Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
10. Amerikai Magyar Értesítő 1992. szeptember Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György-----------------------Antall József miniszterelnök beszélt az I. László király szentté avatásának 800. évfordulóján Szabolcs községben. A kormányfő méltatta a szent király erényeit és a szigorú törvényeket, amelyekkel bölcsen megszilárdította az ország helyzetét. Kifejtette, hogy mennyire igazságtalannak tartja, ha egyesek a kétéves kormányra akarják hárítani a felelősséget minden bajért, évtizedek mulasztásaiért. Azért volt az ország a "legvidámabb barakk", mert futotta a 22 milliárdos adósságból és azért jutott mindenkinek állás, mert felelőtlen gazdálkodás folyt az országban. Ma éppúgy mindent élőiről kell kezdeni, mint Szent László korában, vagy akár a tatárjárás és a törökdúlás után. Hangsúlyozta, hogy csak nemzeti összefogással lehet eredményesen építeni az országot. A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT DÖNTÉSE értelmében az év végéig Budapest területéről el kell távolítani valamennyi szovjet emlékművet. Ideiglenesen Budafokon gyűjtik össze azokat és majd később határoznak végleges sorsukról. Valószínűleg egyetlen emlékmű kap kegyelmet, a Vigadó téren álló obeliszk s ez is a Rákoskeresztúri köztemetőben kialakítandó szovjet katonai parcellába fog kerülni. Nem tisztázott még a gellérthegyi emlékmű sorsa, amelyből ma már csak a pálmaágat tartó nőalak áll, a mellékalakokat eltávolították. A WASHINGTON POST JÚLIUS 7-i számában hosszú riport szól Mark Palmerről, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövetéről, aki rendkívül eredményes diplomáciai működése után 1990-ben váratlanul leköszönt posztjáról és gazdasági tevékenységbe kezdett. (A State De- partmentből való kilépésének oka akkori pletykák szerint az volt, hogy Palmer a moszkvai nagykövetségre pályázott, s amikor azt nem sikerült elérnie, megsértődött.) Palmer több amerikai pénzemberrel együtt megalapította a Central European Development Corporationt (CEDC) és nagyarányú beruházásokat tervezett a szovjet megszállás alól felszabadult középeurópai országokban s magában Oroszországban is. A volt diplomata akkor lelkesen propagálta ezt a gondolatot és mindenkit biztatott a jövedelmező befektetésekre. A POST mostani cikke arról szól, hogy a lelkesedés azóta lelohadt és Palmernek rákellett jönnie arra, hogy - Írja a POST - "az arany a nehézségek hegye alatt van elásva" s onnét nem könnyű előbányászni. A prágai központtal működő CEDC eddig mindössze egy beruházást hozott létre Magyarországon, egyet Észtországban és hármat a volt keletnémet tartományokban. "A VILÁGGAZDASÁGOT ELHÚZÓDÓ STAGNÁLÁS", majd utána lassú növekedési időszak jellemzi" mondja összefoglalójában a Kopint-Datorg konjukturaku- tató intézet legújabb jelentése. Egyelőre a recesszió időszakában vagyunk s a kérdés csak az: mikor következik a stagnálás?...Egyesek szerint van esély arra, hogy a gazdaság teljesítménye jövőre ne zuhanjon tovább...A tanulmány szerzői szerint a fejlett ipari országokban az év második felében már megkezdődhet a fellendülés, de Kelet-Európábán még tovább fokozódik a válság. Az idei év első öt hónapjában az ipari termelés Oroszországban 12, Csehszlovákiában 24, Lengyelországban 6, Bulgáriában 20, Romániában 17, Magyarországon pedig 19 százalékkal esett vissza. Az év végéig a magyar gazdaságban a nemzeti össztermelés 2-3 százalékos növekedésével és 180-200 milliárdos költség- vetési hiánnyal lehet számolni. AZ EGYESÜLT NEMZETEK FELMÉRÉSE SZERINT közel négyszázezer fő azoknak a menekülteknek száma, akik a hajdani Nagy-Jugoszlávia területéről származnak és az ott keletkezett új független országokból menekültek el a polgárháború elöl. Az ENSZ-felmérés a legtöbb menekültet Németországban tartja számon, ahová kétszázezer fő nyert bebocsátást. Magyarország 60 ezer, Ausztria 50 ezer, Svájc és Svédország 40-40 ezer, Olaszország pedig 10 ezer menekültet fogadott be. Mitterrand francia elnök felesége, aki régi támogatója a kurdok függetlenségi harcának, legutóbb háromnapos kör- útat tett Iraknak azon a részén, ahol a kurdok élnek. A francia vendéget óriási lelkesedéssel fogadták a kurd településeken és kérésekkel árasztották el. Amikor a vendég és kísérete útban volt egy menekülttábor felé majdnem bombamerénylet áldozata lett. A francia elnök felesége sértetlen maradt, négy kurdot megölt a robbanás. Az albán parlament határozatot hozott a kommunista párt betiltásáról. A döntés általánosságban megtiltja minden olyan párt működését, aminek programjában utalás van a marxizmusra, illetve Sztálin vagy Enver Hodzsa ideológiájára. A pár hónapja megtartott szabad választások után a hatalomra került Demokrata Párt kemény kézzel igyekszik rendet teremteni és eltüntetni a négy évtizedes kommunista uralomnak még az emlékeit is. Moszkvában julius 7-én megkeződött a történelmi per, melyet Jelcin indítványára tárgyal a 13 tagú orosz Alkotmánybíróság. Az orosz demokrata körök által második "nürnbergi perként" emlegetett tárgyalás arra hivatott, hogy rávilágítson a kommunista párt felelősségére az ország tönkretételében és megállapítsa, kik voltak részesei ennek a nagyszabású bűnténynek. Az eljárás elsősorban politikai jellegű és nem az a célja, hogy büntessen vagy bíróság elé utaljon bárkit is, bár - mint a moszkvai igazságügy-minisztérium szóvivője kijelentette - ilyen döntésekre is sor kerülhet. A történelmi felelősség tisztázása mellett a vizsgálat ki fog terjedni arra is, hogy kik követték el a milliók életét követelő gyilkosságokat és egyesek hogyan gyűjtöttek
