom. A hozzácsatlakozó emeletes épület fala gótikus, XIV-XV. századi, csupán udvari folyosója és lépcsőháza épült a XVIII. században. Gazdasági melléképületei ugyancsak barokk koriak. SÉTA A VÁRHOZ A vonattal érkezők Pécsvárad vasútállomásától északra indulva mintegy 100 m után elérik a város főutcáját ezen balra fordulva néhányszáz m után a község főterén találjuk a tanácsház neogótikus épületét. Az észak-nyugati sarkától kiinduló kis utcákon folytatva utunkat eljutunk a pécsváradi nagytemplom szomszédságában levő vár bejáratához. A menetrend szerinti autóbusszal érkezők ugyanezt az útvonalat használhatják. A vár építészeti, műemléki értéke mellett a Mecsek egyik túraközpontja is. A vár épületében 58 személyes, hangulatos turistaszállót alakítottak ki. TÚRAÚTVONAL Pécsvárad-Réka-kunyhó-Püspökszentlászló-ZengővárPécsvárad. A várból észak-nyugati irányban műúton hagyjuk el a községet. Ne térjünk le a műútról, mert az úttól keletre lőtér van. Mintegy 2,5 km után elhagyjuk a műutat. Ezen kb. 200 m-t haladva észak-nyugati irányban leereszkedünk a Halász-patak völgyében levő Réka-kunyhóig, a kitűnő vizű Etelka-forráshoz. A hangulatos, fenyőfákkal tarkított környezetben asztalokat, padokat találunk, ahol megpihenhetünk. Utunkat nyugati irányba emelkedőn folytatjuk, majd a műutat keresztezve leereszkedünk a csodálatosan szép püspökszentlászlói parkba, egy copf stílusban épült püspöki kastélyhoz, amely jelenleg aggok otthona. A kastélyhoz csatlakozik a barokk stílusú templom. A templom előtti kis téren találjuk a jó vizű Hetyei-forrást, mellette pedig az iskolából átalakított kulcsosházat, mely 14-16 fő számára nyújt szálláslehetőséget, előzetes bejelentés alapján. Kis pihenő után a K jelzésű úton visszamegyünk a műútig, majd az S jelzésű úton déli irányba fordulunk, és igen meredek úton felkapaszkodunk a Mecsek legmagasabb csúcsára, a Zengőre, (682 m). A régi Zengővár romjai már alig láthatók. Utunkat visszafelé az egyenletesen lejtő úton az S jelzést követve folytatjuk, és a Csiger-gödrön keresztül jutunk vissza a várba. RÉKA VÁR - MECSEKNÁDASD (BARANYA MEGYE) TÖRTÉNETE A falutól nyugat felé, a szélső házaktól jó km-nyi távolságra, erdős hegyek között, a délről környező völgyből mintegy 70 m magasra emelkedő Vár-hegy mai, közkeletű nevét újabbkori torzításnak köszönheti. A múlt században még Rákvárnak hívták, a középkorban pedig Nádasd vára volt. A várhoz fűződő hagyományt történészek vitatják. Ezek szerint államalapító királyunk idejében Magyarországra menekült angol hercegek, Edmund Ironside angol király fiainak birtoka lett volna. A két herceg anyjával együtt 1017- 1018 táján került István király udvarába és 1057-ig itt is élt. A nagyobbik, Edward ekkor hazatért, de hamarosan
