Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
26. Amerikai Magyar Értesítő 1992. szeptember meghalt. Magyarországon született lánya, skóciai Szt. Margit, később III. Malcolm skót király felesége lett. Edward felesége, Margit anyja, korábbi felfogás szerint Szt. István király leánya lett volna. Nádasd váráról okleveleink szerint 1296-tól tudunk. Ekkor már a szerémségi Valkó megyéből Dél- Dunántúlra származó Kórógyi család birtoka volt, éppúgy, mint később a nyom nélkül elpusztult nagyharsányi Szár- somló vára, és a két várhoz tartozó igen tekintélyes Baranya és Tolna megyei uradalom. A család kihalta után, 1473-ban Monoszlói Csupor Miklós kapta meg a királytól. Későbbi sorsát nem ismerjük, de tudjuk, hogy a XVI. század első felében a törökök pusztították el. Buda elfoglalása után két esztendővel, 1543-ban, Székesfehérvárt és Pécset is bevették a törökök. A következő évben már egész Tolna és Baranya török fennhatóság alá került. 1963-ban a pécsi múzeum tájékozódó jellegű ásatást végzett a várban. A feltárással sikerült megállapítani, hogy a 3 m vastag fallal kerített hatalmas vár a hegy egész fennsíkjára kiterjedt. Külső és belső várra oszlott, a kettőt széles szárazárok választotta el egymástól. A falakat kerek tornyok védték, a belső várban pedig nagyméretű kőépületek álltak. A élőkért leletanyaga szerint a vár a XIII. században épült. Zobálc-puszta-Hidasi-völgy-Kisújbánya-Óbánya-Rékavár. Zobák-pusztáról a szerpentines műút mentén a K jelzésű úton leereszkedünk a magyaregregyi völgybe. A Takanyó völgyét jobbra, kelet felől elhagyva, kb. 1 km-es gyaloglás után érjük el a keleti Mecsek legbájosabb völgyének, a Hidasi-völgynek észak-keleti irányú bejáratát. Az összeszűkülő, majd kitáguló völgyet a kanyargós patak menti ligetes facsoportok teszik változatossá, hangulatossá. A kirándulóknak többször át kell kelniük a patakon - ami bőséges víz esetén néha nehéz, mert a patakot régebben átívelő kis fahidacskák, bürük tönkrementek, ma már csak a nyomaik láthatók. (Felújításuk remélhetően hamarosan megtörténik.) A Hidasi-völgy a pécsiek, komlóiak kedvelt kirándulóhelye. Mintegy 1,5 km után az S jelzésű út kereszteződésénél találjuk a kis Csurgó-vízesést, mey kb. 3 m szélességben szinte a földből, a növényzet közül bukkan elő, és vékony kis erecskékben, vízfüggönyt képezve hullik alá. Több kis forrást érintve (Hidas-forrás. Pius-for- rás), majd a csemetekertet is elhagyva, lassan felkapaszkodunk a Miske-tetőre. Itt a nemrég épített erdei műutat keresztezve érjük el a "Magyar Svájc" nyugati kapuját, Kisújbányát. A kis hegyi falucska szétszórt házaival és a lejtős, ligetes legelővel valóban alpesi táj benyomását kelti. A falun áthaladva a kissé összeszűkülő völgyben beérünk a festői környezetű, már védetté nyilvánított, enyhén lejtő Óbányai-völgybe. A völgy mélyén hol csobog, hol kis tavacskát képezve lelassul, majd a sziklalépcsőkön és sziklafalakon játékos könnyedséggel lezúdul a patakocska vize. Mintegy fél óra gyaloglással elérjük Óbánya nyugati szélét. Előtte a völgy kitárul, és a patak vize tóvá duzzad, pihenést, felüdülést nyújtva a vándornak. Az Óbányai-völgy kedvelt kirándulóhely. A szekszárdi természetbarátok kis turistaházat is létesítettek itt. Óbánya sűrűn egymás mellé épített házai között áthaladva, közel 2 km-es úttal érjük el a Stein-malomnál levő turistaházat, ahonnan már pár perc alatt elérjük a Rékavár ma már alig látható romjait. SIKLÓS VÁRA (BARANYA MEGYE) TÖRTÉNETE Baranya megye országszerte híres, közismert túracélpontja Siklós vára. A város feletti sziklarögön messziről látható, nagyméretű vár hazai műemlékeink között előkelő helyet foglal el. Az utóbbi években, a vár helyreállításával párhuzamosan végzett kutatás tisztázta történetének eddig ismeretlen részleteit. Az első vár, amelyet a XIII. század második felében, az akkor még Soklósnak nevezett település védelmére birtokosai, az előkelő Kán nemzetségből Származó Soklósiak építtették, a mai várkastély déli szárnya alatt rejtőzik. A megmardt részletek alapján úgy tűnik, két torony közé épített egyemeletes palotaszárnyból állott, amelyhez kelet felől a mai kápolna őse csatlakozott. Ezt a korai várat falgyűrű övezte. Egy évszázadon át éltek itt a Soklósiak. 1387-ben elvesztették a várat, mert a Zsigmond király ellen szövetkezett délvidéki főúri lázadókhoz csatlakoztak. Rövid ideig a Pásztói családé volt, majd 1395-ben Zsigmond király leghűségesebb embere, Garai Miklós kapta meg. A várat a garaiak a XV. század elején teljesen átépítették, és sarkain tornyokkal erősített külső, kettős várfallal vették körül. A vár alatt elterülő várost is falakkal övezték. Ez a közel egy km hosszú városfal ma is áll, bár az újkori város a falakon kívül települt. A XV. századi gótikus átépítés utolsó szakaszát Garai Jób készíttette 1470-80 körül. Ebből az időből származik a várkápolna és a nemrég visszaállított déli zárt erkély. 1482-ben örökösök nélkül halt meg Garai Jób, a vár és uradalma a királyra szállt vissza. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az ő halála után, 1515-ben kapta meg Perényi Imre nádor, aki már reneszánsz stílusban építtette tovább. Az addigi déli és keleti szárnyak mellé megépült az északi szárny is, majd a kápolna mögötti olasz bástya és a kapuvédő barbakán. A várból ekkor épül várkastély, amelynek belső, zárt udvarát emeletes reneszánsz loggia díszítette. Ebben az állapotában került Siklós 1543-ban török kézre. Visszavételére csak Buda ostroma, 1686 után került sor. Közben egyetlen hadi esemény fűződik nevéhez: 1566- ban a vár alatt Zrínyi Miklós fényes győzelmet aratott Szolimán szultán seregén. Ennek hatására vonult azután a szultáni had Szigetvár alá. Az elavult középkori várat új tulajdonosa, Aeneas Caprara császári generális 1689 után teljesen átépíttette. Halálával (1701) a munka félbemaradt, és csak 1728-ban folytatták azt a Batthyányiak, a vár és uradalma XVIII- XIX. századi birtokosai. Ekkor épült át a várkastély jelenlegi formájára. 1873-tól a Benyovszky grófoké volt, 1944- ben került állami kézre, akkor honvédtiszti üdülőnek
